Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-10 / 33. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 10. | www.ujszo.com Balról Andrzej Duda lengyel elnök, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő. Nem akarnak háborút Európában. (tasr/ap) RÖVIDEN Varsó neheztel az EU-s büntetés miatt Varsó. A varsói kormány fellebbezést nyújt be az Európai Bizottság (EB) döntése ellen, hogy a Lengyelországnak járó uniós forrásokból kell levonni a Turów bánya ügyében Varsóra kiszabott bírságot - közölte Piotr Müller kormányszóvivő. Az uniós bíróság szeptemberben hozott ítélete napi 500 ezer euró, az EB-nek kifizetendő pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért nem szüntette be a lignitkitermelést a cseh-lengyel határ mellett fekvő Turów bányában. Egyébként Prága és Varsó a múlt héten megegyezett a bánya működtetéséről. (MTI) Amerikai katonák Romániában Bukarest. Megérkezett már több mint száz amerikai kátona Romániába, hogy előkészítse az Egyesült Államok által ígért csapaterősítést - közölte Vasile Dincu védelmi miniszter. A tárcavezető szerint nemsokára érkezik a csapatok többi része is, de nincs megszabva „sem konkrét hely, sem konkrét időpont” a Romániába várt amerikai katonák érkezését illetően. Eddig mintegy 900 amerikai katona állomásozott Romániában a Fekete-tenger partvidékén. (MTI) A párizsi terrorista meghallgatása Párizs. Elkezdődött a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat fővádlottjának, Salah Abdeslamnak első részletes meghallgatása a párizsi különleges esküdtszéken. A terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen túlélője azt mondta: „Nem öltem meg senkit, és nem sebesítettem meg senkit. Még egy karcolást sem okoztam.” A támadásában a Stade de France stadionnál 3 öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó hat kávéház, bár és étterem teraszán megölt 39 embert, míg egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan koncertterembe, ahol 3 dzsihádista 90 embert ölt meg. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban. A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök 11 éve először folytatott megbeszélést a három ország weimari háromszögnek nevezett formátumában. A találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze. „Közös cél, hogy megakadályozzunk egy európai háborút” - emelte ki Olaf Scholz kancellár. Elmondta, hogy a következő héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat. Oroszország ebben az esetben „messzemenő következményekkel számolhat, amelyek politikai, gazdasági és geostratégiai” természetűek lesznek. Kemény válaszlépésekre számíthat Oroszország, ha erőszakra vetemedik Ukrajna ellen, de a lehetséges büntetőintézkedések katalógusát nem hozzák nyilvánosságra - tette hozzá Olaf Scholz; aki szerint Európa, az Egyesült Államok és a NATO-tagországok nagyon hatásos szankciókat készítettek elő. Andrzej Duda lengyel államfő hangsúlyozta, hogy „az orosz csapatok példátlan felvonulásának” közepette ki kell nyilvánítani az egységet és az Ukrajna iránti szolidaritást. Mint mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál és a Fehéroroszországban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. Ebben a helyzetben „nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni” - tette hozzá a lengyel államfő. Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, hogy „Európa békéje és stabilitása a legnagyobb kincs, és az a kötelességünk, hogy megvédjük”. Hozzátette, hogy Franciaország elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, mert a tárgyalás az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Kijev már két alkalommal is erővel próbálta megoldani a Donyec-medencében kialakult válsághelyzetet. Oroszország nem először vádolja azzal Ukrajnát, hogy megsértették a minszki megállapodásokat, azonban ez nem teljesen fedi le a valóságot. A megállapodás értelmében ugyanis a szakadár harcok színhelyéül szolgáló Donyeck és Luhanszk megyének különleges közigazgatási státuszt és autonómiát kellett volna biztostani, ami a szakadárok miatt maradéktalanul nem valósult meg. Negatív minősítési következményekkel járhat Oroszország „BBB” szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolására és az orosz bankok osztályzataira, ha a Nyugat az ukrajnai válság miatt súlyos szankciókat léptetne érvénybe Moszkva ellen - áll a Fitch Ratings tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta, előrejelzése még nem számol olyan súlyos nyugati szankciókkal, amelyek negatív minősítési lépéseket indokolnának. A hitelminősítő szerint az orosz bankrendszer hitelképességére a legnagyobb hatást olyan szankciók gyakorolnák, amelyek akadályoznák a nagy állami orosz bankokat a devizafizetések végrehajtásában, különösen akkor, ha megtiltják nekik a dollártranzakciók lebonyolítását. Az orosz bankok esetleges kizárása a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós hálózatból ugyancsak jelentős rövid távú felfordulást okozna. Dönt az Európai Bíróság Brüsszel. Az EU Bírósága február 16-án mondja ki a döntését abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított azt kérve, hogy a bíróság mondja ki az uniós joggal ellentétesnek ezt a jogszabályt. A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy ha egy adott államban az EU pénzügyi érdekei veszélybe kerülnek, mert sérülnek a demokratikus normák, akkor az uniós forrásokat fel lehet függeszteni, vissza lehet vonni, vagy csökkenteni lehet a tagállamnak egyébként járó támogatást addig, amíg a jogsértő állapot fennáll. Orbán Viktor sikertelenül és hazug blöffel próbálta annak idején megakadályozni a jogállami mechanizmus elindítását. Időt nyert ugyan, de büntetlenséget aligha - mondta Újhelyi István szocialista EP-képviselő. Hozzátette, az Európai Bizottság korrekten megvárja az Európai Bíróság ítéletét az ügyben, de „utána egyetlen perc haladékot sem adhat az uniós értékek ellen vétkezőknek”. A politikus szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb hozzájusson a nekijáró forrásokhoz, ehhez azonban helyre kell állítani a bizalmat, vissza kell állítani a jogállamiságot. A végső döntést a napirendre vételről egy-két napon belül meghozzák, de jelentős vita nem várható, mert a parlamenti pártok többsége támogatja a javaslatot. Várhatóan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is ott lesz a téma tárgyalásakor. Sőt, megegyezés született, az Európai Parlament a következő plenáris ülésen, márciusban állásfoglalást fogad el ezzel kapcsolatban. A jogállamisági mechanizmus eredményeként az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető államtól 6-8 hónap elteltével lehet megvonni a forrásokat. Az Európai Bíróság főtanácsnoka decemberben azt mondta, a magyar és a lengyel keresetet mint alaptalant el kell utasítani, a jogállamisági eljárásról szóló jogszabály pedig alkalmazható, mert megfelel az uniós jognak. (hvg, ú) Lehallgatási ügy az EP-ben Strasbourg. Meghallgatást tartottak az Európai Parlamentben (EP) a Pegasus magyar és lengyel megfigyelési botrányról. A Fidesz egykori pártcsaládja, a konzervatív Európai Néppárt (ÉPP) rendezvényén felszólalt a nemzetkör zi botrányt kirobbantó Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat igazgatója és főszerkesztője, valamint az izraeli cég, az NSO kémszoftverével feltört telefonokat ellenőrző Citizen Láb kanadai kutatócsoport vezető kutatója. Magyarországról Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója, Lengyelországból Roman Giertych jogász kapott szót. Mostanáig ennek a két EU-tagországnak a kormányáról derült ki, hogy bevetette a kémszoftvert politikai ellenfeleivel szemben. „Az újságírók, ügyvédek és ellenzékiek illegális állami megfigyelése teljesen elfogadhatatlan, a Pegasus kémprogramot törvénytelenül használó uniós tagállamok kormányait felelősségre kell vonni” — mondta Jeroen Lenaers, a néppárti frakció belügyi szóvivője. Ami Magyarországot illeti, 2021 júliusában egy nemzetközi együttműködés eredményeként a Direkt36 leleplező cikkéből derült ki, hogy az Orbán-kormány megvásárolta a Pegasust, amellyel mintegy 300 közéleti személyiség telefonját hallgatták le. Felhasználták magyar tényfeltáró újságírók, a kormánnyal kritikus politikusok, valamint médiacégeket is tulajdonló üzletemberek ellen is. Az Orbán Viktor repülőútjait figyelő pilóta telefonszáma is szerepelt a Pegasus-listán. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság indított egy vizsgálatot, de ez végül arra jutott, hogy a kémszoftvert a mintegy száz vizsgált eset mindegyikében jogszerűen használták fel. És ha ez nem lenne elég, a jelentés érdemi részét 2050. december 31- ig titkosították. (Npsz, MaHa) A halott ember 2. február 8. ’ 1 If » családnak 'Hnbni'ii a szomszédban? Face csap ív- és radiomuso VasarnapHáztartás - Mamaklubbal - melléklet 13 oldalon HÁBORÚ A SZOMSZÉDBAN? Nem elég a Covid-járvány, néhány hete már az is fenyeget, hogy szomszédunkban háború tör ki. Oroszország komoly hadi erőt összpontosít az ukrán határnál, és a Kreml minden nyilatkozata arra utal, hogy kész megtámadni nyugati szomszédját. Grigorij Meseznikov orosz származású, negyven éve Szlovákiában élő politológus szerint a háború esélye reális, Oroszország ugyanis olyan helyzetbe manőverezte magát, hogy már akkor sem fog engedni, ha tudja, csak veszíthet. Miről van itt egyáltalán szó? Orosz nagyhatalmi ambíciókról, irracionális félelmekről, erőfitogtatásról? Mikor indíthatnak támadást az oroszok Ukrajna ellen? ► Aktuális Bevezetés a 21. századba: hogyan építik le a közösségi oldalak a demokráciát? Sorozatunk 2. részéből kiderül, mindenki hazudik-e a közvéleménykutatóknak a szexről, mitől foszt meg bennünket a lájkfüggőség, miért érdeke a nagy techcégeknek, hogy az emberek egymást hergeljék Már kapható a Vasárnap legújabb száma Hatásos szankciókat készítettek elő
