Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-17 / 39. szám

6 I RÖVIDEN Al-Shabaab: átfogó támadássorozat Mogadishu. Rendőrőrsökre és ellenőrző pontokra támadtak Szomália fővárosában, Moga­­dishuban az al-Shabaab terro­­ristaszervezet.fegyveresei. A robbantásoknak és az ezt követő tűzharcnak legalább 9 halálos áldozata és több sebesültje van. * A Sky News Arabia hírportál Abdullahi Mohamed Nur Szo­máliái belbiztonsági miniszter üzenetére hivatkozva azt közöl­te: a biztonsági erők urai a hely­zetnek. Ahmed Fiki, a Szomáliái hírszerzés korábbi vezetője ki­fejtette: a fővárost ért összehan­golt támadássorozat azt mutatja, hogy az al-Shabaab - jóllehet 2011-ben kiűzték a dzsihadistáit Mogadishuból - továbbra is ko­moly fenyegetést jelent a nem­zetbiztonságra. A terroristák egy időre átvették a város egyik rendőrőrse felett az irányítást, a harcokban pedig több épület megrongálódott. (MTI) Lengyel vélemény a bírósági döntésről Varsó. A lengyel kormányszóvi­vő közölte, az Európai Unió Bí­róságának ítélete az uniós szer­veknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerző­déseken túllépve bővítsék hatás­körüket. Piotr Müller ezzel arra utalt, hogy az ítélet szerinti jog­államisági eljárás csakis akkor indítható meg, ha alapos a gyanú, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek meg­sértése vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve, ha ez „kellő mértékben és közvetlenül” érinti az uniós költségvetést, s az intézkedések kizárólag az uni­ós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. Az ítélet tehát az uniós költségvetés védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésé­nek szankcionálására irányul. A kormányszóvivő kifejtette: az ítélet tükrében nincs jogi alapja annak, hogy a Varsónak járó uniós pénzeszközöket felfüg­gesszék. Ezért törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-jár­­vány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépés­nek minősítette. (MTI, ú) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 17. | www.ujszo.com Moszkva visszavonulásra játszik Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdát munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította. Az országot fellobogózták. (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Strasbourg. Az orosz­fehérorosz közös hadgyakor­lat befejezése, februér 20. után egyetlen orosz katona és hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén - erősítette meg Uladzimir Makej fehérorosz külügymi­niszter. Von der Leyen: Euró­pa gyorsan és erőteljesen fog fellépni, ha kell. Uladzimir Makej fehérorosz kül­ügyminiszter arra emlékeztetett: egybehangzóan így nyilatkozott korábban a fehérorosz védelmi mi­nisztérium, Aljakszandr Lukasenka elnök, valamint az ország képviselői is az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) kü­lönböző rendezvényein. A közös hadgyakorlatot előre eltervezték, célja az orosz-fehérorosz államszö­vetség erői és eszközei harckészült­ségének ellenőrzése. Tegnap 2 napos ülés kezdődött Brüsszelben, ahol a NATO védelmi miniszterei tanácskoznak a védelmi szövetség keleti szárnyának erősíté­séről. Ez a lépés Szlovákiát is érinti, feltéve, ha Pozsony beleegyezik. Ha Oroszország agresszióhoz folyamo­dik, Európa gyorsan és érőteljesen fog fellépni - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésen. Az elnök az ukrán-orosz konflik­tusról, az EU és Oroszország közöt­ti kapcsolatokról szóló vitában el­mondta: „válaszlépéseink nem csak a vagyon befagyasztásáról és orosz állampolgárok beutazási tilalmáról szólnak, hiszen Oroszország straté­giai érdeke az, hogy diverzifikálja egyoldalú gazdaságát és felszámolja jelenlegi hiányosságait”. Az Európai Uniónak meg kell erősíteni védel­mét, számos jelentés ugyanis hibrid konfliktusokra, internetes támadá­sokra és különböző természetű fe­nyegetésekre, az álhírek jelentette, valamint a partnerországok instabi­litása jelentette veszélyekre figyel­meztet -jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonság­­politikai főképviselője Strasbourg­­ban. Az Európai Bizottság közle­ményt adott ki, eszerint ez év végéig az Európai Védelmi Alap keretéből 1,9 milliárd eurót ruháznak be a vé­delemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. Áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli ka­tonai körzet haditechnikáját szállítja az egységek állandó állomáshelyére - közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. Ä vonat páncélozott járműveket szállít, visszavonásukat a hadgyakorlat befejezése után kezd­ték meg. A szerelvény áthaladásá­ról a hídon a tárca videófelvételt tett közzé. Igor Konasenkov, az orosz szaktárca szóvivője kedden közölte, megkezdték a felkészülést az állo­máshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai kör­zet azon csapatai, amelyek részvéte­le véget ért az orosz területen zajló hadgyakorlaton. Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében. Egy Ukrajna elleni orosz invá­zió továbbra is lehetséges, miután az amerikai tisztviselők nem tud­ták ellenőrizni Moszkva állításait, miszerint a katonai erők egy részét visszavonták az ukrán határról - je­lentette ki Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében. „Az orosz védelmi miniszter arról számolt be, hogy egyes katonai egy­ségek elhagyják az Ukrajna köze­lében lévő állásaikat. Ez jó lenne, de még nem ellenőriztük, hogy az orosz egységek visszatérnek-e ott­honi bázisaikra” - fogalmazott Bi­den. Az elnök szerint az elemzők továbbra is azt állítják, fenyegető a helyzet, ugyanis Oroszország 150 000 katonával veszi körül Ukrajnát. A NATO helyzetértékelési rendsze­rében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csa­patok visszatérését az állomáshe­lyükre - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. (mti.tasr) Elbukta Magyarország az uniós jogállamisági pert Visszautasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezi - így ítélt az Európai Unió Bírósá­ga a jogállamisági mechaniz­musról szóló rendelet ügyé­ben. Azaz életbe léphet az a rendelet, amely jogéllamiségi előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését. Luxembourg/Budapest. A lu­xemburgi székhelyű EU Bírósága tegnap visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mecha­nizmusról szóló rendelet. A rende­let lényege, hogy elvehetik az uniós támogatások szétosztásának a jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz an­nak menjen, akinek azt Brüsszelben szánták. Ez pedig a rendelet szerint összefügg a jogállamiság állapotá­val: ahol a helyi intézmények nem lépnek fel a korrupcióval szemben, vagy ahol politikai befolyás alatt működik az igazságszolgáltatás, ott nincsenek meg ezek a garanciák. A rendelet alapján tehát a demok­ráciát leépítő tagállamokat meg le­het büntetni. Az eljárásokat csak a 2021-től odaítélt pénzek esetében indíthatják el, de a tét így is több milliárd euró megvonása. Á rendelet 2020 decembere óta hatályos, de az alkalmazását a bírósági per idejére felfüggesztették. Mostantól viszont alkalmazható, bár a használata nem egyik napról a másikra történhet. Ha a kérdés úgy merülne fel, hogy a rendelet alapján mikor lehet legha­marabb megbüntetni egy kormányt, akkor a legvalószínűbb válasz az, hogy talán nyár végén, de inkább csak ősszel. Ha büntetnek, akkor az EU-s kifizetések részben vagy egészben leállhatnak. Idei évértéke­lőjében egyébként Orbán Viktor szó szerint háborút hirdetett a jogálla­miságon kötözködők ellen, azonban a mostani ítéletet nem tudja érvény­teleníteni a magyar kormány. Ha a Fidesz nyeri az áprilisi választást, a következő években kőkemény vita lesz a mechanizmus érvényesítésé­ről a magyar kormány és az EU-s intézmények között. A vita azért durvulhat el, mert tíz év küzdelmei után először talált fel az EU bonyo­lult intézményrendszere egy olyan eszközt, amellyel komoly károkat tudna okozni a demokratikus rendet felmorzsoló kormányoknak. Magyarországot valójában a gyer­mekvédelem miatt akarják megbé­lyegezni - így reagált a Fidesz az EU Bíróságának ítéletére. A kor­mánypárt közleményében „hóna­pok óta tartó politikai bosszúhad­járat újabb állomásaként” értékelte az ítéletet. „Brüsszel nem akar bele­nyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-pro­­paganda megállítására is törvényt hozott. Ezért perelték be Magyar­­országot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akar­ják megbélyegezni, elítélni és meg­büntetni hazánkat” - írta a Fidesz. Dobrev Klára, a DK európai parla­menti képviselője úgy reagált: „Ha­talmasat buktak Orbánék, nem tud­ták megakadályozni, hogy az unió megvédje az adófizetők pénzét. Ez az ítélet most arról szól, hogy az uniónak joga van megbüntetni azo­kat, akik ellopják az uniós forráso­kat.” (444, Tx, hvg) EZ A HARC LESZ A VECSO? A napokban tetőzik a koronavírus omikronhulláma, és a jelek szerint a legtöbb fertőzött otthon fogja átvészelni. Akár orvosi segítség nélkül is, mert az orvosok között is egyre több a fertőzött. A legtöbben telefonon így is rendelnek, többet úgysem tehetnek a betegekért, mint hogy gyógyszereket írnak fel nekik. A fertőzés típusától függetlenül a legfontosabb, hogy a pozitív személy karanténba vonuljon, otthon is izolálja magát, figyelmeztet Veronika Vahalová, a nyitrai kórház fertőzőosztályának főorvosa. Mi a teendő, ha kapkodjuk a levegőt? Hogy előzhető meg a trombózis, a tüdőgyulladás? Betegen is dolgozhatunk? Huncík Péter - Békecsináló orvosok Vasárnapi Asztal - Okos Konyhával - meBékiet 16+4 Már kapható a Vasárnap legújabb száma Misarnai)

Next

/
Thumbnails
Contents