Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-24 / 45. szám

4 I RÉGIÓ 2022. február 24. | www.ujszo.com Új tagokat toboroznak a lakszakállasi tűzoltók VATAŐŐIN PÉTER Az alsó-csallóközi falu önkén tes tűzoltószervezete rendkí­vül aktív tevékenységet fejt ki. Nemrég tagfelvételt hirde­tett a 65 főt tömörítő szerve­zet, amelyben egy nő is szol­gál a bevetési egységben. LAKSZAKÁLLAS Ha közösségi, társadalmi szerve­ződésekről beszélünk Lakszakálla­son, s ezt az elmúlt 150 év tükrében tesszük, akkor aligha kerülhetjük meg a helyi tűzoltóság történetét. Az önkéntes szervezet gyakorlati­lag mindvégig fennállt, s a jelenben sincs semmi szégyenkezni valója az elődök előtt. „Nálam ez a családból jött. A már elhunyt nagybátyám volt a laksza­kállasi parancsnok. Ott voltam mel­lette gyermekkoromtól, s belém ivó­dott a tenni akarás és a segítségnyúj­tás” - árulja el nekünk Szabó Zoltán, a szervezet jelenlegi vezetője a taka­ros tűzoltószertárban. Aktív tagság A szervezet összlétszáma most 65 fő, ám ezekből jelenleg 30-35 személy számít aktívnak. Ok vesz­nek részt a szervezet működésében, mindennapi életében - közülük pe­dig 13 fő az, aki a klasszikus érte­lemben vett tűzoltó, ők alkotják a bevetési egységet. A kört szeretnék bővíteni, ezért februárban új tagok toborzásába fogtak. Annak is örül­nek, ha valaki csak a háttérből segít, de persze a szükséges végzettségek megszerzésével bárkiből válhat ak­tív önkéntes tűzoltó is. A lakszakál­­lasiak ezen felül lelkes szereplői a tűzoltóbajnokságoknak is, különö­sen 2013 óta. „A hivatásos tűzoltóknál nők nem lehetnek bevetési tűzoltók. Itt ná­lunk viszont igen, ez egy plusznak számít” - emlékeztet Szabó Zoltán. Összesen 25 női tagjuk van, egy pe­dig tagja a bevetési egységnek is - a jövőben azonban több nő is el sze­retné érni a megfelelő jogosultságo­kat ahhoz, hogy bekerüljenek ebbe a körbe. A tagfelvételtől függetlenül jelen helyzetükben is egész jól el tudják látni a feladataikat. Riasztás esetén legalább négy emberre van szük­ség, így most papíron három egy-Problémás a A lakszakállasi önkéntes tűzoltók rendszeres, lelkes és sikeres résztvevői a szakversenyeknek (Képarchívum) séget tudnak alkotni. Az állomány helyi lakosokból áll, ám ezalatt nem csak lakszakállasiakat kell érteni. A környező községek egyébként is sok téren összenőttek, így az egyes tűzoltók lakhelyei között megtalál­juk Gellért, Bogyát, Szilast, illetve Nagy megy ért. Felelős társadalmi munka Fontos tudni, hogy a belügymi­nisztériumon keresztül külön biz­tosítással rendelkeznek az önkén­tes tűzoltók, vagyis ha „valami tör­ténik”, akkor az állam fedezi az egészségügyi kezelés költségeit. Ez azért is lényeges, mert mivel önkén­tes munkáról van szó, külön java­dalmazás nem jár a munkáért. A szervezetet legfőképp az ön­­kormányzat hozzájárulásából, vala­mint az államtól kapott 3000 euró­­ból tartják fent. Érdekes módon úgy tűnik, nem minden érdeklődő van tisztában azzal, hogy itt nem jár bér a munkáért. A helyzetet pedig csak rontja, hogy Szabó Zoltán szerint sok fiatalt nem igazán motivál az a segítő és óvó szerep, ami az önkén­tes tűzoltás lényege. Megegyezünk abban, hogy ilyen téren (is) ég és a föld a különbség Szlovákia és a szomszédos Ausztria között, ahol sok helyi számára az egyik legfon­tosabb közösségi presztízst jelenthe­ti az, ha betagozódhat egy önkéntes szervezetbe. (A szerző felvétele) A lakszakállasi tűzoltószertár és a járművek Szabó Zoltán parancsnok a nehéz bevetési ruhákat mutatja be (A szerző felvétele) Belépő „A bevetési egységbe való beke­rüléshez első bemenetnek számít az alap iskolázás, ami négynapos, két hétvégés képzés, mely vizsgával vég­ződik. Ezen belül folyamatos képzés­re van lehetőség, például gépkezelői kurzus a légzőkészülékre, de meg lehet szerezni a teherautó-hajtáshoz szükséges engedélyt, amihez szük­ség van egy pszichológiai tesztre is a megkülönböztető jelzés miatt” - mondja a lakszakállasi parancsnok. Aki szeretne, természetesen később akár professzionális szinten is foly­tathatja a szakmát. Számok, felszerelés „2020-ban 23 bevetésünk volt, ta­valy pedig 15. Ebben volt tűzeset, viharkárok, vízszivattyúzási tech­nikai segítség - s olyan is volt, hogy egy régi kútba esett kutyát kellett felhoznunk” - fejti ki a parancsnok. Fontos tudni, hogy például közúti balesetekhez, s egyéb súlyos helyze­tekhez a professzionális tűzoltóegy­ségek vonulnak ki, így az önkéntes szervezetek tagjai kis szerencsével nem szembesülnek a legtragikusabb esetekkel. Kisebb beavatkozásokat - például vízszivattyúzás - önállóan is ellátnak, de például tűzeseteknél a hivatásos egységekkel dolgoznak együtt. „Jelenleg 11 emberre van védőru­házatunk, vagyis többrétegű nehéz bevetési ruhánk. Az utolsó két em­berünkre - akik tavaly érkeztek hozzánk - még nem, ők idén kap­nak ruhát” - mondja a parancsnok. Ami a járműveket illeti, van egy könnyű Iveco Dailyjük egy 750 li­teres víztartállyal, ám ezt leginkább technikai műveletekhez használják. Ezt - sok más szlovákiai szervezet­hez hasonlóan - nemrég kapták az államtól. Ezen felül van egy árvíz­­védelmi utánfutójuk is. Lassan-las­­san már muzeális értéket képvisel a 35 éves 101-es Liaz tehergépko­csijuk, amelyben már elfér 2500 li­ter víz is, amelyet aztán magasnyo­mású gyorsbeavatkozó fecskendő teríthet szét a tűzön. A jármű ere­detileg Liptón szolgált, onnan vet­ték meg a lakszakállasiak, s a kora ellenére még ma is megbízhatóan működik. Fejlesztenivaló persze akad, ezért idén a környékbeli vál­lalkozók megszólítását tervezik, a Liaz ugyanis rászorul némi ránc­felvarrásra. rollerek használata a városban TORNYAI BIANKA Átértékeli a város vezetése a tavaly nyáron átadott rollerek további használatát. A szá­mos hasznos és jó tulajdon­ságuk mellett sokszor bosz­­szúságot okoznak a közleke­désben. GALANTA Galántán tavaly júniusban adták át rendeltetésüknek a Bolt vállalat jellegzetes zöld rollereit. A projekt megvalósítását Nagyszombat megye támogatta azzal a céllal, hogy kör­nyezetkímélő alternatívát nyújtsa­nak a városi közlekedésben. Sokan rollereztek A város közzétett adatai alapján az elmúlt nyolc hónapban 2790 fel­használó 27 ezer út során 57 ezer Sokszor olyan helyen parkolják le a rollereket, ahol akadályozzák a közleke­dést (TASR-illusztrációs felvétel) kilométert tett meg. A legkedvel­tebb közlekedési eszközzel, az autóval összehasonlítva 5 tonna szén-dioxid-szennyezéstől óvták meg a környezetet. A legtöbben, vagyis a felhasználók közel három­negyede a munkahelyre való elju­táshoz használta a rollereket, továb­bá bevásárlásra és szórakozásra. A város vezetése a lakosság segítsé­gét kérte annak eldöntésében, hogy tavasztól újra használni lehessen a kétkerekű járgányokat, illetve mi­lyen feltételekkel, vagy vonják ki azokat a forgalomból. Peter Paska, a város polgármestere szerint főként a nem rendeltetésszerű használat je­lenti a problémát. „Személy szerint az zavar leginkább, ha azt látom, hogy egy személynél többen utaz­nak a rolleren, illetve ha a járdán közlekednek vele, egyébként maxi­málisan támogatom a használatu­kat” - fogalmazott a polgármester. Szabálytalankodók A város közösségi oldalán végzett felmérésből kiderült, hogy a lakosok főként a közlekedési szabályok hiányos ismeretét nehezményezték. Leginkább arra panaszkodtak, hogy sokan, főleg a gyerekek, nem közlekednek körül­tekintően, többen utaznak a rolleren, gyakori, hogy a járdán rollereznek, de akár menetiránnyal szemben is, vagy nagy gyorsasággal áthajtanak a gya­logátkelőn, ami rendkívül balesetve­szélyes. Olyan javaslat is érkezett a város vezetéséhez, hogy a személyi igazolvány kiadásához, vagy alsó kor­határhoz kellene kötni a rollerhaszná­latot. A másik gyakran emlegetett érv, amely a rollerek ellen szól, hogy olyan helyen parkolják le a felhasználók a járműveket, ahol ezzel akadályozzák a közlekedést, vagy balesetveszélyes helyzeteket teremtenek. A legtöbben mindezek mellett arra szavaztak, hogy maradjanak a rollerek.

Next

/
Thumbnails
Contents