Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-21 / 42. szám
Í1Ö GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2022. február 21. www.ujszo.com Méhnyakrák terhesség során - Mit lehet tenni? A várandósságnak a legboldogabb időszaknak kellene lennie egy nő életében, ám előfordulhat, hogy bizonyos dolgok beárnyékolják a babavárást. Az egyik legrosszabb hír, amit kaphat ilyenkor a kismama, hogy rossz lett a méhnyakrákszűrés eredménye. V ajon miként befolyásolja a diagnózis a terhességet, és mi mindent lehet ekkor tenni? A méhnyakrák ritka, de a megelőző állapotai (preblastoma) sokkal gyakoribbak, egyre fiatalabb életkorban fordul elő, így megesik, amikor egy fogamzókorú nőnél diagnosztizálják a betegséget. Szerencsére a gyógyulási esélyek igen jók, ám ehhez korai diagnózis szükséges - ehhez pedig elengedheteden a szűrés. Amennyiben valaki várandós, ez ugyanúgy elvégezhető, nem árt a magzatnak, így ha időszerű, érdemes terhesség alatt is elvégeztetni a vizsgálatot. Sajnos előfordulhat, hogy a várandósság során elvégzett méhnyakrákszűrés eredménye aggodalomra ad okot. Természetes, hogy ilyenkor megrémül a kismama, hiszen lehet, hogy a babája és az ő élete is veszélybe kerül. Szerencsére ma már olyan korszerű műtéti megoldások vannak, melyeknek segítségével általában a terhesség tovább viselhető és egészséges baba születhet. Ez mindig nagyon nehéz kérdés, több szakma bevonásával közösen segítünk a döntéshozatalban. Azt, hogy pontosan mi a teendő ilyenkor, sok minden befolyásolja: mi a citológiai és szövettani eredmény, milyen súlyos a kismama állapota, hányadik terhességi hétben van, a daganat stádiuma, vannak-e áttétek, mi az anyuka kívánsága stb. Amennyiben enyhe elváltozással van dolgunk (ASCUS, LSIL, AGC-NOS), úgy a szülés utáni regeneráció után (szülés utáni 6 hét) ismételt citológiai és kolposzkópos vizsgálat javasolt, de a várandósság zavartalanul folytatódhat tovább (természetesen szorosabb követéssel). Súlyosabb esetben (HSIL) már bonyolultabb a megfelelő terápia meghatározása, ám a cél (az invázió kizárása) ekkor is a terhesség kihordása, a komolyabb beavatkozások szülés utánra való időzítése. Kóros citológiai lelet birtokában terhesség esetén is szükségessé válhat az ún. konizáció, mely a méhnyakból egy kúp alakú kimetszést jelent. Ennek során nemcsak pontosabb képet lehet kapni a páciens állapotáról, de sokszor terápiás jellegű is egyben, hiszen gyakori, amikor a beavatkozással eltávolításra kerül a kóros képlet egésze. A műtétre indokolt esetben várandósság során is sor kerülhet - ilyenkor általában cerclage (méhnyakzáró műtét) is történik, továbbá trachelektómia (a méhnyak radikális eltávolítása) és nyirokcsomó sampling, amelyek a terhesség továbbviselését célozzák. A császármetszés a 32. héten javasolt, neonatológusokkal egyeztetve. A kemoterápia a 14. terhességi héttől mérlegelendő, a magzati toxikus hatás függvényében. Másik opció a radikális méheltávolítás vagy kemoradioterapia, de ekkor a terhesség sajnos másodlagos, nem törekszünk a megtartására. A terhességet nem direkt szakítják meg. A fő nehézség a terhesség megtartásának jogos vágya és az onkológiai kockázat, ami ezzel jár. Mielőbb kezelést kellene kezdeni, a legtöbb megoldás ezért kompromisszumos. Minden esetben a várandós dönt. Fontos tudni, hogy korai terhességben a kezelés a magzat elvesztését okozza. Ha invazív méhnyakrákot diagnosztizálunk, és a terhesség korai szakaszban van, a kezelést mielőbb meg kell kezdeni: ez magában foglalja a radikális műtétet, a nyirokcsomók eltávolítását, az esetleges kemoterápiás kezelést. Fontos a terhességi kor, a betöltőn 24. hét után komoly dilemma az időzítés, amit neonatológusokkal és a várandóssal meg kell beszélni - a cél a 32. hét elérése. A szakember szerint súlyos esetekben a terhesség alatt is meg kell kezdeni a kemoterápiás és sugárkezelést. (napidoktor) A tüdőrák 4 korai tünete - ha ezeket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz! A tüdőrák a betegség kezdetén nem vagy alig okoz tüneteket. Éppen ezért megelőzéssel lehet leginkább a betegség kockázatát csökkenteni. A rákbetegségek közül világviszonylatban a tüdőrák a leggyakoribb - az összes diagnosztizált rák 11,6%-a -, és egyben a legtöbb haláleset okozója is a daganatos megbetegedések között. Évente 1,74 millió ember veszíti életét tüdőrákban. Az ötéves túlélési ráta a közepes jövedelmű országokban az öszszes tüdőráktípusra nézve mindössze 19%, ami jóval alacsonyabb például a vastagbélrák (71%), a mellrák (85%) vagy a prosztatarák (98,9%) ötéves túlélési rátájánál. A dohányzás a legnagyobb rizikó A tüdőrákos betegek száma várhatóan tovább fog növekedni, 2030- ra 2,89 millió beteggel számolhatunk világviszonylatban, és ez a jelenlegi számokhoz képest 38%-os növekedést jelent. Az ijesztő statisztikák sorába tartozik az a fontos adat is, hogy a tüdőrák okozta halálozás 80%-a a dohányzás számlájára írható. A statisztika szerint a dohányzás je- Jenti a legnagyobb rizikótényezőt; tüdőrák kialakulásában. A do hányzáskor meggyújtott cigarett; füstjében ugyanis több mint 800( különböző vegyi anyag található - ezek közül számos vegyület karcinogén, azaz rákkeltő. A dohányfüstben található káros anyagok közül leginkább a kátrány, azaz az égéstermék az, amelyik daganatot okozhat a szervezetben, de sok más módon is gyengíti az emberi szervezetet a dohányzás: a nikotin függőségét okoz, az égés során keletkező szén-monoxid pedig a szervek oxigénellátását gátolja. Mindebből sajnos bőségesen jut a passziv dohányosoknak is, akik belélegzik a közvetlen dohányfüstöt és a dohányzók által kifújt füstöt is, így ők is ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. Szemléletes példa, hogy egy füstös szórakozóhelyen eltöltött 2 óra annyit jelent, mintha a nemdohányzó ember 4 szál cigarettát szívott volna el. Egy még hétköznapibb példával élve, ha egy autóban kell elviselni más dohányzását, akkor egy óra alatt 3 szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is. A legtöbbet tehát akkor tehetünk a megelőzésért, ha nem szokunk rá a dohányzásra, illetve 50 év felett évente elmegyünk szűrővizsgálatra. A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb. A tüdőrák korai tünetei A tüdőrák kialakulásakor kóros sejtnövekedés következik be, amely befolyásolja a tüdőfünkciót, s ez kezdetben négy jellegzetes tünetet okozhat: • köhögés vagy annak megváltozása, • vérköpet megjelenése, • légszomj, • mellkasi fájdalom. Ezen tünetek észlelésekor a legfontosabb tennivaló, hogy azonnal felkeressük a háziorvost, aki vizsgálatokat - pl. vérvétel, röntgen, szövettani vizsgálat - rendelhet el, tüdőgyógyászhoz irányítja a beteget. Fontos azonban megemlíteni, hogy néha a beteg tünetmentes, és a betegség diagnosztizálására csak véletlenül, egy más területre irányuló orvosi vizsgálat során derül fény (pl. mellkasröntgen). A tüdőrák későbbi tünetei A tüdőrák előrehaladottabb állapotában további tünetek jelentkeznek, úgy mint • rekedtség, • nyelési nehézség, • erősebb légszomj, • fáradtság, • fájdalom, • vérszegénység. A fentiek ismeretében nem lehet elégszer hangsúlyozni a dohányzás mellőzését és a korai szűrés fontosságát a tüdőrák megelőzése vagy a már kialakult betegség gyógyítása szempontjából. (Forrás: EgészségKalauz)
