Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-23 / 44. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Nem nő az Ukrajnát elhagyók száma Genf. Eddig nem nőtt az Ukrajnát elhagyók száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnapi tájékoztatása szerint, de a szervezet leszögezte: kész támogatást nyújtani a válság mélyülése esetén. Shabia Mantoo UNHCR-szóvivő hozzátette: figyelik az eseményeket, és segítenek egy esetleges migrációs hullám esetén. Az ukrán kormány adatai szerint a Krím 2014-es megszállása, valamint a Donyec-medencében kezdődött konfliktus óta 1,5 millió belső menekültet regisztráltak az országban. Jelenleg az ENSZ 1500 munkatársa dolgozik Ukrajnában, mintegy százan közülük az ország keleti részén. (MTI) Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát Varsó. Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök, miután az ukrán helyzetről egyeztetett az ország vezetőivel. Duda egyben az orosz egységek fehérorosz jelenlétére is rámutatott. „Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket, ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé” - mondta. (MTI) Határolódjon el Orbán Putyintól! Budapest. „Az ellenzéki szövetség nevében felhívjuk Orbán Viktort, sokkal határozottabban határolódjon el Putyin agressziójától, álljon ki Ukrajna mellett, ne bújjon az unió nyilatkozata mögé” - szólította fel Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt Orbánt az egyértelmű állásfoglalásra. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt írta: „(Orbán) lassan vedd le Putyin fényképét a falról! Tegyél tükröt a helyére! Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint „ha a magyarok a legminimálisabb szolidaritást vállalnák Ukrajnával, akkor most kitiltanánk az összes, letelepedési kötvénnyel nálunk lebzselő orosz polgárt.” (Tx) Orosz bázisok szakadár területen Brüsszel/Moszkva. Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot - jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. A Duma által elfogadott megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel. (MTI) Moszkva bevonul Kelet-Ukrajnába Donyeckben, a kelet-ukrajnai szakadárok fővárosában örömmel fogadták, hogy Moszkva elismeri önállóságukat Ukrajna atomhatalom - volt A háborús konfliktussal szembenéző Ukrajnában egyre többen gondolják úgy, hogy a Szovjetunió szétesésével súlyos hiba volt lemondani az ország területén lévő szovjet atomarzenálról. A Szovjetunió 1991-es szétesésekor az országban mintegy 5000 robbanófej volt, amivel Ukrajna a világ harmadik legnagyobb atomhatalmának számított. Azonban 1994. december 5-én némi ellenkezés után Kijev aláírta a Budapesti Memorandumot, amelyben három atomnagyhatalom - az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország - megígérte a Szovjetunió 1991-es széthullása után atomfegyverrel rendelkező volt tagköztársaságoknak, Kazahsztánnak, Fehéroroszországnak és Ukrajnának, hogy szavatolja szuverenitásukat és területi sérthetetlenségüket, ha lemondanak ezekről. Mára kiderült, Oroszország nem gondolta komolyan a területi garanciákat... (hvg, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva A délkelet-ukrajnai szakadár ún. Donyecki Népköztársaság ás Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Előtte gyakorlatilag megkérdőjelezte Ukrajna létét. A nyugati országok hevesen tiltakoznak és lázasan dolgoznak a Moszkva elleni szankciókon. Putyin elnök hétfőn este tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével, s egyben azonnal katonákat vezényelt a szakadár régiókba. Tegnap délelőtt megérkeztek az első tankok Donyeckbe. Putyin egyben felszólította Ukrajnát, azonnal szüntesse be támadó hadműveleteit. Ukrajna 2014 óta nem képviseli a területén élő valamennyi népet, ezért kétséges a joga a szuverenitáshoz - erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Uszító tévébeszéd Az orosz elnök súlyos, kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben hosszasan kritizálta Ukrajnát, az USA-t és a NATO-t. Kijelentette, Ukrajna a Szovjetunió kreálmánya, voltaképpen Lenin tévedése, az ukrán nacionalizmus gyökértelen ideológia, Ukrajna atomfegyvert akar fejleszteni, népirtást folytat az orosz kisebbség ellen és a Nyugat egyetlen célja, hogy gátolja Oroszország növekedését. Ezen felül a keletukrán területeket ősi orosz területnek nevezte. ,yA mai modern Ukrajna teljes egészében a bolsevik-kommunista Oroszország révén jött létre” - állítja Putyin. A történelmi kitekintést úgy folytatta, a második világháború után Sztálin révén Ukrajna lengyel, magyar területekhez jutott, majd „Hruscsov valamiért elvette Oroszországtól a Krímet és Ukrajnának adta.” Putyin szerint tehát Ukrajna eleve az Oroszországtól Lenin által elvett területekből keletkezett, „tekintet nélkül az ott élők érdekeire.” Ukrajna veszélyes lehet Putyin ezután tért rá arra, hogy egy ilyen Ukrajna milyen veszélyt jelentene Oroszországnak, ha a NATO tagjává válna. Szerinte Ukrajna stratégiai fekvése a Fekete-tenger miatt is fontos, ahol az USA újabb pozíciókat akar kialakítani - akart volna a Krímben is, de ezt az ott élők megakadályozták, „ezt sosem felejtjük el” - említette meg a félsziget visszacsatolásának hasznát Putyin. Megismételte 3 követelését: mondjon le a NATO a támadó fegyverzet felállításáról Oroszország határainál, mondjon le a keleti bővítésről és vonja vissza katonai potenciálját az 1997-es helyzetnek megfelelően. Azt mondta, Oroszország mindent megtett Ukrajna területi épségéért, igyekezett az ENSZ BT határozatának érvényt szeretni a kelet-ukrajnai rendezéshez. Rég eljött az ideje a valójában megérett döntésnek: el kell ismerni a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot, jelentette ki. További terjeszkedés? A beszéd végén bejelentette: Oroszország elismeri az orosz ajkú szakadárok által uralt Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot mint független országokat. Putyin aláírta az elnöki elismerést, a dokumentumot donyecki részről Gyenyisz Pusilin, luhanszki részről Leonyid Paszecsnyik, a kváziállamok vezetői írták alá, majd a Dumába küldték a dokumentumot ratifikációra, az orosz parlament tegnap egyhangúlag is fogadta a Putyin által aláírt rendeleteket. Vagyis azt, hogy Oroszország független államként ismeri el az ún. népköztársaságokat, ráadásul nemcsak a jelenleg is szakadárok uralta területeket, hanem Donyeck és Luhanszk megyék egészét - bár azok kétharmada ukrán ellenőrzés alatt áll. Viszont az orosz külügyminisztérium azt jelezte, a pillanatnyi orosz értelmezés szerint Oroszország a jelenleg is szakadárok által kontrollált területek függetlenségét ismerte el. Putyin tegnap este elismerte a Donyec-medence függetlenségét, ami a teljes területre vonatkozik! Ha az ukrán kézben levő területekre e lépés valóban vonatkozik, az gyakorlatilag azonnali területszerző háborúhoz vezethet. Számos elemző most attól tart, hogy Putyin elnök deklarációját a jövőben orosz támadás fogja követni. A szakadár népköztársaságok vezetésének egyik első lépése lehet az, hogy katonai segítséget kérhetnek az Ukrajnával szembeni harchoz. Örömünnep Donyeckben Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaságban” hétfőn este spontán tűzijátékkal üdvözölték a térség függetlenségének Oroszország általi elismerését. A szeparatisták kezén lévő területeken készített videófelvételeken orosz zászlókat lengető, ünneplő emberek tucatjait lehetett látni. Az orosz nemzeti himnusz kíséretében azt skandálták, hogy „Oroszország, Oroszország”. A szakadár népköztársaságokban bevezetik az orosz rubelt. Az ukrán kormányerők és az oroszbarát szeparatisták közel 8 éve tartó vérontásában az ENSZ becslései szerint több mint 14 ezren vesztették életüket. Csak hétfőn újabb két ukrán katona vesztette életét, és négy megsebesült a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében. A múlt hét végén szintén két ukrán katona vesztette életét, és hét sebesült meg a támadásokban. Jöhetnek a szankciók Putyin döntése ellen kikeltek a nyugati vezetők, akik szerint a szakadár népköztársaságok elismerése súlyosan sérti a nemzetközi jogrendet és Ukrajna területi szuverenitását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kemény választ ígért, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin deklarációja nemzetközi jogba ütközik. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelezte, az EU és szövetségesei egységben, határozottan és keményen lépnek fel. Joe Biden amerikai elnök azonnal rendeletben tiltotta meg, hogy bármely amerikai polgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban. A német kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát - jelentette be Olaf Scholz kancellár. A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására képes. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és kormányfő úgy reagált: „Isten hozott a szép új világban, ahol az európaiak hamarosan ezer köbméterenként 2000 eurót fognak fizetni a gázért.” Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány. Nem tulajdonít nagy jelentőséget azoknak a szankcióknak Szergej Lavrov külügyminiszter, amelyek bejelentését a nyugati országok ígérték. „Európai, amerikai, brit kollégáink nem fognak megállni, és nem nyughatnak, amíg ki nem merítették minden lehetőségüket Oroszország úgymond megbüntetésére” — vélte Lavrov, hozzátéve: mindehhez már hozzászoktak. (MTI, Ptf. Tx, hvg, só) Ukrán katona temetése Kijevben. A 2014-es kelet-ukrajnai orosz agresszió eddig már több mint 14 ezer áldozatot követelt. (TASR/AP-felvéteiek)
