Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-10 / 33. szám
Interjú UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM katársammal pszichodráma foglalkozásokat akartunk tartani iskoláknak, illetve beavatni az alapozó terápiába a pedagógusokat. Aztán a kolléganőm megkapta ajándékba Marshall Rosenberg A szavak ablakok vagy falak című könyvét az emk-ról, s ennek hatására együtt mentünk képzésre Rambala Éva trénerhez. Azonnal ráéreztünk, ez nagyon fontos dolog, s már a szünetben mondtuk Évának, mi ezt nemcsak tanulni, hanem tanítani is szeretnénk, amint lehet. így a pszichodráma és az alapozó terápia helyére az emk lépett: nagyon gyorsan kidolgoztunk egy programot, és akkreditáltattuk. Elsősorban pedagógusoknak tanítottuk. Úgy érezted, a gyerekeknél kellene kezdeni? Eredetileg is ilyen indíttatású volt a téma- és útkeresésem. A gyerekekre fókuszáltam. Gyógypedagógusként is a korai fejlesztés és a megelőzés híve vagyok. Nem egészen három hónapos kortól már csodákat lehet művelni, nagyon sok dolgot megelőzni, ha időben lépünk. Ugyanez vezérelt az emk-val kapcsolatban is, már a munkatársammal együtt: megelőzni, hogy ne rakódjanak újabb rétegek káros kommunikációs és gondolkodási mintákból fakadóan. Nagyon sok síkon elcsúszott az önismeretünk a kapcsolódásaink szintjén (is). Szerettük volna támogatni a gyerekeket, hogy egyrészt ne legyenek ilyen jellegű problémáik és konfliktusaik, másrészt eszköz is legyen a kezükben, amivel jó értelemben urai a saját életüknek, és minőségileg másképp tudnak kapcsolódni önmagukhoz és másokhoz. Ma különösen aktuális az emk, hiszen mindennapos a verbális agresszió. A verbális agresszió sokkal inkább annak a megnyilvánulási formája, ahogyan önmagunkhoz és egymáshoz viszonyulunk. Csak a járulékos tünetei, hogy agresszívak vagyunk. Ez a tehetetlen dühből, eszköztelenségből adódik. Az elutasítást, egyet nem értést úgy értékeljük ki, hogy mi akkor értéktelenek vagyunk. Ezt a fajta viszonyulást és önmagunk értelmezését kell és érdemes másképp látni. Mert ennek aztán a természetes velejárója lesz, hogy nem lesz szükség a kommunikációban harcolni és támadni. Elég csupán a mélyebb szükségleteinkhez lenyúlni, és más eszközökkel, stratégiákkal elkezdeni élni és kapcsolódni. Kiállni magamért. Az emk nem arról szól, hogy mosolygós és pozitív vagyok, hanem a személyiségünk minőségi megerősödéséről. A saját magamért való felelősségvállalást, az önmagamért való kiállást segíti, amikor már nincs szükségem játszmákra, a másik energiáira. Eszközt ad a kezembe, amely révén képes vagyok bármilyen megnyilvánulás mögött a másik fél eredendő, tiszta, emberi szándékát látni. Mert a legeredendőbb, legmélyebb szándékunk az, amikor tényleg kapcsolódni és hozzájárulni akarunk egymás életéhez. Ez mindenkiben folyamatosan ott van, csak a tudatosság szintjén nagyon távol kerültünk ettől. Az emkval éppen ez a képesség fejleszthető ki önmagunkban. Nem azt jelenti, hogy mindenkit szeretni fogok. Hiszen emberből vagyok, és nekem is tudnom kell, mi támogat és táplál, és mi az, ami nem. Az emk nyelve a „zsiráfnyelv". A világunkban azonban a „sakálnyelv" uralkodik, vagyis amikor a nálunk gyengébbel agresszívak, az erősebbel meghunyászkodók vagyunk. Zsigerből, a szocializálódásunkból, kultúránkból fakadóan egy-egy helyzetben az „üss vagy fuss" reakciók fognak elsőként megnyilvánulni. Az első gondolatom a másikat vagy önmagamat hibáztató, kétségbeesett reakció lesz, hogy „úristen, életveszélyben vagyok, megsemmisülhetek". Ez az első jelzőrendszer. A sakálnyelv. Ezt nem tudjuk kitörölni. Tekinthetünk rá viszont úgy, hogy természetes része az életünknek. A lelkünk azonban képes másként reagálni, de ehhez nagyon tudatos döntés és váltás kell az adott pillanatban. A tudatosság az erő. Nem véletlenül nevezzük tudatos kommunikációnak az emk-t. Általa kontroll alá helyezhetjük a sakál énünket. És milyen a zsiráfnyelv? A zsiráf azért lett az emk jelképe, mert megfontoltabb, lelassultabb, szemlélődőbb. Elég hosszú a nyaka ahhoz, hogy felülnézetből lássa a dolgokat. És ha képes vagyok felülről ránézni, komplexitásában és összefüggéseiben látom. De hogy az emk négy lépéséről is szóljak: elsősorban megfigyelünk, hogy a dolgokat ítéletmentesen, kritika, hibáztatás és önhibáztatás nélkül fogalmazzuk meg. Kell ehhez egy nagy adag tudatosság, mert enélkül konfliktushelyzetekben nem tudunk elvonatkoztatni a haragunktól, a tehetetlenségünktől. Ha a másik megbánt engem, én pedig csak azt bírom neki mondani, hogy mennyire igazságtalan, érzéketlen ◄ A gyerekek fogékonyak az erőszakmentes kommunikációra - foglalkozás a dunaszerdahelyi Mesketében vagy közönséges, az őt minősítő megnyilvánulásom miatt képtelen lesz meghallani engem, mert beindítom nála is az „üss vagy fuss" mechanizmust, azaz a magyarázkodást vagy a másik hibáztatását. így semmilyen szinten nem tudunk kapcsolódni. Ha viszont le tudok nyugodni, és közlöm vele: „ezt a mondatot hallottam, hogy... és ettől így és így vagyok, több megértésre vagy gyengédségre lenne szükségem", ez már egészen más megfogalmazás, mert leválasztottam magamat -is, meg a másikat is a végeláthatatlan konfliktusról. Nem hibáztatni akarom. Nekem is nagyon fontos, hogy közös nevezőre jussunk. Az emk négy lépésben kifejezés, magamról gondoskodás, egy másikkal kapcsolódás, de ebben mindig ott kell legyen annak az egyensúlya, hogy a saját teljességemről gondoskodom, és ebből teszem meg a tőlem telhető legtöbbet ott és akkor, abban a pillanatban. Valójában magam, illetve a másik fél felé egyfajta kérést megfogalmazva. Az emk jelentős mértékben hoz minőségi változást az életünkbe. A kérdés az, mennyire erős bennünk a vágy a minőségi váltásra, amire pedig annyira nagy szükségünk lenne. Hol hasznosítható az emk? Mindenütt, ahol nagyon fontos lenne hosszú távon, hogy megváltozzanak a kapcsolódási kultúrák: helye van a cégekben, a politikában, a pedagógiában. Mindenhol, ahol a kommunikációnak fontos szerepe van. A kérdés az, hogy hosszú távú befektetésként hajlandók vagyunk-e ennek a mélységét érteni. Mert az eredendő szándék megértése nélkül könnyen lehet egy pusztán formai, akár manipulációs eszköz. Hogyan hatott a gyerekeidre az emk? Észrevétlenül szivárgott be az életükbe, nem volt nevén nevezve. Egy idő után maguktól észlelték a különbséget az otthoni kommunikációnk és a másoknál többnyire tapasztalható közt. Korán beemeltem az ő felelősségüket a párbeszédünkbe. Mindig a koruknak megfelelően. Szerintem ez nagyon fontos az érett felnőtté válásban. Persze van, amiben nekem kell döntenem, mert én felelek értük. Amit viszont elbír egy gyerek, abban a döntést igenis rá kell hagyni, bízni benne. Megbeszélni, miben tudok segíteni, nem helyette megoldani a problémát. A gyerekeim nagyon hálásak azért, mennyire más síkon tudunk itthon beszélgetni dolgokról, és konstruktív, lehetőleg mindenki számára támogató megoldásokat keresni. A kamaszkori lázadásaik idején is segített ez a módszer? Előfordultak helyzetek, amelyek megnyomtak bennem egy-egy gombot, és előjöttek a régi mechanizmusok. „Békeidőben" azonban nagyon jól működik ez a fajta gondolkodásmódom, szándékom, eszköztáram. Ezért fontos ebben az időszakban a bizalomépítés, hogy a bizalom megtartó erőként legyen jelen, ami- | kor épp viaskodunk egymással, és elveszítjük önmagunkkal meg egymással is a kapcsolatot. Ennek köszönhetően olyankor sem omlik össze a világ, mert van egy erős bizalmi alap, kapocs. Ezt ápolni kell. Tehát nem elsősorban az éles helyzetekben mérhető az emk hatékonysága. Bizonyos viselkedési, kommunikációs mintákat hozunk magunkkal, és sajnos előfordul, hogy szétesünk. Ilyen helyzetekben is felvállalhatom azonban a saját sebezhetőségemet, kimondva, hogy sajnálom, amiért kikeltem magamból, és dolgozom azon, hogy máskor, ha lehet, ne jussunk el idáig. Neked mit adott az emk? Trénerként is el szoktam mondani, hogy hatalmas érzelmi biztonságot, bizalmat, hitet, megtartó erőt, egyértelműséget, tisztánlátást és nagy belső békét. Egy nagyon erős vezérlő erő. Iránytű. 12 NŐI SZEMMEL 2022. február Mislay Edit SZERKESZTŐSÉG ÉS LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Női szemmel, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. E-MAIL: ujszo@ujszo.com .
