Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-24 / 45. szám

www.ujszo.coml 2022. február 24. KÖZÉLET I 3 Korábban jönnek az enyhítések Vladimír Lengvarsky szerint a kórházak helyzete stabil, így nem valószínű, hogy a következő hetekben bármiféle szigorításokat kellene bevezetni (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony A kormány jóváhagyta Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi mi­niszterjavaslatát, melynek ér­telmében jelentősen lazulnak a járványügyi évintézkedések. A korábbi tervek alapján az enyhítések első fázisa febru­ár 28-án kezdődött volna, de a tárcavezető két nappal előbb­re hozta az időpontot. Lengvarsky javaslatában nincsen sok változás ahhoz képest, amit a múlt héten bemutatott, és amiről la­punk is beszámolt: továbbra is érvé­nyes, hogy eltörlik az OP+-, az OP- és az OTP-rezsimet, a diákoknak már nem kell karanténba vonulniuk, ha az egyik osztálytársuknak pozitív lesz a tesztje, és a nyitvatartási időt is mó­dosítják (jelenleg 22 óráig lehetnek nyitva a vendéglátóhelyek, az új ja­vaslat értelmében viszont már éjfélig fogadhatják a vendégeket). A tömeg­­rendezvényekre vonatkozó szabályok is azonosak azzal, amit korábban be­mutattak, vagyis a legkockázatosabb eseményeken legfeljebb 50, a közepes és alacsony kockázatú rendezvénye­ken pedig 500 személy vehet részt, függetlenül attól, oltottak-e, vagy sem. A közepes és alacsony rizikójú eseményeken a szervezők dönthetnek úgy is, hogy engedélyezik a maxi­mális kapacitás 50 százalékát (a leg­kockázatosabb rendezvényeken nincs ilyen lehetőség). Fontos változás azonban, hogy az előzetesen beha­rangozott, február 28-i enyhítésre két nappal hamarabb, vagyis február 26- án kerül sor. A részleteket a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) a következő napokban teszi közzé. Előbbre hozott lazítások Az enyhítés második fázisát szin­tén előbbre hozták, tehát március 26-tól szinte az összes korlátozást eltör­lik. Megszűnnek a nyitvatartási időt és a vendéglátóhelyek kapacitását érintő előírások. A maszkviseléssel kapcsolatban egyelőre óvatosabban fogalmaznak, a kormány által elfo­gadott dokumentumban az szerepel, hogy a járványhelyzet alakulásától függően szabályozzák majd a légző­rendszer eltakarására vonatkozó sza­bályokat. Továbbá érvényben marad, hogy akinek pozitív lesz a tesztje, an­nak március 26. után is karanténban kell maradnia, viszont ha csak kap­csolatban volt egy beteggel, akkor már nem kell elzárkóznia, csak 10 napig FFP2-es maszkot kell viselnie a nyilvános helyeken. Lengvarsky megjegyezte, ha a jár­ványhelyzet a következő hetekben je­lentősen romlana, akkor változás le­het a felsorolt intézkedésekben, de a jelenlegi adatok alapján már igencsak valószínűtlen, hogy újra szükség le­het a szigorításokra. Kevesebb a fertőzött Matej Misik, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) veze­tője elmondta, a fertőzöttszám átlaga az előző héthez képest 19 százalék­kal csökkent (21 652-ről 17 643-ra). Ami a regionális adatokat illeti, a já­rások többségében kedvező tendencia figyelhető meg, a hétnapos incidencia sok helyen csökken. A magyarlakta régiók is javarészt ide sorolhatók. A délnyugati járások közül a Komáro­mi és az Érsekújvári járásban a hét­napos incidencia több mint 10 száza­lékkal zuhant, de a Dunaszerdahelyi járásban is 7 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Ebben a régió­ban a Galántai járásban növekedett az incidencia, igaz, csak 5 százalék­kal. A középső országrészeken sem aggasztó a helyzet, a Losonci járás­ban például 5 százalékos volt a zuha­nás, a Rimaszombati járásban pedig mindössze 1 százalékos emelkedést jegyeztek. A keleti régiók sem állnak rosszul, a Tőketerebesi és a Nagymi­­hályi járásban sem nőnek az adatok. A kórházban kezelt betegek száma továbbra is növekszik, de már nem olyan gyorsan. Az előző héthez ké­pest mindössze 3 százalékkal nőtt, 2611-ről 2701-re. Misik ezzel kapcso­latban megjegyezte, a kórházak még nincsenek túl a nehezén, a páciensek száma továbbra is növekedhet. En­nek az az oka, hogy a fertőzés egy­re gyorsabban terjed a 60 év felet­ti korosztályban is. Ugyanakkor azt is kiemelte, ebben a korosztályban a legmagasabb az átoltottság, így nem számítanak olyan hirtelen növekedés­re, amit a kórházak nem tudnának megoldani. Optimista forgatókönyv Misik azt is elmondta, hogy a ne­gyedik hullám idején mintegy 490 ezer fertőzöttet regisztráltak. A szak­emberek úgy saccolják, hogy körül­belül 1 millió ember kaphatta el a ví­rust, vagyis nagyjából csak a fertő­zöttek felét sikerült azonosítani. Az IZA vezetője állítja, a hullám ugyan már lecsengőben van, de még ebben a fázisban is megfertőződhet legalább 1 millió személy. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a negyedik hullám előtt felvázolt forgatókönyvek kö­zül az egyik legoptimistább becslés vált valóra. Korábban ugyanis arról beszéltek, hogy a sok fertőzött miatt akadozhatnak bizonyos szolgáltatá­sok, mert nem lesz kinek dolgoznia. Mint kiderült, ebből nem lett problé­ma, és a kórházakban sem volt akko­ra nyomás, mint ahogy azt a minisz­térium várta. Vörös készültségben a szlovák fegyveres erők CZÍMER GÁBOR Az ukrán válság miatt megerő­sítik a hazai, stratégiailag fon­tos objektumok védelmét, a kormány szerint azonban egye­lőre zavartalan az Oroszor­szágból érkező energiahordo­zók szállítása. Szlovákia Kijev pártját fogja, a Szövetség po­litikusai között azonban nem mindenki gondolkodik így. Jaroslav Nad’ (OLaNO) védelmi miniszter tegnap délelőtt elmond­ta, az információik szerint az Uk­rajna határainál állomásozó orosz fegyveres erők támadóállást vettek fel. „A mostani a legrosszabb biz­tonsági helyzet, amiben a második világháború vége óta vagyunk” - mondta. A védelmi minisztérium államtitkára, Marian Majer arról tájékoztatta parlament védelmi bi­zottságát, hogy a szlovák fegyve­res erőket ún. vörös készültségi fo­kozatba helyezték. Az államtitkár kiemelte, nincs ok pánikot kelteni, ez a lépés ugyanis azt jelenti, hogy a hadseregen belül történnek bizo­nyos lépések, de mindez a nyilvá­nosságot nem érinti. Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter pedig arról beszélt, egyelőre zavartalan az Oroszországból Szlovákiába érke­ző gázszállítás, ahogy a kőolaj- és a nukleárisfűtőanyag-szállítmányok is folyamatosak. A Szövetség pártot és annak ve­zető politikusait sem hagyta hide­gen az ukrajnai helyzet. A politikai formáció egy sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben azt írják, támogat­ják Ukrajnát. „Ki lesz a következő?” - idézi a párt azt a kérdést, amit Uk­rajna az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak rendkívüli ülésén tett fel. A Szö­vetség rámutat, az Orosz Föderáció többször is megsértette a nemzetkö­zi megállapodásokat és a nemzetkö­zi jogot. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Moszkva megváltoztassa egy szuverén államnak a határait, egyben a konfliktus tárgyalásos megoldását szeretnék. A Szövetség ugyanakkor eluta­sítja, hogy egyesek a konfliktust belpolitikai célokra használják fel. „Felszólítjuk azokat, akik az ukrán­orosz konfliktust politikai harcra és gyűlöletkeltésre használták fel, hogy vessenek véget ennek az aljas és ve­szélyes gyakorlatnak” - írják a köz­leményben. Ahogy arról beszámoltunk, egyér­telműen kiállt Ukrajna mellett Sóly­mos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, aki az orosz ag­resszióval szembeni egységes kiállás fontosságát hangsúlyozta. Rigó Kon­­rád, a Szövetség Híd-platformjának elnöke a közösségi oldalán arról ír, hogy az ukrajnai háborúnak eddig is területi fogyókúrába kezdett, talán még egy tartománnyal lehetne kar­csúbb Ukrajna” - írja Gubík, és a kár­pátaljai Munkácsot ábrázoló képes­lapot mellékelt a, bejegyzéshez. La­punknak nyilatkozva hangsúlyozta a konfliktus békés rendezésének fon­tosságát, de kiemeli, hogy Ukrajna rosszul bánik a kisebbségeivel. „Kár­pátalja területi kérdésének rendezése sajnos nem releváns, de önmagámnak és kárpátaljai magyar testvéreinknek is hazudnék, ha azt mondanám, bár ne lenne így” - teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy kiáll-e Ukrajna terü­leti egysége mellett vagy sem, kitérő választ adott. Bár Gubík nem tagja a Szövetség­nek, az általa irányított szervezet ve­zetőségének nagy része az MKP-plat­­form tagja, sőt, némelyikük, köztük Cziprusz, vezető tisztséget is visel a pártban. A platform vezetője, Berényi azonban nem kívánta kommentál­ni Gubík megnyilatkozá­sát. Arról is beszélt, a Szövetség létrehozá­sakor nem állapod­tak meg abban, hogy a Via Nova ICS a platform ifjúsági szervezete lesz-e vagy sem. „Én azonban sze­retném annak tudni” - tet­te hozzá. az ott élő orosz kisebbség volt a leg­nagyobb vesztese, hiszen a halálos áldozatok kétharmada az ő körükből került ki. „Ezen főleg azoknak érde­mes elgondolkodni, akik tapsolnak Putyinnak” - tette hozzá. A Szövetség MKP-platformjának vezetője, Berényi József is a közös­ségi oldalán reagált az eseményekre, ahol azt írja, az ukrán politikai ve­zetéssel kapcsolatban számos fenn­tartásuk és kifogásuk van, és többek közt a kijevi vezetés által elfogadott, a kisebbségeket durván diszkriminá­­ló nyelvtörvényt említette példaként. „Ennek ellenére, tanulva a 20. század történelméből, nincs más helyes poli­tikai válasz a jelenlegi helyzetre, mint támogatni a területi integritás elvét és a közös európai uniós és NATO-s fellépést Ukrajna és Oroszország irá­nyába” - írja Berényi, aki lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, nem Ukrajna, hanem a területi integ­ritás elve mellett áll ki. ► Jaroslav Nad' (OLaNO) védelmi miniszter szerint a mostani a leg­rosszabb biz­tonsági helyzet, amiben a má­sodikvilág­háború vége óta vagyunk (TASR-felv.) A platform másik tagja, Cziprusz Zoltán ugyancsak kiemeli, ugyan a konfliktus békés megoldását támo­gatja, de szintén nem áll ki Ukrajna mellett. Az MKP-platformhoz szorosan kö­tődő Via Nova ICS nevű civil szer­vezet vezetője, Gubík László pedig egyenesen olyan bejegyzést tett köz­zé, amelyben Kárpátalja Ukrajnától való elszakítására utal. „Ha már így A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents