Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-17 / 39. szám

www.ujszo.coml 2022. február 17. RÉGIÓ I 5 Angolra cserélték a magyar feliratokat KISS BARTALOS ÉVA Eltűntek a magyar feliratok a nagymegyeri fürdőből. A né­hány hónapos kényszerszünet alatt a korábbi magyar-szlo­vák tájékoztató táblákat an­gol-szlovákra cserélték a me­dencék mellett. A város ás a fürdő vezetése hallgat a cse­réről. NAGYMEGYER Az új tájékoztató táblákon csak ál­lamnyelven és angolul olvashatók az információk. Például az, hogy med­dig ajánlott tartózkodni az egyes me­dencékben, vagy milyen biztonsági előírásokat kell betartani - a pik­­togramok alatt szlovák és angol ma­gyarázat van, magyar nincs. Pedig a törvényből adódóan a magyarok által lakott területen ezt is köteles kitenni a szolgáltató. Nagymegye­­ren a tavalyi népszámlálási adatok szerint meghaladja a 78 százalékot a magyarok aránya, szlovák nemze­tiségűnek a lakosok 14,65 százaléka vallotta magát. A Thermal Corvinus évtizedek óta népszerű a cseh turis­ták körében, a korábbi statisztikák szerint belőlük volt a legtöbb a für­dőben. Megkérdeztük a fürdő veze­tését arról, hogy tervezik-e magyar nyelven is bővíteni az információkat, Lukás Machala igazgatótól azonban nem kaptunk választ. A városlakókat viszont nem hagyja hidegen a hely­zet, amely ellen többen szót emel­tek, közöttük a Csemadok helyi alap­szervezete is nemtetszését fejezte ki a magyar nyelv visszaszorulása mi­att. A szervezet nemcsak a fürdőben, hanem a többi városi intézményben látható gyakorlatot is nehezményez­te. Állásfoglalásukban felhívták a fi­gyelmet a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, amely alapján ott, ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 15 százalékot, a kisebbség nyelvén is kötelesek tájékoztatni a lakosságot. „Nagymegyeren a legutóbbi nép­­számlálás adatai alapján a magyar nemzetiségű lakosok aránya orszá­gosan is az egyik legnagyobb. Ennek fényében elengedhetetlennek tartjuk, hogy a város, illetve valamennyi in­tézménye szóban és írásban is töre­kedjen a kétnyelvűségre, hozzájá-Szlovákul és angolul is magyarázzák a piktogramok jelentését, a magyar fel­irat azonban elmaradt (Képarchívum) rulva a lakosok komfortérzetének növeléséhez, ezzel példát mutatva a városban működő magánvállalkozá­soknak is” - szögezte le a Csemadok helyi alapszervezete. Áz élet, egészség, biztonság és tu­lajdon védelmét szolgáló informá­ciókat kötelező kétnyelvűén kihe­lyezni azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya ezt lehetővé te­szi, emlékeztetett Bukovszky Lász­ló kisebbségügyi kormánybiztos. „Ha egy fürdőben vagyunk, akkor például az olyan figyelmeztetések, ahol a piktogram mellett szöveges információ is van, mint a vigyázz az értékeidre, ne ugrálj a vízbe, vi­gyázz, csúszós felület, kisebbségi területeken ezt a kisebbség nyelvén, ebben az esetben magyarul is ki kell írni. Amennyiben egy általános in­formációról van szó, akkor nem kö­telező megjelentetni, de a kisebb­ség számára ez is elérhető nyelvi jog. Az angol esetében - amit ál-, talánosként jelölnek a törvényben - úgy szól a meghatározás, hogy ki kell írni szlovákul és más nyelven is lehetséges. Logikátlan, ha az ál­lamnyelv mellett egy olyan nyelvet részesítenek előnyben, ami általá­nosként van jelölve, holott az adott településen él nyelvi kisebbség. Az általános információk nincsenek számarányhoz kötve, így láthatunk magyar nyelvű feliratokat a Tátrá­ban, vagy többnyelvű étlapokat a szlovák éttermekben” - magyaráz­ta a kormánybiztos, hozzátéve, ha valaki azt tapasztalja, hogy sérül­nek a nyelvi jogok és nem sikerül érvényt szerezni a törvény betartá­sának, akkor beadvánnyal fordulhat a kormánybiztos hivatalához. nőtt a hulladék mennyisége Egy év alatt vataSőin péter Folyamatos kihívások érik a komáromi hulladékgazdál­kodást, emellett állandóan fejleszti a rendszert az ön­­kormányzat - derült ki a vá­rosvezetés által tartott beszá mólóból. KOMÁROM Míg 2020-ban összesen 14 533 (440 kg/lakos), addig tavaly már 18 747 tonnát (570kg/lakos) tett ki a tel­jes hulladékmennyiség súlya Komá­romban. Ez 29%-os növekedét jelent mindössze egy év alatt - fejtegette Keszegh Béla (független) komáro­mi polgármester. Emlékeztetett, a növekedésért nagyban felelős a jár­ványidőszak, hiszen a megnöveke­dett otthoni fogyasztás és online vá­harmadával A hulladékgazdálkodás költségének jelentős részét a város fedezi (A szerző felvétele) sáriás, az élelmiszer-pazarlás, vala­mint az ételtárolók „népszerűsége” és az ingatlanok kiürítése is hang­súlyosabb lett. Nem elhanyagolható tétel az illegális lerakatok felszámo­lása sem. Jó hír ugyanakkor, hogy látványo­san növekedett a szeparáció aránya a városban, összesen 169%-kal. Áz osztályozott hulladék kategóriájá­ban több mint a négyszeresével, 232- ről 1030 tonnára nőtt a papírszemét mennyisége 2021-re. A konyhai hulladék gyűjtése kés­­,ve indult be Komáromban, ugyanis a közbeszerzést megtámadták, ám ok­tóber 1-től már működik a rendszer. Az év utolsó három hónapjában 69 284 kilogrammnyi hulladékot szál­líttattak el. A polgármester hangsú­lyozta, ebben az időszakban 4200 ku­kaürítés történt. 754 esetben nem volt „tiszta” a hulladék, vagyis más típusú szemét is került bele, ami problémát okozott a kezelésnél és okafogyottá tette a szeparálást. A családi házas övezetekben ez kevésbé jelent prob­lémát, a lakótömböknél viszont annál inkább. Összességében óriási potenci­ál van a konyhai szemét gyűjtésében, hiszen becslések szerint a teljes sze­métmennyiség 40-45%-át ez a hulla­déktípus teszi ki - Komárom azonban még csak 3%-nál tart. A teljes képet tekintve - mind a város, mind a lakosok - járulékosan a kukatárolók mellett hagyott sze­métért fizetnek a legtöbbet. Ennek mennyisége 1728-ról (2020) 2458 tonnára (2021) nőtt, noha törvény szerint szigorún tilos lenne az elhe­lyezésük. A város jelentős előrelépést ter­vez a zöldhulladék kezelése terén. Nemrég 1,4 millió eurós pályázatot adtak be új komposztáló építésére a nyugati városrészben - a jelenlegi, elöregedett telep kapacitása rendkí­vül korlátozott. Ezzel kapcsolatban a polgármester megjegyezte: a pol­gároktól elvárható, hogy rendet tart­sanak, szelektáljanak, ugyanakkor ők jogosan kérhetik számon a körül­ményeket - amelyek Komáromban sokáig nem voltak megfelelőek, s még most is vannak hiányosságok. Az egyik legnagyobb megoldandó probléma a gyűjtőudvar létrehozása volt, amely már gyakorlatilag készen van. A 350 ezer eurós létesítmény üzembe helyezéséhez még várnak néhány engedélyre. Ugyancsak fon­tos és folyamatos fejlesztésnek szá­mít a kukatárolók felújítása, amely­re az évek során 140 ezer (2019), 90 ezer (2020) és 230 ezer (2021) eurót költött a város. Keszegh Béla zárásként elmondta, jelenleg egy lakosra számítva 60-70 euró között mozog a szemétdíj, ám személyenként csak 32 eurót fizetnek a komáromiak. A városnak e téren leginkább a szelektálás mértékének növelése jelenthet anyagiakban is mérhető segítséget. ALLASHIRDETES Teljes munkaidős újságírót, dunaszerdahelyi tudósítót keres az Új Szó napilap. FELTÉTELEK: Dunaszerdahely és vonzáskörzetének ismerete, otthonos mozgás a területen. Önállóság, rugalmasság, hírérzékenység (kötetlen munkaidő, a feladatok függvényében). Online vagy print szerkesztőségben szerzett szerkesztői, újságírói tapasztalat, és a jogosítvány, saját autó megléte előnyt jelent. A MUNKA JELLEGE: az Új Szó nyomtatott és online kiadását ellátni a dunaszerdahelyi régió híreivel, információival. Cikkek írása, fotók és videók készítése. AMIT KÍNÁLUNK: FIZETÉS: Dél-Szlovákia piacvezető magyar nyelvű médiumában kreatív, összetartó, jó hangulatú szerkesztőségi csapat tagja lehet, sok olvasóhoz szólhat, változatos feladatokat teljesíthet, folyamatosan fejlődhet. Szolgálati telefon, laptop, alkalmazotti kedvezmények - cafeteria, kreatív munka. A MUNKAVÉGZÉS HELYE: home office (alkalmanként Pozsony) 850 euró / hó bruttó jövedelem és teljesítménytől függő további juttatások JELENTKEZÉS Jelentkezni 2022. február 20-ig lehet az emese.ibosova@duelpress.sk címen. Kérjük, a jelentkezők csatolják önéletrajzukat és két, dunaszerdahelyi régiós témát feldolgozó írásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents