Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-03 / 27. szám

www.ujszo.comj 2022. február 3. KÖZÉLET 3 Lehetőségeik határán vannak a laborok A következő hetekben elképzelhető, hogy a mintákat már nem orrból, hanem torokból veszik majd az antigéntesztek segítségével. Ez nem véletlen, hiszen az omikron variáns gyakrabban okoz torokfájást, mint például köhögést vagy náthát. (TASR/AP-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. A magas fertőzött­szám és a növekvő pozitivitá­­si arány ellenére a szlovákiai kórházakban továbbra is sta­bil a helyzet, igaz, az utóbbi napokban ismót egyre többen kerülnek Covid-osztályra. A laboratóriumok viszont már erősítésre szorulnak. Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter szerdán a kormányülés után elmondta, a' szlo­vák laboratóriumokban legfeljebb na­pi 42 ezer tesztet tudnak kiértékelni. Ehhez már közel járunk, hiszen leg­utóbb több mint 38 ezer mintát vizs­gáltak ki. A tárcavezető megerősítet­te, hogy a probléma nem a tesztek számával vagy a mintavételi pontok hiányával van, hanem azzal, hogy a laboratóriumokban már nem győzik a munkát. Növelés Lengvarsky azonban megjegyez­te, szükség esetén képesek lesznek 15 ezerrel növelni a napi kapacitást, ebben pedig segítségükre lehetnek például a LAMP-tesztek, amelyeket gyorsabban ki lehet értékelni. A mi­niszter elmondta, egy bizonyos ideig valóban a tesztelési kapacitás határán működnek majd a laboratóriumok, így csak a legszükségesebb esetben végeznek majd PCR-tesztet. „Nem fogunk megerősítő PCR-teszteket vé­gezni azoknál a gyerekeknél, akik­nek pozitív lett az antigéntesztje, és azoknál a személyeknél sem, akik külföldről térnek haza” - tájékozta­tott a tárcavezető. Peter Lednicky, az Unilabs vezér­­igazgatója lapunknak elmondta, a cég laboratóriumaiban jelenleg napi 10 ezer mintát vizsgálnak, vagyis a tesztelési kapacitásuk 75 százalékán működnek. Szükség esetén képesek lesznek napi 13 ezer minta kiértéke­lésére. Továbbá hozzátette, nem fel­tétlenül csak a laboratóriumi kapa­citások játszanak közre az elvégzett teszteredmények számában. „Az is tény, hogy a mintavételi pontokon - csakúgy, mint minden más munka­helyen - lehetnek rövid távú kiesések a megbetegedések vagy a karantén miatt” - nyilatkozta a vezérigazgató. Megjegyezte, egyre gyakrabban ta­lálkoznak azzal a jelenséggel, hogy a tesztre regisztrált személyek végül nem mennek el a megadott időben a mintavételre, ezzel pedig másoktól is elveszik a lehetőséget. Változások a tesztelésben Ami az antigénteszteket illeti, a kö­zeljövőben lesz néhány változás. A munkahelyeken például megszűnik a kötelező heti tesztelés, ezt Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter je­lentette be. Az intézkedést még ta­valy vezette be a kormány. Azokat az alkalmazottakat kellett tesztelni, akik nem voltak beoltva és nem estek át a fertőzésen. A kormány javasla­tot tett a Szlovák Közegészségügyi Hivatalnak (ÚVZSR), hogy pénte­kig szüntessék meg az erre vonatko­zó rendeletet. Az iskolákban viszont nem áll le a tesztelés. A kormány szerdán jó­váhagyta az újabb antigéntesztek megvásárlását, amelyeket a szülők igényelhetnek, ha ellenőrizni szeret­nék a gyermekük egészségügyi ál­lapotát. Összesen ötmillió antigén­tesztről van szó. Martin Pavelka, az Egészségügyi Elemzések Intézeté­nek (IZA) munkatársa elmondta, az omikron variáns esetében hatáso­sabbnak tűnik, hogy a mintát nem az orrból, hanem a torokból veszik, így elképzelhető, hogy a következő hetekben már így fogják tesztelni a diákokat. Pavelka megjegyezte, annak el­lenére is van értelme használni az antigénteszteket, hogy nem olyan pontosak, mint a PCR-tesztek. „Az antigéntesztek szenzitivitása 90 szá­zalék körül mozog az aktív fertőzött­­ség időszakában, vagyis amikor to­vább tudjuk adni a vírust. Igaz, hogy ebben az esetben a fertőzöttek 10 százalékát nem azonosítjuk, de jár­ványügyi szempontból így is sokkal jobb 10 fertőző beteg közül 9-et ki­szűrni, mint 10-ből egyet sem”-ma­gyarázta a szakértő. A kórházak helyzete Lengvarsky továbbá elmondta, hogy a magas fertőzöttszám ellené­re is stabilnak mondható a kórházak helyzete. Az előző hetekhez képest ugyan megfordult a trend, vagyis a Covid-osztályokon ismét növek­szik a páciensek száma, de egyelőre nem akkora tempóban, hogy gondot okozzon a hazai fekvőbeteg-ellátás­nak. Az előző szerdán még 1499 be­teget kellett bent tartani, most pedig már 1698-at, ami 13 százalékos nö­vekedésnek felel meg. Összehasonlí­tásképp: a fertőzöttszám napi átlaga az előző héthez képest 83 százalék­kal emelkedett (9176-ról 16 788-ra). A miniszter szerint a szlovák kórhá­zak képesek arra, hogy egyszerre öt­ezer fertőzöttet lássanak el, miután a tárca létrehozta azokat a segédintéz­ményeket, amelyeket kifejezetten az omikron hullám idején állítottak fel a kórházak elé. Megjegyezte, legfeljebb az okozhat problémát, hogy a magas fertőzöttszám miatt sok egészségügyi dolgozó kerülhet karanténba, de erről egyelőre nincs szó. Új vakcina Az egészségügyi miniszter azt is elárulta, hogy a közeljövőben már Szlovákiában is elérhető lesz a No­­vavax nevű új vakcina. A regisztrá­ciót február 15-től teszik elérhetővé. Azt egyelőre nem tudta megmonda­ni, hogy az új oltóanyagot kiegészitő, vagyis harmadik dózisként adják-e, vagy sem. „Erről még a szakértői konzíliumnak kell egyeztetnie” - je­lentette ki Lengvarsky. Az új építésügyi törvény a szakmai szervezeteket is megosztja ÖSSZEFOGLALÓ Elfogadhatatlan a kormány ál­tal a napokban jóváhagyott új építésügyi törvény tervezete a szlovákiai önkormányzatok számára, amelyek szerdán a pozsonyi kormányhivatal előtt fejezték ki az ezzel kap­csolatos elégedetlenségüket. A munkáltatói és építésügyi szakmai szervezetek szerint ugyanakkor égető szükség van az új jogszabályra. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerdán a pozso­nyi kormányhivatal épülete elé szer­vezett tüntetést, amelyen a szervezet képviselői arra szerették volna fel­hívni a figyelmet, hogy a Heger-ka­­binet szerintük nem megfelelően kommunikál az önkormányzatok­kal, nem veszi figyelembe a jogos követeléseiket, egyes törvényjavas­latai pedig már az önkormányzatok puszta működését veszélyeztetik. Nem hallgatnak rájuk Az önkormányzatok körében a Stefan Holy (Sme rodina) kormány­főhelyettes által előterjesztett, és a kormány által már elfogadott új épí­tésügyi törvény tervezete váltotta ki a legnagyobb felháborodást. Az új jogszabály, amely a tervek sze­rint jövő héten kerül a parlament elé, az önkormányzatok szerint alapo­san megnyirbálja a jogköreiket, és a lakosság építésügyi eljárásokkal kapcsolatos lehetőségeit is beszű­kíti. „A saját tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a kormány jog­alkotási gyakorlata gyakran nincs összhangban az ezzel kapcsolatos szabályokkal, és a szociális pár­beszéd is hagy kívánnivalót ma­ga után” - figyelmeztet Branislav Tréger, a ZMOS elnöke. Szerinte a szerdai tüntetésük nem a politiku­sok ellen irányult, csak arra szeret­ték volna felhívni a figyelmet, hogy lenne mit javítani a kormány és az önkormányzatok közötti kommuni­káción. „Szeretnénk konkrét meg­oldási javaslatokkal hozzájárulni a törvényalkotási folyamathoz, ehhez azonban az kellene, hogy a kormány egyenrangú partnerként kezeljen bennünket” - tette hozzá Tréger. Nőne a korrupció? Michal Kalifták, a ZMOS szóvi­vője, már korábban figyelmeztetett arra, hogy az új építésügyi szabá­lyok alaposan megkurtítanák az ön­­kormányzatok jogköreit. „Az előter­jesztettjavaslat nagyban privatizál­ná az állam és az önkormányzatok feladatait, előnyben részesítve a magáncégeket és építésügyi be­fektetőket. Teljesen szembemegy a kormány céljával, amely szerint az építésügy területén is szeretnének fellépni a korrupció ellen, mivel óri­ási lehetőségeket teremtene a kor­rupciónak” - tette hozzá Kalinák. A ZMOS képviselői szerint szeret­nének egyezségre jutni a kormány­nyal, ám ha ez nem hallgatja meg a panaszaikat, a következő lépésben a szakmai szervezetükbe tömörült önkormányzatokat is bevonják a til­takozó akciójukba. Bármi jobb lenne Az önkormányzatokkal azonban nem mindenki ért egyet. A mun­káltatók és az építésügyi szakmai szervezetek egy része szerint ugyan az új szabályozás egyes elemein le­het vitatkozni, a jelenlegi szabályo­zásnál azonban bármi jobb lenne. A Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) és a Szlovákiai Építőipa­ri Vállalkozók Szövetsége (ZSPS) támogatja az új építésügyi törvény elfogadását. Az említett szakmai szervezetek szerint a kormány ál­tal elfogadott törvénytervezet orvo­solja a jelenleg érvényes építésügyi szabályok legkirívóbb hiányossága­it, amelyek a szakmának már évek óta rendkívüli gondokat okoznak. „Az elmúlt hat évben már harmad­szorra futunk neki egy új építési tör­vény elfogadásának. A kormány ál­tal elfogadott javaslat azonban ezút­tal valós megoldást kínál a szakmát az elmúlt években leginkább sújtó problémákra” - mondta el Mirosl­av Kiral’varga, az RÚZ elnöke, aki szerint a jelenleg érvényben levő építésügyi szabályozás több kárt okoz az országnak, mint amennyi hasznot hoz. Vonzóbb beruházások „A jelenlegi szabályozás például már évek óta nem nyújt megoldást a feketén építkezőkkel szembeni fellépésre. A legbizarrabb, hogy az engedély nélkül építkezőket nem hogy nem bünteti keményen, hanem még lehetővé is teszi szá­mukra, hogy utólag legalizálják az építkezésüket” - figyelmeztet Pavol Kovácik, a ZSPS elnöke. Szerinte a kormány által elfogadott javaslat je­lentős előrelépést jelent az épületek biztonsága és minősége, valamint az építésügyi eljárások digitalizá­lása szempontjából is. A munkálta­tók és építésügyi szakmai szervezet képviselői ezért arra biztatják a par­lamenti képviselőket, hogy támo­gassák a kormány által elfogadott törvénytervezetet. Kiral’varga sze­rint az új építésügyi törvény a jelen­legi gazdasági helyzetben rendkí­vül szükséges külföldi beruházások idecsalogatását is elősegítené, mivel ezeket is elriasztják a jelenleg érvé­nyes, mára már archaikusnak szá­mító szabályok. (mi, tasr) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerdán a pozsonyi kor­mányhivatal épülete előtt fejezte ki nemtetszését az új építésügyi törvény tervezetével (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents