Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-10 / 57. szám
www.ujszo.coml 2022. március 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Példa nélküli gazdasági háború RONALD i2ip A Putyin által tervezett gyors és „különleges katonai műveletekből” néhány nap alatt elhúzódó véres háborús konfliktus lett. És korántsem csak Ukrajnát érinti. Sajnos már két hét elteltével ki lehet jelenteni, hogy a második világháború óta a legnagyobb globális gazdasági sokkot éli át a világ. Az elmúlt héten 1974 óta a legnagyobb mértékben nőtt a nyersanyagok és árucikkek világpiaci ára. Ha pedig az év elejétől nézzük az adatokat, amikor még a háborútól függetlenül vágtatott az infláció, akkor kijelenthetjük, hogy 1915 óta nem láttunk ilyesmit. Háború idején mindig elértéktelenedik a pénz és a csillagokig szöknek az árak. Most ehhez társul a járvány miatt már tavaly óta tapasztalható áruhiány és az ellátási láncok akadozása. Ehhez jönnek az Oroszország elleni hatalmas gazdasági szankciók, amit természetesen a szankciók bevezetői is megéreznek. A büntetőszankcióknak pedig feltehetően nincs vége, olyan fenyegetések is röpködnek, hogy az ÉU sem vásárol orosz földgázt és kőolajat. Vajon mi is állíthatná meg a drágulást? A földgáz már most csaknem 20-szor drágább, mint tavaly, a világpiaci árak történelmi rekordokat döntenek és ennek megfelelően alakulnak a tőzsdeindexek is. A brit nemzeti gazdaság- és társadalomkutató intézet első becslése szerint a háború egybillió dollárt tüntet el a világgazdaságból, az inflációt pedig 3 százalékponttal dobja meg, ami további elértéktelenedést és veszteséget jelent a lakossági megtakarításokból is. Ha pedig nem fejeződik be gyorsan a háború, annak árát további billiókban lehet mérni. Egyáltalán nem zárható ki egy új világgazdasági és pénzügyi válság. Egyre többet fogjuk ragozni a stagflációt, a nagy áremelkedés és a gazdasági stagnálás vagy hanyatlás együtthatását, akár magas munkanélküliséggel párosulva. Épp a drága kőolaj és földgáz, valamint más termékek és nyersanyagok ára fogja fékezni a lakossági fogyasztást és a szolgáltatások működését. Még sosem történt meg, hogy egy olajválság ne okozott volna súlyos gazdasági krízist is. A második világháború óta tízet számolhatunk össze, a visszaesést pedig kellően előrevetíti a kötvénypiac viselkedése. Éppen ezért drámai mértékben csökken az esély, hogy a nemzeti bankok az alapkamat emelésével harcolnának az infláció ellen, mivel ez további visszaesést gerjesztene. Hogy meddig nőnek a nyersanyagárak és mekkora árat kell fizetnünk a háború miatt - senki sem tudja. Sajnos minden a politikán fog múlni, ami viszont még kiszámíthatatlanabb, mint a pénzpiacok. ^ A szerző a Trend kommentátora Vlagyimir Putyin „duplázza” a tétet Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg „duplázza a tótét" Ukrajnában, miután csapatai kéthetes inváziója után csalódott az eredmónnyel. Az orosz elnök frusztrált, ugyanis különösen nagy kihívás számára az elfoglalt területek ellenőrzése és egy Moszkva-barát rendszer felállítása Kijevben - közölték az amerikai hírszerző ügynökségek vezetői a kongresszussal. Avril Haines, a Hírszerzői Iroda (National Intelligence) igazgatója a képviselőház illetékes bizottsága előtt arról beszélt, hogy az orosz invázió a vártnál lényegesen nagyobb ellenállásba ütközött, emellett komoly katonai hiányosságokkal küzdenek. Az Haines szerint sem egyértelmű, hogy Oroszország teljes invázióra vagy csak az ukrán állam egyes részeinek elfoglalására tör-e, viszont tartós ellenállásra számíthat az ukrán erők részéről, melyek már bizonyítottak. Haines és négy másik hírszerzési vezető - a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Scott Berrier, a CIA igazgatója, William Burns, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója, Paul Nakasone és az FBI igazgatója, Christopher Wray - előrejelzései eddig a legpontosabbnak bizonyultak az invázió kezdete óta. Haines azt is elmondta, hogy Putyin minden bizonnyal számított pénzügyi szankciókra, de azok mértéke és hatásai meglepték. Váratlanul érte a nyugati vállalatok testületi kivonulása is. Ezzel együtt Putyint nem fogják elriasztani a következő lépéseitől, ellenkezőleg, még nagyobb erők bevetésére készülhet. A védelmi minisztérium szerint Putyin már beküldte Ukrajnába a határon felsorakoztatott erőiTOO százalékát - beleértve azokat is, amelyek Fehéroroszországban voltak. így az orosz csapatok lelassulása kivárási taktika is lehet, amíg utánpótlás érkezik. Avril Hainest, a hírszerzők vezetőjét meglepte Putyin nukleáris fenyegetőzése. Szerinte ennek célja az, hogy elrettentse a Nyugatot a további támogatásnyújtástól. Az amerikai hírszerzők értékelése szerint Putyin „sértettnek érzi magát amiatt, hogy a Nyugat nem adja meg neki a kellő tiszteletet, és úgy látja, ez egy olyan háború, amelyben nem engedheti meg magának, hogy veszítsen”. Ezzel együtt a győzelem fogalma - tehát hogy mit volna hajlandó diadalként értékelni — az orosz elnök számára is változhat az események és a háború költségeinek tükrében. Bums, a CIA igazgatója egy „izolált és felháborodott orosz elnököt” festett le, aki eltökélt abban, hogy igába hajtsa Ukrajnát, és aki „évek óta a sérelmei és ambíciói gyúlékony kombinációján gyötrődik”. A Covid-válság' idején még inkább elszigetelődött, még kevesebb tanácsadóra hallgat, és ez tovább erősíti paranoiáit. A CIA vezetője szerint „Putyin megpróbálja ledarálni az ukrán hadsereget, nem törődve a civil áldozatokkal, de előbbutóbb szembe kell néznie azzal, hogy nem látszik, hogyan juthat el a végjátékig”. Bums szerint Putyin Ukrajnát gyengének és megfélemlíthetőnek látta, és azt hitte, Európa nem megy bele a konfliktusba. A francia választás és a német kormányváltás elvonja a figyelmüket, eközben pedig Putyin elhitte, hogy ütésállóvá tette gazdaságát azzal, hogy nagy devizatartalékokat halmozott fel. Biztos volt abban, hogy kellően modernizálta a hadseregét, és gyors győzelmet arat. (444, Politico) A„gabonakor bezárul FELEDY BOTOND Ukrajna ellen zajló orosz háború közvetett globális hatásai még súlyosabbak lehetnek: az energiaválságról és a pénzügyi szektorban várható hullámzásokról már sok szó esett, de nézzük meg a gabonaválságot, ami szintén nem kerül el bennünket. Egy mértékadó amerikai kereskedő, a Chicago Board of Trade szerint a gabonaárak 70 százalékos emelkedést mutattak az elmúlt egy hónapban. Ez nem a mostani árakat jelenti, hanem az úgynevezett „futures” vételt, tehát a következő időszakra előre lekötött, megvásárolt készletet. Ennyire fél tehát a piac attól, ami jön. Miért? Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, egyben a világ készletének 11 százalékát állítja elő. Ukrajnával együtt a globális export több mint 25 százalékát adják. Ezek nem elsősorban európai országokat szolgálnak ki, hanem a szegényebb, fejlődő országokat, ahol az olcsó orosz és ukrán gabona mindig piacra talált. Egyiptom például 85 százalékban függ e két országtól, ráadásul éppen nagy csatát vív a Nílus vizéért, az óriási etióp víztározó miatt. Ha Kairó ebben nem lesz sikeres, a Nílus kisebb vízhozama miatt a saját vetésterülete is még tovább, csökken. Ne feledjük - százmilliós országról van szó. Libanon, Etiópia és folytathatjuk a sort. Ha számításba vesszük, hogy az arab tavasz néven elhíresült forradalomsorozat részben a 2011-es élelmiszer-áremelkedésnek volt köszönhető, akkor egész aggasztó a helyzet. A történelem során a francia és az orosz forradalomtól kezdve több ázsiai lázongásig volt már az élelmiszerhiány az alapvető oka a változásokat kirobbantó folyamatoknak. Itt nem egyszerűen áremelkedésekről lesz már szó, hanem egyes országokban akár élelmiszerhiányról, és az ebből fakadó rendkívül súlyos társadalmi elégedetlenségről. Ézt mifelénk máshogy fogjuk érezni, de ha országok omlanak öszsze, az mindig lecsapódik a fejlett világon is. Migráció, konfliktus, a helyi maradék erőforrások elveszítése és lehetne sorolni... A legnagyobb kihívás a műtrágya lesz. Ma a világ népességét csak azért lehet ellátni a rendelkezésre álló jelenlegi termőterületekkel, mert aktívan trágyázunk. Azonban a trágyázáshoz szükséges alapanyagok egy része éppen Oroszországból származik, míg a másik nagy exportőr Belarusz. Mindkettő kőkemény szankciók alatt. Gázra pedig ugyanúgy szükség van a mjítrágya-előállításhoz is, tehát itt az újabb probléma - a „gabonakor” bezárul. Ha Európa nem orosz földgázt fog használni a gyártáshoz, akkor további látványos költségnövekedés jön. A nagy gyártók szerint már nem kérdés, hogy globális krízis lesz-e, hanem hogy mekkora. Ez az, amire talán Putyin sem gondolt, amikor a villámháborúnak tervezett, mára az ukrán civilek kivéreztetésére koncentráló támadást elindította. Azt hitte, az üzlet megy tovább. Most viszont a világ többi részének kell megtanulnia, mi történik, ha az ellátási láncból kiesik a háború miatt az ukrán gabonavidék, a belarusz hamuzsír vagy az orosz ammónia. FIGYELŐ bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és folytatják a támogatást. Az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó a keret növelését sürgette, azzal érvelve, a menekültek befogadása csak Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet. Északi szomszédunk eddig 1,3 millió menekültet fogadott be. (MTI, ú) Újabb csapás Putyin oligarcháira Az Európai Unió megállapodott a magas rangú orosz tisztviselők és oligarchák ellen irányuló szankciók újabb köréről. Emellett három belarusz bankot is kitiltanak a SWIFT-rendszerből, mert segítik a Kreml invázióját. Több mint 100 orosz üzletember és oligarcha EU-ban tartott vagyonát fagyasztják be, az érintetteknek megtiltják a beutazást. További büntetőintézkedéseket is kivetnek, a tengeri hajózási ágazatra vonatkozó korlátozásokról is döntöttek - közölte az Európai Tanács elnökségét betöltő Franciaország. A szankciókat az EU 27 államának vezetői ma kezdődő francia csúcstalálkozóján hagyják jóvá. (NapiG.) Uniós források a fogadó országoknak Az Európai Bizottság szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására - jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos. Suica aláhúzta: a brüszszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Arról van szó, hogy az egész teher ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” - jelentette ki. Felidézte, az unió életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülő ukránok, illetve Ukrajnában élő más polgárok, valamint családtagjaik 3 évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Ezért létrehoznak egy, az uniós államok közötti tehermegosztást elősegítő szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” - tette hozzá Suica. Kilátásba helyezte: a jelenleg rendelkezésre is zajlik
