Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-17 / 39. szám

www.ujszo.coml 2022. február 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Csordultig a keserű pohár ígéretekkel nem lehet harcolni az infláció ellen SZILVÁSSY JÓZSEF Több határátkelőt eltor­laszoltak a felháboro­dott közúti fuvarozók, és ezt tervezik Komárom­ban és Ipolyságon is. Nyilatkoza­tuk szerint az elkeseredett lépésre a kormány kényszerítette őket, amely hetekig nem méltóztatott még csak szóba sem állni velük. Ha más­ként reagál, akkor a tárgyalóasztal­nál mondták volna el, milyen nagy mértékben ugrottak meg a fuvaro­zók költségei. Az üzemanyagok jövedéki adójának, továbbá az útdíj és útvám ideiglenes csökkentését kérik. Ked­den Andrej Dolezal közlekedésügyi miniszter kegyesen megüzente nekik, hogy egyezkedhetnek, de csak akkor, ha véget vetnek az útlezárásoknak. A mezőgazdászok egyelőre csak Kelet-Szlovákiában tiltakoznak az agrártárca hibás lépései, különösen a támogatások szerintük elfogadhatatlan rendsze­re miatt, de ez a megmozdulás is országossá terebélyesedhet. Ám a lakosság döntő többsége is elégedetlen. Az emberek közér­zetét, lelkiállapotát már alaposan megviselte a hosszú járvány, a poli­tikai döntéshozók pedig kapkodás­sal tetézték a bajt. Néhány hónapja pedig elkezdtek felfelé vágtatni az élelmiszerárak, az energiaárak is szinte a csillagos eget súrolják, és mind több embernek okoznak megélhetési gondokat. Az Eurostat friss jelentéséből kiderült, hogy Szlovákiában január végére éves viszonylatban 8,5 százalékos volt az infláció, amire legutóbb 2004 júliusában volt példa, Mikulás Dzurinda és Ivan Miklós reformjai kezdetén. Az átlagosnál jóval nagyobb pénzromlás különböző mértékben, de az egész világon tapasztalható. Emiatt nem Eduard Heger kabinet­jét kell bírálni. Azért viszont már nagyon is, hogy hónapok óta nem tesz semmit, legfeljebb ígérget, célirányos intézkedések helyett. A miniszterelnök két hete a szlo­vák közrádióban fényezte önmagát és minisztereit azzal, hogy szerinte már nagyon is sokat segítettek a rá­szorulókon. Amikor a műsorvezető megkérte, mondjon konkrétumokat, kínos csend után a decemberi nyug­díj-kiegészítést említette. Néhány napja Igor Matovic és Richard Sulik diadalittasan jelentet­te be, hogy rendkívüli adó címén egyelőre 50 millió eurót vesznek el a Szlovák Villamos Művek (SE) nyereségéből és ezt a pénzt elosztják az iskolák, a kórházak, a szociális létesítmények között az anyagi gondok enyhítésére - majd tegnap visszavonták az intézkedést. A két miniszter, miként a kormányfő sem gondol a nyugdíja­sokra, akiknek a járandósága az év elején mindössze 1,3 százalékkal nőtt. Döbbenetes hallani a tévéhír­adókban, amikor egy-egy nyugdíjas elrebegi, hogy a kevéske pénzéből már vajat sem tud venni, kenyér­ből is csak a legolcsóbbra futja. A sokgyermekes családok és mások is ilyen sanyarú helyzetbe kerül­nek, a kormánykoalíció meg csak vitatkozgat, gyakran vitaegyletté süllyed. Magyarországon ideiglenes árstopot vezettek be a benzinre és több alapvető élelmiszerre, kifizet­ték a 13. nyugdíjat, a járandóságot pedig az ottani infláció mértékével emelték. Lengyelországban lénye­gesen csökkentették a legszüksé­gesebb élelmiszerek áruforgalmi adóját, így aztán a határ menti térségekből sokan a szomszédba járnak bevásárolni és tankolni. Közvélemény-kutatások iga­zolják, mekkora az ellenszenv a jelenlegi kormánypárti politikusok iránt. Az ellenzék, főleg Robert Fico ezt kárörvendően nyugtázza és akár a neonácikkal szövetkezve hergeli a polgárokat. Tavaszra pedig valóságos össznépi kormányellenes felkeléssel fenyegetőzik. És ez sem kizárt, ha a kormány nem tudatosítja, mennyire súlyos a szociális és a politikai helyzet. POLITIZÁLNI HÍVTAM TIBOR G.-T, MERT MINDENKINEK A POLITIKÁBAN A HELYE, AKI RÁCS MÖGÖTT TÖLTÖTT EGY ÉVET. VAGY FOG. SOCIALNA Fico és a volt rendőrfőkapitány (Cartoon izer) Kirúgták az oltatlanokat Eric Adams New York-i pol­gármester 1430 önkormány­zati dolgozót bocsátott el, mert visszautasították a ko­ronavírus elleni vádőoltást. A dolgozók a múlt pénteki hatá­ridőig nem mentek el oltásra, 36 ren­dőr, 25 tűzoltó és 914 iskolaügyi al­kalmazott is van köztük - írta a New York Post. Az elbocsátások ezenkí­vül a városi lakhatási hivatal 101 dol­gozóját és az egészségügyi hatóság 40 alkalmazottját érintették. A legtöbb munkatársat már ko­rábban fizetés nélküli szabadságra küldték, és csak ezután kapták meg végleges felmondást. Az elbocsátások a városi önkor­mányzati alkalmazottak kevesebb mint egy százalékát érintik, de va­lószínűleg az önkormányzati al­kalmazottak körében végrehajtott legnagyobb méretű tömeges elbo­csátásról van szó az Egyesült Álla­mokban az oltási kötelezettséggel kapcsolatban - emelte ki a The New York Times. A menesztett munkavállalók vég­ső létszáma jóval alacsonyabb lett a korábban vártnál: néhány hete még azzal számoltak, hogy 4000 ember­nek kell felmondani. Ugyanakkor feltehetően nem ért véget az oltás elutasítása miatti el­bocsátási hullám. A városi önkor­mányzat még ellenőrzi azt a 13 044 kérvényt, amelyben orvosi szakvé­leményre vagy vallási előírásra hi­vatkozva kértek felmentést az oltási kötelezettség alól. Az önkormányzat eddig 7030 ilyen kérvényről döntött, és csak 2118-at hagyott jóvá. A 4919 elutasított kérvény benyújtója még fellebbezhet. (MTI) Fenntartható földgáz, fenntartható atom? DUDÁS TAMÁS Fontos döntés született Brüsszelben, amely hosszú távon ko­moly hatással lehet az európai energetika jövőjére. Február elején az Európai Bizottság komoly tárgyalások és egyez­tetések után bejelentette, hogy az uniós klímacélok elérése érdekében az atomenergia és a földgáz bizonyos formáit is a fenntart­ható energiaforrások közé sorolja. Valahol sejteni lehetett, hogy ez a döntés fog születni, de nem lehetett biztosra venni, mert e két energia­­forrásnak a megítélése megosztja az Európai Unió tagállamait. Még az Európai Bizottságban sem volt meg az egység, három uniós biztos a döntés ellen szavazott. Az uniós zsargonban taxonómiai kiegészítőként ismert dokumen­tum egyébként nagyon fontos, mert útmutatóként szolgál a befekte­tőknek abban, hogy melyik energiaforrásoknak van jövője. Az EU ko­moly klímacélokat tűzött ki, ezek közül a legfontosabb, hogy az unió 2050-ig klímasemlegessé váljon. Ehhez az európai gazdaság számos területét érintő változásokra van szükség, és ezek finanszírozása ha­talmas befektetéseket igényel az elkövetkező évtizedekben. A taxonó­mia fő célja, hogy a magánberuházókat a klimasemlegesség elérésé­hez szükséges tevékenységek felé irányítsa. Kissé leegyszerűsítve: azoknak az energiaforrásoknak nincs igazán jövője, amelyek nem ke­rültek fel az Európai Bizottság listájára. Nyilvánvaló, hogy a fenntartható energiaforrások ma még nincsenek azon a szinten, hogy önmagukban bebiztosítsák az EU energiaszükség­leteit. Mivel a szén már nem jöhet számításba, a stabil átmenethez bizto­san szükség lesz a földgázra és az atomenergiára. Világos, hogy mind­két energiaforrásnak megvannak a maga hátrányai, de nélkülük jelenleg megoldhatatlan a stabil energiatermelés Európában. A szén-dioxid-ki­­bocsátás szempontjából a földgáz jelent nagyobb gondot, hiszen éppen azok közé a fosszilis energiaforrások közé tartozik, amefyektől szaba­dulni szeretnénk. Ezek közül azonban éppen a földgáznak van a legala­csonyabb szén-dioxid-kibocsátása, ezért átmenetileg tolerálni lehetne a felhasználását. Az atomreaktorok ugyan szén-dioxid-mentes energiát termelnek, de építésük drága, és a kiégett radioaktív fűtőtestek feldol­gozása és tárolása sincs igazán megoldva. Ráadásul fennáll a veszélye a műszaki baleseteknek, mint az Fukusimában megtörtént. Az uniós tagországok hozzáállása nagymértékben különbözik e két energiaforráshoz, ezért a taxonómia is megosztotta őket. Spanyolor­szág és Portugália is elégedetlen a földgáz és az atomenergia bevoná­sa miatt, Ausztria és Luxemburg pedig egyenesen jogi úton támad­ná meg a bizottság döntését. Bonyolult helyzetben van Németország, amelynek nagyon is szüksége van a földgázra, de mivel a német Zöl­dek a kormánykoalíció tagjai, a kormány kritikusan nyilatkozott a taxonómiáról. Franciaország viszont hagyományosan az atomenergi­át támogatta, Emanuel Macron éppen a napokban jelentette be hat új modern atomreaktor építését. Szlovákia számára mindenképpen pozitívum a földgáz és az atom­energia átmeneti zöld forrásként való besorolása, hiszen jelenleg e két energiaforrás adja az ország villamosenergia-termelésének mintegy 75 százalékát. A meccs azért még nincs teljesen lefutva. Ahhoz, hogy a taxonó­mia életbe lépjen, az elkövetkező hónapokban szükség lesz a tagálla­mok és az Európai Parlament beleegyezésére is. Ahhoz viszont, hogy az Európai Bizottság javaslata elbukjon, legalább 20 tagállam ellenál­lására lenne szükség, vagy az Európai Parlamentben történő elutasí­tására. Ez a jelenlegi erőviszonyok mellett nem valószínű, ugyanis a többség érzi, hogy a földgáz és az atomenergia jelenleg az a szüksé­ges rossz, mely nélkül a klímasemlegességet szinte lehetetlen elérni - anélkül, hogy nehéz helyzetbe kerüljön az európai gazdaság. FIGYELŐ Putyinnál járt a trópusok Trumpja Tegnap Moszkvában tárgyalt a brazil elnök, ma Budapestre érke­zik Jair Bolsonaro, hogy igazolja: új szövetségesei vannak. Előbb Áder János, majd Orbán Viktor fogadja a meghökkentő és radiká­lis kijelentések sokaságáról híres, ezen belül hírhedt vírus- és oltásta­gadó Jair Bolsonarót. Oroszország és Brazília támogatja a nemzetközi jogra támaszkodó, többpólusú világrend kialakítását, az ENSZ központi szerepe mellett -jelentette ki Vlagyimir Puty­­in orosz elnök, miután több mint két órán át tárgyalt Bolsonaróval. Moszkvában kiderült, hogy Putyin és a brazil elnök álláspontja több kérdésben azonos. Bolsonaro arról beszélt, hogy a két ország növel­hetné együttműködését az energi­aszektorban, a szénhidrogénkin­csek feltárásában és a kis nukleá­ris reaktorok építésében. Közölte, hogy hazája közös értékeket vall azokkal az országokkal, amelyek védelmezik az istenhitet és a csalá­dot, és szolidáris azokkal, amelyek „békére törekednek és ezért erőfe­szítéseket tesznek”. A brazil politikus megköszön­te Putyinnak, hogy Oroszország támogatja Brazíliát az amazóniai esőerdők feletti nemzeti szuvere­nitás kérdésében - vagyis a szinte korlátlan erdőirtásban. Közös nyi­latkozatuk szerint Putyin és Bolso­naro aggódik amiatt, hogy a világ több régiójában az instabilitás tapasztalható, és síkra szálltak a konfliktusok tárgyalásos rendezése mellett. (mti, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents