Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-23 / 44. szám
www.ujszo.coml 2022. február 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Putyin, a hódító elnök A Kreml úgy érzi, most még van ereje Ukrajna ellen katonailag fellépni blUU H. ZOLTÁN Oroszország katonai erődemonstrációját követően hétfőn független államokként ismerte el a két szakadár kelet-ukrajnai régiót. Az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaság elismerése egyben Ukrajna területi szuverenitásának nagyon durva megsértése. Miért most lépte ezt meg Moszkva? Hiszen gyakorlatilag már 2014 tavasza óta’a kezén van a két régió jelentős része, a két tartományi székhellyel, Donyeckkel és Luhanszkkal egyetemben. Moszkvában úgy vélhetik, ma könnyebb Ukrajnával szemben katonai erőt alkalmazni, mint néhány év múlva. Az ukrán haderő ugyanis 2014 óta nagyot fejlődött; ma már egy 250 ezer fős, a kelet-ukrajnai helyzetben harcedzett haderő, a háta mögött 900 ezer tartalékossal és egyre modernebb fegyverekkel (Javelin rakétákkal, Bayraktar támadó drónokkal). Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint a másik okot az aktuális külpolitikai helyzet jelentheti: Joe Biden amerikai elnök egyre inkább a belső problémákkal foglalkozik, Boris Johnson brit miniszterelnök a brexit és a járvány idején tartott partik következményeit nyögi, az EU-t aktuálisan vezető Párizs az áprilisi választásra készül, az új berlini kormány pedig még mindig a helyét keresi. Az még kérdéses, pontosan milyen határokkal ismeri el Moszkva a két szakadár tartományt. A szakadár köztársaságok ugyanis a 2014- ben elfogadott alkotmány szerint igényt tartanak Luhanszk és Donyeck megyék azon részeire is, amelyek jelenleg az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt állnak. A két tartomány együttesen 53 ezer négyzetkilométer, azaz nagyobb mint Szlovákia! Jelenleg a terület alig egyharmadát birtokolják az elszakadok. „Nem kizárt, Oroszország határozottan fel fogja kérni Kijevet, hogy az ukrán haderő hagyja el ezt a területet” - közölte hétfőn Vjacseszlav Nyikonov, az orosz parlament külügyi bizottságának alelnöke. Hivatkozási alapjuk lehet, hogy az újonnan elismert területeken egymillió orosz, köztük 800 ezer orosz állampolgár él. Ugyanez volt a hivatkozási alapja a 2008-as, Grúzia elleni támadásnak is. Ebben az esetben Ukrajna és Oroszország hadserege közvetlenül nézne farkasszemet egymással... Egyébként az orosz Állami Duma tegnap egyhangúlag máris elfogadta Vlagyimir Putyin elnök hétfő este aláírt rendeletéit. Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa úgy véli, a Kreml preventív célja, hogy Ukrajna ne legyen sem az Európai Unió, sem a NÄTO tagja. A NATO 2008. áprilisi bukaresti ülésén ugyanis elvben elfogadták, hogy a jövőben Ukrajna és a 2008 nyarán Oroszország által megtámadott Grúzia is a NATO tagja lehet. Moszkva azt sem akaija, hogy Ukrajna nyugatias legyen, fokozatosan gyarapodó pályára álljon, ahol ráadásul szabad választáspk vannak. Vagy ahogyan Tóta W. Árpád, a HVG kommentátora irta: Moszkva attól az ukrán modelltől tart, ahol elnök lehet valaki anélkül, hogy Novicsokkal kenegetné a riválisai alsógatyáját. Rácz András úgy fogalmazott: „Ha az orosz lakosság sikeres és fejlődő Ukrajnát látna, feltenné a kérdést: ha az ukrán testvéreinknek sikerülhet, akkor nekünk miért nem? Márpedig a Kreml nem szereti, ha az orosz nép kérdéseket tesz fel”. Ugyanezért nem szabad sikeresnek lennie Fehéroroszországnak sem, ahol Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök minden támogatást megkap Putyinéktól, hogy sikerrel nyomja el az ellenzéket. Putyint országa demográfiai hanyatlása is nyomasztja. Ahogy tavaly fogalmazott: ha nincs az 1917-es októberi forradalom, és ha nem esik szét a Szovjetunió, akkor most akár 500 millióan laknák ezt az országot a jelenlegi 144 millió helyett. Arról nem is beszélve, hogy 2005-ben az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió összeomlását. Az orosz népesség alakulása évtizedek óta riasztó, erőteljesen csökkenő számokat produkál. A problémák pedig a Szovjetunió széthullása körül kezdődtek, amit Putyin is katasztrófaként emlegetett. Márpedig a kohászatáról és szénbányászatáról híres Donyeck és Luhanszk megye Ukrajna legsűrűbben lakott régiója a főváros, Kijev után. Maga Donyeck 1 milliós, Luhanszk pedig 450 ezres nagyváros. A több mint 6 milliós lélekszámú térségben az oroszok aránya bőven meghaladja a népesség egyharmadát. Végezetül egy másik elképzelés - amit részben megerősítenek korábbi mondatai is - arról szól, hogy az egyre inkább burokban élő, elzárt Putyin belehabarodott a régi Oroszország, Nagy Péter cár, a Szovjetunió vagy Sztálin nagyságába, és azon fáradozik, hogy visszaállítsa országa megtépázott tekintélyét. Kitehet^ DUDÁS TAMÁS mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magas infláció tartósabb, mint azt a gazdasági elemzők modelljei mutatták, az is csak idő kérdése lett, hogy mikor kezdődik a bűnbakkeresés. Szlovákiában az első sortüzet Richard Sulik gazdasági miniszer adta le, aki szerint a magas infláció egyértelműen az Európai Központi Bank hibája, és ebből kifolyólag Peter Kazimíré, a szlovák jegybank elnökéjé, aki ezt a politikát szolgalelküen támogatta. Sulik szerint a gyors árnövekedés az eurozóna jegybankjának nagyon laza monetáris politikájának következménye, melyet kritizálói korlátlan pénznyomásként is szoktak emlegetni. Mint oly gyakran, a valóság ebben az esetben is bonyolultabb annál, hogy egyszerű politikai szlogenekkel leújuk. Tény, hogy a világ fontos jegybankjai a 2008-ban kezdődő pénzügyi és gazdasági válság idején nullára csökkentették az alapkamatukat, majd az elkövetkező évtizedben nagyszabású értékpapír-vásárlásokat bonyolítottak le azzal a céllal, hogy támogassák a gazdasági növekedést. A közgazdasági elméletek szerint ennek magasabb inflációt kellett volna okoznia, de a válságot követő évtizedben a központi bankok inkább a túlságosan alacsony inflációval küszködtek. Egyes közgazdászok már az infláció halálát jósolták, de a világjárvány annak visszatérését jelentette. Az évtizedes inflációs csúcsokkal együtt a nemzeti bankok visszakerültek a reflektorfénybe, hiszen a magas infláció elleni küzdelem elsősorban az ő feladatuk. Richard Sulik elmélete, hogy a magas inflációról kizárólag az Európai Központi Bank tehet, jelentősen leegyszerűsíti a világgazdaságban az elmúlt két évben lezajlott folyamatokat. Ä világ legfontosabb gazdaságainak jegybankjai már egy ideje érezték, hogy eljött az ideje a pénznyomda leállításának. De mire sor került volna a monetáris politika valódi szigorítására, megérkezett a koronavírus-járvány. Az ebből fakadó gazdasági problémákra a kormányok nagyszabású pénzügyi segítséggel reagáltak, ez pedig csak jegybanki támogatással volt lehetséges. Szlovákia esetében is érvényes, hogy a kormány csak azért tudott olyan kiváló feltételek mellett milliárdokat kölcsönözni a nemzetközi pénzügypiacokon, mert a szereplők tudták, hogy az Európai Központi Bank kész szinte korlátlan mennyiségű államkötvényt megvásárolni. A járvány első évében még ez sem okozott inflációs gondokat, de 2021 második felében kezdett változni a helyzet. A világgazdaság újjáéledése több iparágban nyersanyaghiányt okozott, és emiatt a világpiaci árak elindultak felfelé. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek ára ma évtizedes maximumon van, ami nagyban hozzájárult az infláció növekedéséhez szerte a világon. Ezt a folyamatot pedig a központi bankok már nem tudták befolyásolni, de igaz az is, hogy a jegybanki elemzők alábecsülték az infláció gyors növekedését. A jegybankok könnyű célpontjai a kormányoknak, ha egyetlen felelőst kell megnevezni a drágulás miatt. De ne feledjük, hogy az USA és az európai országok is profitáltak az alacsony kamatok korából. A kedvező pénzpiaci feltételek lehetővé tették a kormányoknak, hogy elkerüljék a kényelmetlen reformokat, és olyan adósságállományt halmozzanak fel, amely korábban nem volt lehetséges. Ez viszont most nagyon kényes helyzetbe hozza a jegybankokat, egy nagyobb kamatemeléssel ugyanis egyes országok adósságállománya fenntarthatatlanná válna. A pénzpiaci befektetők ezért óvatosabbak. Erről Szlovákia is meggyőződhetett hétfon, amikor a befektetők kevesebb államkötvényt vettek, dacára a jobb kamatoknak. Az Európai Központi Banknak ezért a magasabb infláció mellett is óvatosan kell közelítenie az alapkamat-emeléshez, mert egy gyors emelés visszavetheti az eurozóna törékeny gazdasági növekedését. FIGYELŐ Már vért akarnak a tolvajok „Megnéztem a tolvajok és vén trotlik gyűlését. Minden tagjuk korrupciója után nyomozott már a Korrupcióellenes Alapítványunk” - írta a börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a Twitteren. Szerinte Putyin és emberei már arra sem ügyelnek, hogy a háború indoka valamennyire hiteles legyen, a cél elterelni az orosz nép figyelmét a valódi problémákról. „A szenilis tolvajok már vért akarnak, tankokat tologatnak a térképen.” Szerinte Putyin teljesen őrült beszédet mondott, „mint amikor a nagyapám berúg a családi ünnepségen, és mindenkit azzal idegesít, szerinte hogy működik a világpolitika Csak ennek a nagyapának atomfegyverei vannak.” (444.hu) A Kreml ura szerint Ukrajna mesterséges, büntethető ország Putyin szerint Ukrajna csak Lenin kreálmánya, emellett meg akarja büntetni az orosz kisebbség zaklatóit. Az orosz elnök tévébeszédben próbálta indokolni Kelet-Ukrajna bekebelezését, és voltaképp megkérdőjelezte Ukrajna létjogosultságát. Sajátos történelmi tablója felvázolásakor kijelentette: „Hruscsov valamiért elvette Oroszországtól a Krímet és Ukrajnának adta.” Ma akár Vlagyimir Iljics Lenin Ukrajnájának is lehetne hívni az országot. O a kitaláló és a főépítész - mondta Putyin, majd hozzátette: Ukrajna hálátlan leszármazottai lerombolták a Lenin-emlékműveket a dekommunizáció jegyében. Amit ezután mondott, nehéz nem fenyegetésként értelmezni: Dekommunizációt szeretnétek? Rendben, nekünk ez tökéletes. De akkor ne álljunk meg félúton. Készen állunk arra, hogy megmutassuk, mit jelent Ukrajnának a valódi dekommunizáció - mondta a Kreml ura. Oroszország egyébként nagyot tud alakítani, ha más államok megkérdőjelezéséről van szó. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter „versailles-i fattyúnak” nevezte az I. világháború után megalakult Lengyelországot. Putyin azzal is megvádolta az ukrán haderőt, hogy népirtást követ el azokkal szemben, akik „nem támogatják a 2014-ben hatalomra került puccsistákat”, illetve erőszakosan asszimilálják az orosz kisebbsége- j két. Ami ezzel kapcsolatban a leg- ; súlyosabb, az az, hogy Putyin ígéretet tett: Oroszország felkutatja és megbünteti azokat, akik ezeket az állítólag atrocitásokat elkövették az orosz kisebbség ellen. Mivel ezek az emberek többnyire Ukrajna területén tartózkodnak (a szakadár régiókon kívül), felkutatásuk csak úgy lehetséges, ha Oroszország katonai intervenciót hajt végre az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. Könynyen elképzelhető, hogy e személyek nevét tartalmazza aZ a „halállista,” melynek létezéséről a napokban információkat szivárogtatott több nyugati hírszerzés. Putyin kifejezetten háborús, uszító beszéde valószínűleg azért ilyen stílusú, mert indulatokat akar gerjeszteni az oroszokban Ukrajna ellen. (Portf, shz)
