Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-10 / 33. szám
www.ujszo.coml 2022. február 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Macron megtette tétjeit Úgy kampányol, mintha az elnöki teendőit végezné V álasztási kampányban a politikacsinálás önálló műfaj. így van ez Magyarországon is, főleg ha a költségvetési kiadásokat nézi az ember. Emanuel Macron sem kivétel. A francia elnök tárgyal Putyinnal, képviseli az uniós érdeket a digitalizáció területén, zöldebb Európáért küzd, és közben szép csendben igyekszik lekörözni Berlint. Mindezt a saját választási kampánya közepén úgy, hogy hivatalosan még nem jelöltette magát. O tehát hivatalosan az elnöki feladataira koncentrál, és a jelöltség halogatásával - meglehetősen okos húzás!- úgy tünteti fel a tevékenységét, mint aki a kampánypolitika felett állva, méltón a francia elnök szerepéhez, a valódi kihívásokra fókuszál. Ügyes kommunikációs stratégia, főleg, amikor a baloldal széttöredezett, sok jelölttel, sok vitával. A legnagyobb bekészített tűzijáték eredetileg az európai uniós soros elnökség volt, illetve a most áprilisban véget érő, Európa jövőjéről szóló konzultációsorozat. Ez utóbbi kifejezetten Macron nyomására került erre a dátumra. Ennek részben az lehet az oka, hogy Macron szavazótáborát nagyon kevés dolog köti össze, nagyon heterogén, viszont a nem is kicsit euroszkeptikus francia politikai táborok között ez a leginkább EU-párti tömeg. így megint csak jó húzás az elnök részéről, hogy rengeteg uniós ügyet futtat meg Párizson keresztül ezekben a hónapokban. A Putyinnal való tárgyalás és az ukrajnai megoldás látványos keresése egy előre nem tervezett lehetőség Macronnak. Az orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatója - a kötelező NATO-nyelvezet mellett - hozott néhány oroszbarát francia megjegyzést, ezzel különböztetve meg magát Washingtontól. (Más kérdés, hogy ezt gyengeségnek látja-e Putyin, és külön örülhet a nyugati táboron belüli megosztottságnak...) Kijevi és berlini látogatása az ukrán-orosz ügyben újabb nemzetközi sajtótájékoztatóra adott neki lehetőséget, emellett az is fontos, hogy úgy tűnik, Putyint vissza tudta terelni a minszki megállapodás irányához. Ha ez őszinte lenne Moszkva részéről, akár komoly utat nyithatna a további egyeztetések felé. Az EU határain bevezetendő karbonadó egyszerre uniós és zöld téma, a fiatal választók kedvenc elegye, és a franciáktól nem túl távol álló protekcionizmus egyik 21. századi lehetősége. Mindemellett szükséges lépés, ha a szigorodó zöld elvárások közepette meg akarja őrizni az unió a területén működő vállalatok versenyképességét. A digitális piacra vonatkozó jogszabályok is haladnak az uniósjogalkotás labirintusában. Nem valószínű, hogy ezekről mind végleges megállapodás születik a francia választási kampány végére, de megint csak jól kommunikálható, modernista elemek. Ezekkel a hozzávalókkal tehát egy fiatalabb és uniópárti szavazókra koncentráló kampányt futtat Macron. A kérdés az, hogy Franciaországban 2022-ben elég nagy-e ez a tábor, hajói mozgósítják. Macron megtette tétjeit, és továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban. Utána két jobboldali jelölt következik, Le Pen és a higgadtabb Pécresse. Nem mindegy tehát, hogy kijut Macron mellé a második fordulóba, és tud-e majd más jelöltek mögül is szavazókat gyűjteni. Alexander Dubőek parlament melletti szobrához hívott össze tüntetést kedden az ellenzék az amerikai szerződés ellen (Cartoonizer) Kedden délután kettőkor került volna napirendre az Egyesült Államok és Szlovákia közötti védelmi szerződés tervezetének vitája, ám több mint három órán át érdemi tárgyalás helyett botrányos jelenetek közepette a törvényhozás a legócskább kocsma szintjére süllyedt. Főleg Kotlebáék és a Repubíika hasonszőrű képviselői hőbörögtek és fütyültek, egyikük magnóról szirénázó hangot játszott le, közben elfoglalták a szónoki pulpitust. A Szabadság és Szolidaritás egyik képviselőjét vízzel leöntötték, csakúgy mint az általa lobogtatott ukrán zászlót, amiért Kijev azonnal tiltakozott. Jaroslav Nad’ védelmi miniszter ebben a hangzavarban a saját helyéről kiabálva terjesztette elő a dokumentumot. Boris Kollár házelnök a rendkívüli ülés megnyitása után elvonult, állítólag a születésnapját ünnepelte. Később, Ficóék követelésére visszatért, de többszöri próbálkozásra és a sebtében öszszehívott házbizottsági ülések ellenére ő sem tudott rendet teremteni. Ezért este tíz előtt véget vetett a vitának. Aki a karzatról vagy az interneten követte ezt a szomorújátékot, ismét megbizonyosodhatott a szlovák képviselők egy részének arroganciájáról és primitív viselkedéséről. Fokozta a cirkuszt Maroá Zilinka főügyész is, akit a kormánypártiak nem engedtek felszólalni. Emiatt a szerződéssel kapcsolatos, huszonöt gépelt oldalnyi álláspontját Juraj Blanár, a parlament smeres alelnöke olvasta fel. A főügyész szakmai elemzésnek minősítette a dolgozatát, de ismét lejáratta magát, mert a Csehszlovákia 1968-as katonai megszállását törvényesíteni igyekvő, Moszkvában összefércelt alkut is jobbnak nevezte a Washington és Pozsony közötti mostani egyezségnél. Kora este a rövid időre lecsendesedő parlamentben Robert Fico is szót kapott, akit korábban Kotlebáék kifütyültek. A Smer-elnök felszólalásában igyekezett higgadt hangnemben, jogi érvekkel igazolni, miért előnytelen ez a szerződés Szlovákia szempontjából. Szerinte amint hatályos lesz a szerződés, az amerikaiak erről az oldalról is közelebb kerülnek Oroszországhoz, továbbá minden megkötés nélkül használhatják országunk légterét, repülőtereit, nem csak a szliácsi és a kuchyflai katonai repülőteret. Méghozzá anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Egyúttal meglebegtette az ellenzékiek tervét, hogy népszavazással törölnék ezt a - szerinte - szégyenletes egyezséget, amely álláspontja alapján nem nemzetközi, hanem csupán kétoldalú szerződés. Erre több kormánypáti hozzászóló felvetette, hogy az Egyesült Államokkal eddig huszonhárom NATO-tagállam kötött hasonló megállapodást. Richard Takác, a Smer képviselője azzal vágott vissza, hogy azok a kormányok, többek között a budapesti kabinet is, több ellenőrzési jogot vívtak ki, mint Szlovákia. Az utca hangulatát a parlament előtt dühödten tüntetők érzékeltették, akiket csak az erősítésként érkezett kommandósok akadályoztak meg abban, hogy betörjenek az ülésterembe. Érthetően nem lelkesednek a várható fejlemények miatt a józanabbul mérlegelő polgárok. Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere egy nyilatkozatban kifejtette: az ukrán határhoz közeli településen sem örülnének az amerikai katonai jelenlétnek, mert ahol ők idegenben megjelennek, ott rendszerint káoszt okoznak. Ugyanakkor a lengyelek és a balti államok polgárai történelmi tapasztalataik alapján, valamint a Kreml kiszámíthatatlan lépéseitől tartva elfogadták az ottani amerikai jelenlét megerősítését. Igaz, ott nem hergelték és nem riogatták őket atombombákkal a szélsőséges politikusok, ahogy azt Kotleba és néhány társa teszi Szlovákiában. A méltónak éppenséggel nem nevezhető körülmények közepette végül a kormánypárti többség - az ellenzék hazaárulózó nyomásgyakorlása ellenére - megszavazta a szerződést, amelyet még az államfőnek kell aláírnia. Néhányan túl lelkesen voksoltak igennel, de jó ha tudatosítjuk: ezúttal nem megszállók törnek ránk, hanem katonai szövetségesek érkeznek Szlovákiába. Fiatalokat fertőztek meg koronavírussal egy kutatás során Ha pontosan lehet tudni, mikor történt a megfertőződós, megfigyelhető, mikor jelentkeznek az első tünetek és melyek a legnehezebb napok. És még számos fontos dolog. A résztvevőket 2021 elején fertőzték meg és 5485 eurónak megfelelő fontot kaptak a kísérletért. A brit Királyi Akadémia vizsgálta a koronavírus működését a fertőzés teljes időtartama alatt, attól kezdve, hogy a szervezet találkozik a vírussal, egészen addig, amíg a kórokozó látszólag eltűnik belőle - közölte a Nature tudományos magazin. Számos kulcsfontosságú felismerést mutattak be, például azt, hogy a tünetek gyorsan, átlagosan két nap után kezdenek kialakulni, a fertőzés a torokban jelenik meg először, a vírusmennyiség a fertőzés után körülbelül öt nappal tetőzik, és ezen a csúcsponton már lényegesen nagyobb mennyiségben fordul elő az orrban, mint a torokban. A kutatók azt is kiemelték, hogy a gyors antigéntesztek is megbízhatóan jelzik, hogy a vírus jelen van-e a szervezetben. A kutatásban 36 egészséges, 18 és 30 év közötti, Covid ellen nem oltott önkéntes vett részt, alacsony dózist kaptak a pandémia 2020 nyári szakaszából származó, még az alfa variáns megjelenése előtti koronavírusból, amit orrcseppel juttattak a szervezetükbe. Ezután két héten keresztül figyelték meg őket a klinikán. Áz önkéntesek közül csak 18-an fertőződtek meg, 16-nál enyhe vagy közepes mértékű, megfázásszerű tünetek jelentkeztek (orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, tüsszögés), míg néhányan fejfájást, izom- és ízületi fájdalmakat, fáradtságot és lázat is tapasztaltak. Tizenhármán számoltak be arról, hogy átmenetileg elvesztették a szaglásukat, de az 90 napon belül helyreállt, három résztvevő kivételével, akik valamivel lassabb, de szintén javulást észleltek. Az alanyok állapotát a klinika elhagyása után 12 hónapig nyomon követik, hogy az esetleges hosszú távú hatásokat is vizsgálni tudják. Mivel a fertőzött személyeket általában csak akkor azonosítják, amikor azok észlelik a tüneteket, a vizsgálat egyedülálló betekintést nyújtott a fertőzés korai szakaszába. így derült ki, hogy a vírus lappangási ideje valószínűleg sokkal rövidebb, mint az eddigi becslések: a 18 fertőzött alanynál a vírussal való érintkezéstől a korai tünetek megjelenéséig átlagosan mindössze 42 óra telt el, miközben a koronavírus lappangási idejét 5-6 napra szokták becsülni. Ezután meredeken emelkedett a résztvevők orrából vagy torkából vett mintákon kimutatott vírusmennyiség, átlagosan a fertőzés után öt nappal érte el a csúcsot. A laboratóriumi vizsgálatokban átlagosan még kilenc nappal a fertőzés után is nagy mennyiségű fertőző vírust mutattak ki, de volt, aki még 12 nappal később is potenciálisan fertőző volt. Abban is voltak különbségek, hogy hol találták a legtöbb vírust: bár elsőként a torokban jelent meg (átlagosan 40 óra után, szemben az orrban mért 58 órával). Mivel az orrban jóval magasabb volt a vírus csúcsmennyisége, ez rávilágít a száj mellett az orrot is takaró maszkhasználat fontosságára. A kutatók újabb, több alanyon végzett klinikai vizsgálatokat javasolnak, amelyek során szeretnék meghatározni, miért fertőződnek meg egyes emberek, és mások miért nem. A kutatásban részt vevő, nem megfertőződő alanyok szervezetének immunrendszere ugyanis nagyon aktívan szállt szembe a koronavírussal, azt kellene kideríteni, ez minek köszönhető. Az újabb kísérletekben a delta variánsból származó vírusmintát használnák, amelynek biztonságos dózisú előkészítése már folyamatban van. Hasonló kísérleteket évtizedek óta végeznek önkénteseken, például az influenza, a malária és más betegségek kutatása során. (Tasr, qubit.hu)
