Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-07 / 30. szám
www.ujszo.coml 2022. február. 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 90 hüvelyk Összeeskuvés-elmélet az Elveszett Tudás Rejtőzködő Őreiről LAKATOS KRISZTINA Nem vagyok rá büszke, de a lockdownos-bezárkózós-szeparálódós idők legmélyén megfordult a fejemben, hogy be kellene szállni az álhír- és összeesküvéselmélet-bizniszbe. Egyszerűen hiányzott a szellemi kihívás, hiányoztak a valós ingerek. De persze: győzött a tunyaság. És az sem mellékes, hogy... hm, ezt hogyan lehetne szépen mondani? Talán így: a játék és a mese csodás dolog, de van abban valami alapvetően ijesztő, amikor azt látjuk, sokak számára mennyire értelmezhetetlenek a határjelzések. Ezzel együtt ősszel még egyszer kísértésbe estem. Bedobjam-e a köztudatba, hogy az új formában elindult tejprogrammal az alapiskolákban a gyerekes családok érzékenyítése folyik? Figyeld a havi értesítést, aztán van egy-másfél délutánod, hogy maszkot húzz, fogj egy szatyrot, odaloholj, és zsákmányolj 4-4,5 liter ingyentejet... Mondjam-e, hogy az illetékesek éppen most tesztelik, hogyan reagálunk majd a bevezetendő jegy rendszerre? Mondtam én ilyet? Nem mondtam. Ez is mutatja, hogy alapvetően felelős, felnőtt ember vagyok. Most viszont nem hallgathatok. Bizonyítékot találtam rá, hogy valami nagyon nincs rendben. Jó eséllyel a világot tényleg háttérhatalmak irányítják, akik a normalitás ellenségei, és gumicsontokat dobálnak nekünk, hogy zavartalanul dolgozhassanak gálád és titkos terveik megvalósításán. Vagy Wachowskiéknak van igazuk, és amire rábukkantam, az egy hiba a mátrixban. Az egész a függönnyel kezdődött. Hol él egy átlagos közép-európai? Panelban él, vagy meglehet, hogy háza van. Tök mindegy: mekkora ennek a panelnak vagy háznak az átlagos belmagassága? Nagyjából 250 centiméter. Ha menet közben történt némi felújítás (gipszkartonozás, új padlóburkolat, alatta aljzatkiegyenlítés, szigetelőréteg stb.), akkor még ebből is elveszett valamennyi. Es azt tudják, hogy mekkora a nálunk kapható készfüggönyök átlagos szabványmérete? A helyes tipp így hangzik: 250 cm. Hogy megvilágítsam a probléma lényegét: a készfüggöny sosem lesz pikk-pakk felakasztható készfüggöny, mert a tartóeszköz (karnis, rúd, sín, drót) jellege és a felfüggesztés módja alapján mindig lesz legalább 10 centi differencia, amivel kezdeni kellene valamit. Mondhatják, hogy könyörgöm, ez csak nem megoldhatatlan probléma. Nos akkor. Tudják, hol a legközelebbi elérhető Singer (vagy Toyota) varrógép? A mienk konkrétan a családi ház padlásán áll, és szépen betakargatva várja, hogy muzeális értékké nemesedjen, egyébként meg már az anyám sem nagyon pedálozott rajta. Amiről szó van, az maga az ET (az Elveszett Tudás). És tudják, háromnapi járóföldön belül hol van az utolsó varrónő, aki elvághatná, felhajthatná, beszeghetné azt a függönyt? Két éve ment nyugdíjba. Vagy meglehet, hogy ETRŐ-vé vált — az Elveszett Tudás Rejtőzködő Őreként az erdő közepén, egy kis kalyibában lakik, és mély illegalitásban űzi az ipart, nehogy rászálljon az adóhatóság. És akkor váltás, képzeljük magunkat a ködös Albionba. Nyilván a britek többsége sem ősei várkastélyának lovagtermében üldögélve mereng azon, hogy függöny kéne a gótikus ablakokra. De mégis, némivel nagyobb az esélye, hogy a mi 250 centiméterünknél magasabb beltérben rendezi be az életterét. Tudják önök, mennyi 90 inch, vagyis 90 hüvelyk? Elárulom: valami 228-229 cm. És ha hiszik, ha nem, ez ott, a csatornán túl szab; vány függönyméretnek számít. És most rakjuk össze az információkat: hova passzol tökéletesen, de tényleg tökéletesen ez a brit szabványú függöny? Igen, igen: a mi közép-európai panelunkba. Isten hozott a mátrixban! A tartós zavarkeltés terhe SIDÓ H. ZOLTÁN A pszichológiai nyomás a lényeg, a folyamatos fenyegetettség érzését akarja fenntartani Óroszország, így akarja destabilizálni a társadalmat - mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi haderő parancsnoka. Tegyük hozzá, emellett még legalább két dolgot akar: a birodalmi nagyság visszaszerzését és a NATO visszaszorítását, vagy legalább a nyugati szövetségi rendszereken belüli zavar, megosztottság kiélezését. Ahogyan Anne Applebaum, a Stanford Egyetem kelet-európai szakértője fogalmazott: Ukrajna jelkép, az elveszett szovjet birodalmat testesíti meg Moszkva szemében. És most Vlagyimir Putyin, a Kreml ura - érezve a saját és országa hanyatlását - orvosolni akarja azt a történelmi traumát, amit ő és KGB-s nemzedéke 1991-ben elszenvedett. Ukrajna folyamatos zaklatásával, területi egységének felmorzsolásával, a katonai ütőerő fitogtatásával a széthullott Szovjetunió néhai súlyából szeretne visszanyerni valamit, továbbá járulékos nyereségként a közép- és kelet-európai országok nyugati irányultságát fékezné, és a kitapintható Amerika-ellenességet szítaná. Ennek érdekében tartós és folyamatos nyomásgyakorlásra is hajlandó, vagyis ha elmarad az Ukrajna elleni invázió, a zavarkeltés még jó ideig folytatódhat. Ne legyenek illúzióink, Oroszország területi terjeszkedése számít normálisnak, és nem a békés egymás mellett élés. Az expanzió még III. Iván cár idejében kezdődött a 15. század utolsó harmadában, és ez a cári hagyomány a Szovjetunió idejében is folytatódott. Napjaink nyugati politikai elitjének egy része még mindig az engedékeny Gorbacsov-korszak bűvkörében él, amikor az 1990-es években az orosz fél visszahúzódott és súlyos belső gondjaival küzdött. Azonban ha az orosz történelmet nagyobb időtávban vizsgáljuk, akkor ez számít kisiklásnak, míg a norma maga az agresszív terjeszkedés. Ezt jó lenne szem előtt tartani, amikor a NATO által elvárt, a hazai össztermék 2 százalékát elérő katonai kiadásról kell dönteni. Pláne annak tudatában, hogy a Kreml nyíltan kimondta, a NATO vonuljon ki az észak-atlanti szerződéshez 1997 után csatlakozott államokból, ami értelemszerűen Magyarországot és Szlovákiát is érintené. Azaz az orosz medve ismét a térségünkre tenné a mancsát, az európai befolyási övezeteket újfent átrajzolná. Moszkvát olyan apróság nem igazán érdekli, hogy cserébe az égvilágon semmit se tudna nyújtani, nincs követhető, elfogadható és vonzó mintája, civilizációs kisugárzása, nem onnan érkeznek az új vívmányok, az életünket jobbító dolgok. Az Ukrajna határán gyülekező tankhadosztályokban megtestesül mindaz, amit napjaink Oroszországa némi vodkával együtt kínálni tud. Hát, ez bizony nagyon kevés... Emellett, mint minden kisebbrendűségben szenvedő, tiszteletet szeretne kivívni. Talán a tisztelet jeleként tálaljuk fel neki Ukrajnát egész a Dnyeper folyamig? A Krím bekebelezésével 2014-ben kezdődött orosz agresszió következményeként még inkább szem előtt kell tartanunk a nyugati szövetségek fontosságát. A NATO nem csupán az elegáns katonaruhákat felvonultató, csillogó brüsszeli székházzal rendelkező klub, hanem a nyugatias) életvitelünket, életszínvonalunkat, s nem utolsósorban a demokratikus berendezkedésünket védő erőteljes szervezet, amit mindmáig az Egyesült Államok elszántsága tart fenn és hitelesít. Ilyen szemszögből nézve teljes mértékben megvetendő a szellemi posványba fulladó, a főleg a Blaha, Fico, Chmelár és Uhrík által fémjelzett tévút. A teljesség igénye nélkül felsoroltak úgy markolnak nagyokat a bőség kosarából (Fico ilyenkor kivillantja méregdrága óráját is), hogy közben az autokráciával, a meghaladott marxista, esetenként neofasiszta nézetekkel kacérkodnak. Sajnos, Szlovákia módfelett megosztott, sokak fejében a keleti orientáció máig megmaradt. 1968 rideg valóságát mintha felednénk, a rövid távú emlékezet újabb bizonyítéka Robert Fico és sleppjének újbóli felemelkedése. 1989-ben és 1998-ban, Vladimír Meöiar kiebrudalásakor határozottan döntöttünk, hová is szeretnénk tartozni. A mostani kormánykoalíció vitathatatlan botladozása és a makacs orosz izmozás, a Kreml által gerjesztett álhírcunami ne legyen ok arra, hogy ismét sorsfordító válaszúihoz érkezzünk. Putyin tovább tömi Schröder zsebét A „kifogástalan demokrata" Putyin a Rosznyefft után a Gazpromba is beülteti a volt német kancellárt. Gerhard Schröder tagja már az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalat vezetésének, továbbá a Rosznyeft orosz olajipari társaságnak, most pedig az orosz energetikai óriáscégben, a Gazpromban is tisztséget kap - jelentette az ARD német közszolgálati televízió. Az orosz állam többségi tulajdonában lévő Gazprom felügyelőbizottságába jelölik. A januári zavargások következtében leváltott Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni exelnök veje, Timur Kulibajev helyét veheti át a testületben. A részvénytársaság közgyűlését június 30-án tartják. A Gazprom azután jelentette be Schröder jelölését, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként számon tartott volt szociáldemokrata (SPD) pártelnök nyilvánosan kiállt Oroszország mellett az ukrán-orosz határvidéket sújtó katonai feszültség ügyében. Schröder kijelentette, hogy Oroszországnak joga van hadtesteket felsorakoztatni az ukrán határon, viszont kardcsörtetésnek nevezte, hogy Kijev fegyverszállításokat sürget nyugati partnereitől. Olaf Scholz jelenlegi kancellár párttársa véleményéről kénytelen volt egy interjúban leszögezNi, hogy a véleménye nem befolyásolja a német kormány álláspontját. „Nem kértem, és nem is kaptam tőle tanácsot” - mondta. Gerhard Schröder kormányfőként, az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként barátkozott össze Putyinnal. Leginkább azzal a kijelentésével keltett megdöbbenést, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”. A 2005-ös elveszített választás után vállalta el az elnöki tisztséget az Északi Áramlat megépítésébe alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a Rosznyeft részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek. (mti, tasr) FIGYELŐ Kétharmadnyi összeesküvés-hívő A románok öt százaléka szerint Magyarország terjeszti az álhíreket. Égy friss közvélemény-kutatás szerint a románok kétharmada egyetért azzal az állítással, hogy a koronavírus-járványt valamiféle „globális elit” idézte elő, hogy ellenőrzése alá kényszerítse a világ lakosságát. Ezt az INSCOP közvélemény-kutató intézet mutatta ki felmérésében, amelyet január közepén végzett, három százaléknál nem nagyobb hibalehetőséget garantáló reprezentatív mintán. A megkérdezettek alig 28,4 százaléka véli, hogy a koronavírus-járvány természetes módon alakult ki, miként az emberiség történetének korábbi világjárványai. A válaszadók 28,5 százaléka hisz egy olyan globális terv létezésében, amely azt célozza, hogy a koronavírus elleni oltásokkal chipeket ültessenek az emberek testébe, míg 66 százalékuk ezt az elméletet elveti. A megkérdezettek több mint fele (54,7 százalék) véli úgy, hogy álhíreket próbáltak elhitetni vele, míg 41,8 százalékuk nem érzékelt megtévesztési szándékot. A Romániában terjesztett álhírek forrásaként 27,3 százalék Oroszországot, 17 százalék az Európai Uniót, 17,7 százalék Kínát, 5,4 százalék Magyarországot, 4,9 százalék pedig az USA-t jelölte meg. (MTI)
