Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-10 / 57. szám

8 I HÁBORÚ 2022. március 10. | www.ujszo.com Menekülő ukrán civilek, távozó világcégek ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Ismét humani­tárius folyosókat nyitottak az orosz tűz alatt levő ukrán nagyvárosokból. Durvulnak a szankciók, Oroszország­ból sorra menekülnek a világ­cégek. Varsó vadászgépeket adott volna Kijevnek, ám a Pentagon közbeszólt. Padlót fog Moszkva szövetségese, Fehároroszország is. Folytatódnak a harcok Kijevtől északnyugatra, az orosz erők kép­telenek jelentős áttörést elérni. Har­­kiv, Csemyihiv (az ország északi ré­szén), Szúrni (az orosz-ukrán határ közelében, Harkiv közelében) és az azovi Mariupol kikötővárosát to­vábbra is körbeveszik az oroszok, és bombázzák őket. Úgy néz ki, az ukrán légierő komoly sikereket könyvelhet el, akadályozzák, hogy az oroszok bármilyen szinten irá­nyításuk alá tudják vonni a légteret. Ukrajna 12 órás tűzszünetet kötött az oroszokkal, hat folyosót nyitottak meg ostromlott városokból. Mari­­upolnál, Szuminál, Izjumnál, Har­­kivnál, Enerhodarnál és Irpinynél nyíltak humanitárius folyosók. Az erről szóló információkat elküldték Irina Verescsuk ukrán miniszterel­nök-helyettesnek - mondta Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a hu­manitárius reagálásért felelős koor­dinációs parancsnokság vezetője. Tömegsír Mariupolban Az oroszok bő egy hete tartják ostrom alatt az Azovi-tenger part­ján fekvő 450 ezres Mariupolt, és hi­ába ígérték, hogy napközben enge­dik elmenni az embereket, minden alkalommal megszegték a szavukat, és tűz alatt tartották a menekülő út­vonalakat. A városban nincs élelmi­szer, áram, gyógyszer, éjszaka pedig mindenki óvóhelyekre menekül az orosz rakéták elől. Legalább 1200 holttest heverhet a városban, amit még senki nem tudott összegyűjte­ni. Ezt megerősíti Szerhij Orlov al­polgármester is, aki elmondta, hogy hétfőn kellett először tömegsírt ás­niuk, akkor 33 embert temettek el egyszerre. Az orosz bombázásokban a város egyik kórháza teljesen meg­semmisült. A városvezető szerint az oroszok eredeti terve ugyan lehetett az, hogy a lakóival együtt foglalják el a várost, de az ukrán hadsereg ellenállását látva taktikát váltottak, és lakóházat, iskolát, kórházat, min­dent lőnek, a földdel akarják egyen­lővé tenni Mariupolt. Alibit fabrikáló oroszok Az oroszok állítása szerint azért támadták meg Ukrajnát, hogy meg­előzzenek egy átfogó támadást a szakadár területek ellen. Igor Ko­­nasenkov vezérőrnagy, az orosz vé­delmi tárca szóvivője arról beszélt, Oroszország a Donyec-medence szakadár köztársaságai elleni átfo­gó ukrán támadást előzött és hiúsí­tott meg az Ukrajna elleni invázió­val, amelyre csak „különleges kato­nai hadműveletként” hivatkoznak. A tábornok szerint állítását az ukrán nemzeti gárda titkos dokumentumai bizonyítják, amelyek az invázió so­rán az orosz fegyveres erők birto­kába jutottak. Konasenkov hangsú­lyozta, a dokumentumon az ukrán nemzeti gárda parancsnoksága azon felelős tisztségviselőinek eredeti aláírása szerepel, akik felelősek a feladatok végrehajtásáért. A vezér­Afő ukrán menekülthullám első lengyel fogadóállomása, Przemysl vasútállomása. Európa a második világháború óta nem élt meg ekkora, már több mint 2 millió embert érintő humanitárius katasztrófát. (TASR/AP) Nincs kapcsolat Csernobillal A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentette, megszakadt az automatikus adatkapcsolat a csernobili reaktor mérőeszkö­zeivel. Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter sze­rint ez azt jelenti, fogalmuk sincs, milyen a radioaktivitás szint­je a történelem legnagyobb atom katasztrófájának helyszínén, ahol egy acélkupola véd a sugárszennyezéstől. Azaz nem tud­ható, mi történik az erőműben lévő hasadóanyaggal, például mozgatják-e azt bárhova. Csernobilt a februári elfoglalása óta ukrán személyzet felügyeli, de az ott dolgozók azóta nem me­hettek haza, és nem is váltotta le őket senki. Legalább ilyen ag­gasztó, hogy az ukrán elektromos művek szerint az oroszok le­választották az erőművet a hálózatról. Kijevnek Európa legna­gyobb atomerőműve, az enerhodari Zaporizzsja fölött sincs ellenőrzése, így fogalma se, mi történik a reaktorokban. (444) őrnagy hozzátette, „egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésé­ben.” Az, hogy ez a hivatalos orosz álláspont, nem kifejezetten megle­pő, az oroszok már a háború előtt is azt híresztelték, valójában az ukrán fél tervez támadást. Bukás előtt Belarusz Videófelvételek szerint már fe­héroroszok is csatlakoztak az uk­rán hadsereghez. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert Belarusz vol­taképpen Oroszország utolsó aktív csatlósa ebben a háborúban. Olyan értesülések is felröppentek, hogy fe­hérorosz alakulatok tagadták meg a parancsot, illetve lemondott az otta­ni vezérkari főnök - ezt a hírt nem erősítették meg független forrásból. Az AP hírügynökség szerint napon­ta húszán csatlakoznak a harcokhoz, az elsőként bemutatott férfi repülő­­mérnökként végzett, de miután részt vett a belarusz rezsim elleni tünteté­seken, 2020-ban elhagyta az orszá­got, és Ukrajnába költözött. A má­sik férfi francia idegenlégiós volt, de már civil életet él. 2015-ben is önkéntesként harcolt Ukrajnában. A Fitch nemzetközi hitelminősítő már az eddig is befektetésre nem ajánlott „B”-ről mélyen spekulatív kategóriába tartozó, törlesztési csőd valós lehetőségére utaló „CCC”-re rontotta Belarusz hosszú távú de­vizakibocsátói besorolását. Az or­szág egyes bankjait szintén szank­cionálják. A hitelminősítő nem biz­tos abban, hogy Oroszország képes lesz-e pénzügyi támogatást nyújta­ni Belarusznak 2023-ban, amikor rendeznie kell majd eurókötvényét, és emlékeztet arra, hogy Belarusz geopolitikai kockázatai továbbra is magas szinten vannak. A Fitch Belarusz pénzügyi jövőjét nagyon bizonytalannak ítélte meg. Leállított lengyel MiGek Lengyelország felajánlotta az Egyesült Államokon keresztül az összes röpképes MiG-29-es vadász­gépét Ukrajnának és arra buzdított más országokat is, hogy tegyenek Hasonlóan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videókonferenci­án kérte arra az amerikai törvény­hozókat, hogy szerezzenek használt orosz vadászgépeket a kelet-euró­pai szövetségeseiktől, ugyanis az ukrán pilóták ezekhez vannak ki­képezve. Az USA azonban kivite­lezhetetlennek nevezte a lengyel ötletet, így egyelőre aligha kerül­nek a repülőgépek Ukrajnába. En­nek oka, hogy jelentős a kockázata annak, Oroszország még az átadás előtt megtámadja a vadászgépeket, ahogy azok Ukrajna légterébe re­pülnek. A terv az lett volna, hogy a gépek először átrepülnek az USÁ Ramsteinben, Németországban lévő repülőterére, ahol kiszerelik belőlük a NATO-kompatibilitáshoz szüksé­ges részeket, és onnan jutottak volna el Ukrajnába. Moszkva azzal fenye­getőzött, hogy amelyik ország terü­letéről katonai gép érkezik Ukraj­nába, azt úgy tekinti, hogy belépett a harci cselekményekbe, márpedig egy ilyen ügylet közvetlen össze­csapást jelentene a NATO-val. Az amerikaiak becslései szerint az uk­rajnai invázió során használt orosz katonai eszközök 8-10%-a megsem­misült vagy működésképtelen - kö­zölte egy, a legfrissebb hírszerzési adatokat ismerő amerikai tisztviselő a CNN-nek. Az elveszett felszere­lések között tankok, repülőgépek, tüzérségi és más katonai eszközök is szerepelnek. Ez közel kétszere­se a CNN által a múlt héten közölt veszteségeknek, amikor becslések szerint Moszkva katonai eszközei­nek 3-5%-át veszítette el. Az USA Lelőtt orosz Szuhoj vadászbombázó csapódott be egy harkivi épületbe. A ke­gyetlen ostrom alatt álló második legnagyobb ukrán városban önálló terület­­védelmi dandárt hoznak létre. Az orosz csapatoknak eddig minden igyekezet ellenére nem sikerült behatolniuk Harkivba. (TASR/AP) becslése szerint az ukrán hadsereg az eszközeinek hasonló százalékát veszítette el. Brutális szankciók sora Joe Biden amerikai elnök bejelen­tette, az Egyesült Államok felfüg­geszti orosz olaj- és gázimportját. Azonnal tiltják az orosz kőolaj és egyes kőolajtermékek, cseppfolyó­sított földgáz (LNG) és szén vásár­lására vonatkozó új szerződéseket. A meglévő szerződéseket 45 napon belül meg kell szüntetni. Az ameri­kai vállalatoknak és befektetőknek megtiltják, hogy befektetéseket ke­ressenek az orosz energiaszektor­ban. Nagy-Britannia szintén betiltja az orosz olajimportot. Ez várható­an fokozatos lesz, nem pedig egyik napról a másikra okoz megrázkód­tatást. Az elszakadási időszak 2022 végéig fog tartani, hogy megpróbál­ja megakadályozni az emberek pá­nikszerű üzemanyag-vásárlását egy olyan időszakban, amikor az ener­giaárak rohamosan emelkednek. E lépésekre válaszul Vlagyimir Pu­­tyin elnök aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja bizonyos áruk és nyersanyagok exportját. A rendelke­zés szerint erre Oroszország bizton­sága és iparának zavartalan műkö­dése miatt van szükség. A hatalmas üzemanyagexport mellett Oroszor­szág a gabonafélék és különböző fé­mek egyik fő globális szállítója, pél­dául a világ palládiumtermelésének 40 százaléka tőlük származik. Az új intézkedések valószínűleg felborít­ják az árupiacokat. Se McDonald's, se Cola A McDonald's bejelentette, hogy ideiglenesen bezár minden étter­met és szünetelteti tevékenységét Oroszországban. A gyorsétterem­lánc népszerű Oroszországban, 850 üzlettel van jelen 1990 óta. A Mc­Donald's céget egyre több kritika érte, amiért eddig nem követett sok más élelmiszer- és italmárkát azzal, hogy Ukrajna inváziója után kivo­nul az országból. A Yum Brands is felfüggeszti a tevékenységét, a cég­csoporthoz tartozó Pizza Hűtők és KFC-k is bezárnak. A Coca-Cola és a PepsiCo is csatlakozott azok­hoz a vállalatokhoz, amelyek a há­ború elleni tiltakozásul felhagynak az oroszországi működésükkel. A Starbucks kávéházlánc szintén szünetelteti minden üzleti tevékeny­séget Oroszországban, beleértve a szállítást és a kávézók működését is. Az országot elhagyó nagyvállala­tok sorában a következő a Heineken. A söripari óriáscég vezérigazgató­ja, Dolf van deb Brink bejelentette, a Heineken nem fog sört gyártani, reklámozni és értékesíteni. Ä Ferra­ri luxusautó-gyártó kedden bejelen­tette, felfüggeszti az oroszországi exportot Moszkva inváziója miatt. A rivális sportautógyártó, a Lam­borghini szintén közölte, leállítja oroszországi kereskedését. Történelmi mélypontra került a rubel az euróval szemben, már 127 rubelt adnak egy euróért. Vagy aho­gyan Joe Biden amerikai elnök fo­galmazott: 1 centet se ér egy rubel. Az orosz hatóságok a szankciók miatt radikális lépésre szánták el magukat és 6 hónapra gyakorlatilag bezárták a készpénzes valutapiacot. Szerdától valutához készpénzben csak a devi­zabetétek tulajdonosai férhetnek hoz­zá, de ők is csak korlátozott összeg erejéig és csak dollárban. Nem lesz legálisan lehetőség arra, hogy valaki készpénzben például euróhoz jusson Oroszországban. (MTI, Tx, hvg, Portf.)

Next

/
Thumbnails
Contents