Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-03 / 27. szám

4 RÉGIÓ 2022. február 3. | www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Előzetesbe kerül a telefonbetyár Kassa. Hétfőn reggel egy névtelen bejelentő tárcsázta a segélyvonalat, közölte, hogy bomba fog robbani Kassa Barca városrészében egy munkásszál­lón. A rendőrség 30 személyt evakuált az épületből, melyet tűzszerészek bevonásával ku­tatott át. Nem találtak robba­nószert - tájékoztatott Lenka Ivanová, a Kassai Kerületi Ren­dőrkapitányság szóvivője. A rendőrség lenyomozta a hívást, a névtelen bejelentőt sikerült lefülelni. A 23 éves férfit a szálló közelében, egy benzinkúton vették őrizetbe. Kezdeményezték előzetes letar­tóztatását. Rémhírterjesztésért egytől öt évig terjedő börtön­­büntetésre ítélhetik. (TASR, ie) Szóváltás után kést rántott egy férfi Pozsony. Fiatalok csoportját fenyegette meg késsel egy 43 éves férfi a fővárosban. Az in­cidens a Zochová buszmegálló­ban történt. Előbb szóváltásba keveredett a fiatalokkal, majd fizikailag is összecsaptak, a dulakodás közben rántott kést a 43 éves férfi. Egy nőt arcot ütött és a lábába rúgott. A további verekedést az egyik jelenlevő akadályozta meg. A támadó elmenekült a helyszínről, a ren­dőrség azonban elfogta és őri­zetbe vette. (TASR, ie) Zoboraljai magyar demográfiai lejtő VATAŐŐIN PÉTER Látványosan olvadozik a ma­gyar etnikum Zoboralján, né­hány faluban már csak alig pár főt mutatott ki a 2021- es népszámlálás. A magyar „tömböt" jelentő települé­seken is negyedével, illetve ötödével csökkent a magya­rok aránya a 2011-es adatok­hoz képest. NYITRA A cikkben a néprajzi-történeti táj­ként értelmezett Zoboralja - s nem a tágabb jelentésű Zobor-vidék - 14 te­lepülésének nemzetiségi adatait vizs­gáljuk. A községekben összesen 17 034 fő lakott a 2021-es cenzus sze­rint. Ez érzékelhető, 5,11%-os növe­kedést jelent 2011-hez képest (16 163 lakos), ami azonban nem hozta ma­gával a magyarok számának emel­kedését, amely 4548 főről csaknem 22%-kal csökkent 3555 személyre, amely az elsődleges nemzetiséget il­leti. Második helyen 355-en jelezték, hogy kötődést éreznek a magyar et­nikumhoz is. Ez azért érdekes, mert ha ezt a két kategóriát egybevesszük, úgy valamivel több magyar él Zo­boralján, mint amennyien 2021-ben magyar anyanyelvűnek vallották ma­gukat (3798 fő). A 14 faluban - első helyen - egyébként 12 654 személy vallotta magát szlovák nemzetiségű­nek, a magyarokhoz képest nem sok­kal kevesebben, csupán 332-en éltek második opcióként a szlovák kötődés feltüntetésével. A teljes képet tekintve - amellett, hogy eleve egy magyar nyelvsziget­ről beszélünk - fontos tényezőként számolhatunk a nyitrai agglomeráció Zsére lakossága 10 év alatt 5 fővel növekedett 1360-ra, ám eközben a ma­gyarok aránya 20,4%-kal csökkent (A szerző felvétele) szerepével. Ez a legtöbb vizsgált falu­ban leginkább növekvő lakosságszá­mot eredményez, ami azonban nyil­vánvalóan csak kivételes esetekben jelenthet magyar nemzetiségű letele­pedő személyeket, családokat. Hegy és víz mögött Nemcsak a föld- és a néprajz, de a nemzetiségi demográfia szempont­jából is érdemes külön vizsgálni a Nyitra-folyó völgyébe eső „vízmegi” (Vicsápapáti és Nyitraegerszeg), il­letve „hegymegi” (Menyhebédsza­­lakusz és Béd) községeket, amelyek­ben első nemzetiségként 79, második opcióként pedig 58 személy vallot­ta magát magyarnak. Arányaiban Menyhebédszalakuszon él a legtöbb magyar (30 fő, 2,76%), a másik há­rom faluban már csak 1-2%-ot mutat a cenzus. Abszolút számok terén Bé­den (7 személy), arány szempontjából Vicsápapátin (1,27%) él a legkeve­sebb magyar kötődésű polgár. Látha­tó, hogy itt már „mikrokisebbségről” beszélünk, ám a helyzet akkor válik érdekesebbé, ha első körben megnéz­zük a 2021-es nyelvi adatokat, amely szerint 237 főnek magyar az anya­nyelve. Ez kerek 100-zal több, mint a nemzetiségi hovatartozás összesí­tett adatai - arányosan kifejezve te­hát igen jelentős, 42%-os különbség­ről beszélünk, amely világosan jel­zi az etnikai asszimiláció mértékét. Még hangsúlyosabb példát kapunk a fogyásra, ha egy pillantást vetünk a négy falu 1991-es adataira, s nem csak az elmúlt évtizedet vizsgáljuk. Ezek szerint a rendszerváltás után még 563 magyar nemzetiségű pol­gár élt bennük, amelyek már akkor is egyértelmű kisebbséget képeztek. Másként fogalmazva: ha a most első helyen jelölt 79 főt vesszük, akkor 30 év alatt 86%-kal csökkent a négy falu magyar szórványa! ATribecstől délre Az előzőekhez képest lényegesen másként fest a nemzetiségi kép a zo­boraljai magyar „tömb” kilenc falujá­ban még akkor is, ha az összkép azt mutatja, folyamatos a magyar etni­kum olvadása. Az egyik legszembetűnőbb válto­zás, hogy már csak egy településen haladja meg a magyarok aránya az 50%-ot. Ez a község Nyitrageszte (55,1%), majd Alsóbodok (45,88%) és Kolon (39,39%) következik. A kont­raszt kedvéért: 2011-ben Gesztén még 67,03% volt a magyarok aránya, Alsó­­bodokon 58,83%, és további három falunál (Zsére, Pográny, Kolon) 40% fölötti mértéknek lehettünk tanúi. A szlovákok aránya értelemszerűen Nyitragesztén (42,35%) és Alsóbodo­­kon (49,91%) a legalacsonyabb, ám ez a mutató az elmúlt 10 év tendenciáit tekintve 2031-re akár mindkét faluban átbillenhet az 50%-on. Az szinte magától értetődik, hogy az abszolút számok terén is általáno­san csökkent a magyar etnikum sú­lya. 2011-hez képest összességében 915 fővel kevesebb magyar él a kilenc községben, ami átlagosan 20,01%-os csökkenést jelent 10 év alatt. Két tele­pülés gyakorlatilag a 2011-es magyar lakosság negyedét (Nyitragerencséren 26,3%- os, Alsóbodokon 25,18%-os, Alsócsitáron 23,6%-os a csökkenés), mások pedig inkább az ötödét (Kolon, Barslédec, Pográny és Zsére) vesztette el 10 év alatt. Legkevésbé Nyitragesz­tén volt komoly az olvadás, ameny­­nyiben így minősíthetjük a 10,74%-os csökkenést. Folytatódik a felújítás az Esterházy-kastélyban TORNYAI BIANKA További helyiségeket újítanak fel a neogótikus kastélyban. A határon átnyúló projekt ke­retében mobiltelefonos alkal­mazás is készül turisták szá­mára a történelmi helyekről. GALÁNTA Az Esterházy Galanta Kft. a ma­gyarországi World Transit Kft.-vel közösen nyert nemzetközi pályáza­tot az Interreg V-A Szlovákia - Ma­gyarország együttműködési prog­ramjában. A támogatás összege kö­zel 840 ezer euró, a galántai kastély felújítására 400 ezer eurót fordítanak. A két helyszínen, vagyis a mándoki Forgách- és a galántai Esterházy-kas­­télyban október közepén kell a tervek alapján befejezni a felújítást. Takác Zsolt, az Esterházy Galanta Kft. ve­zetője azonban úgy véli, ennél jóval hamarabb, akár áprilisban befejezhe­tik a munkát. Étterem kószül A projekt fő célja a határ menti tér­ség vonzerejének növelése, a turisz­tikai látnivalók kínálatának bővítése és mindkét régió látogatottságának növelése. Mindehhez hozzájárul a mándoki Forgách-kastély és az Es­terházy család neogótikus kastélyá­nak felújítása Galántán. A projekt keretében a szállóként működő mán­doki Forgách-kastély tetőterét újítják fel, melynek során 10 szálláshelyet adó helyiséget és egy kiállítótermet alakítanak ki, amelyben történelmi bútorokat mutatnak be. A galántai neogótikus kastély felújított részé­ben étterem készül, amelynek része lesz egy képterem komoly történel­mi jelentőségű tárgyakkal, festmé­nyekkel, amelyekkel kifinomultabb és jobb minőségű szolgáltatásokat nyújthatnak a vendégeknek. A kiál­lítandó tárgyak egy része az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) található Esterházy Magánalapítványtól érke­zik majd Galántára. Jó az együttműködés Takáö Zsolt elmondta, a galántai kastély felújítását önkéntesek be­vonásával kezdték évekkel ezelőtt, majd a mándoki Forgách-kastély­­lyal közösen mint nonprofit szerve­zet pályáztak korábban. „Az ilyen nagyszabású pályázatot nonprofit szervezetként nagyon nehéz megva­lósítani, mivel előfinanszírozás van, vagyis mindent előre ki kell fizetni, csak a projekt befejezése után lehet igényelni az elnyert támogatást. Ma­gyarországon szerencsére ezt meg­változtatták, magáncégek is pályáz­hattak, így már kft.-ként tudunk részt venni benne, a mándokiakkal pedig nagyon jó együttműködést tartunk fenn. A Forgách és az Esterházy csa­lád története érdekes szállal kapcso­lódik össze: az 1652-ben a törökök ellen vívott nagyvezekényi (Vel’ké Vozokany) csata az Esterházy család nagy tragédiája volt, mivel négy Es­terházy fiú veszett el a harcban, akik az érsekújvári Forgách Ádám főkapi­tány csapatába tartoztak. Érsekújvár­ban és környékén ma is több olyan helyszín található, amely kapcsoló­dik a Forgách és az Esterházy csa­ládhoz. Ilyen például a gimesi (Jele­­nec) várrom, amely a Forgách család tulajdona volt, a zselízi (Zeliezovce) Esterházy-kastély, vagy a gácsi (Ha­lié) Forgách-kastély. Ezeket a hely­színeket igyekszünk összekapcsolni” - részletezte Takác Zsolt. Telefonos alkalmazás A közös projekt része az a tema­tikus weboldal és mobiltelefonos alkalmazás is, amely az Esterházy és a Forgách család közös történetét mutatja be. Az applikációban egye­bek mellett olyan turisztikai térké­pet is találnak majd a felhasználók, amelyen a két család közös történe­te szempontjából fontos helységek, csaták helyszínei szerepelnek Ga­­lántától Mándokig, egyebek mellett az említett kastélyok, építmények. Azoknak a majdani felhasználók­nak, akik az alkalmazáson belül az összes helyszínt meglátogatják, a projektpartnerek különleges ked­vezményeket és szolgáltatásokat nyújtanak. Csak mészalapú keverékkel borítják be a falakat, mivel a kastély építésekor is csak meszet használtak, az eredeti arculatot kell megjeleníteni mindenhol

Next

/
Thumbnails
Contents