Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-05 / 29. szám

www.ujszo.coml 2022. február 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Megszokni a háborút Rengeteg kárt okoz a háború vagy a szegénység sztereotipizálása BOLEMANT LILLA erencsere semmi­lyen háborút nem éltem meg, sem for­radalmat, bár igaz, hogy 1989-ben már eléggé felnőtt voltam hozzá, de mivel a fiam csak három hónapos volt a novemberi események kitörésekor és egy kis­városban éltem éppen akkor, csupán a tévéadásokon keresztül figyeltem a történéseket. Persze a 89-es for­radalmat nem lehet háborúhoz ha­sonlítani, és csak a könyvekből meg filmekből ismerem azt a sok testi és lelki szenvedést, amit a háború okoz. Mégis mindig összerezzenek, amikor azt hallom a tévéhíradóban, hogy „az itteni emberek már meg­szokták a háborút” - és mondják ezt olyan hangsúllyal, mintha nem is kellene annyira aggódnunk ér­tük, hiszen ez is az élethez tartozik. A tévériporthoz pedig találnak leg­alább egy olyan helyi lakost is, aki elmondja ugyanezt. „Mi már 2014 óta háborús övezetben élünk, tud­juk, mikor mi a teendő.” Nézem a fiatal nő arcát, és azt számolgatom, vajon hány éves kora óta él ebben a helyzetben. Milyen lehet ez az élet? Nagyjá­ból tudom a választ. Nem az olvas­mányaimból, hanem egy ismerősöm híreiből, aki többször töltött már rövidebb-hosszabb időt a donbaszi településeken, és szóban, képben, írásban számol be a mindennapi élet nehézségeiről, a félelemről, az egészségügyi ellátás hiányáról. Nem propaganda vagy szenzáció céljából, hiszen önkéntesként segít folyama­tosan a világnak azokon a helyein, ahol úgy látja, szükség van rá. El­mondja, ki az, aki még nem mene­kült el, mert nincs hová, nem enged­heti meg magának, vagy egyszerűen nem akar elmenni, mert nem hagyja el önként az otthonát. De tűrnie kell a fegyverropogás hangját, az állan­dó veszélyérzetet, a biztonság hiá­nyát. Hogyan tervezheti így az em­ber az életét? Hasonlóan sztereotipizált kategó­riába sorolom a mélyszegénységről és a kirekesztett társadalmi csopor­tokról szóló híradások illusztrációs filmkockáit. Amint ezekről az embe­rekről van szó, azonnal a romatele­pek leglepusztultabb részeit muto­gatják, mintha máshol nem élnének szegények, és szinte ujjal mutogat­nak a romákra, hogy ők azok, akik­re megint többet kell költeni, mert valami nevetséges összeggel emelni szeretnék a szociális segélyeket. Miközben arról beszélnek, hogy azokra az emberekre is gondolni kell, akik szegénységben élnek, de néhány centtel nagyobb összeg jele­nik meg a nyomtatványukon, mint ami a szociális segély eléréséhez szükséges. Ok azok, akik teljesség­gel láthatatlanok, mert dolgoznak, hogy megéljenek, de nem képesek feljebb verekedni magukat, mivel a szociális háló nem tartja meg őket. A média rengeteg kárt tesz azzal, hogy sztereotipizált képeket vág be még akkor is, amikor egyébként a riport szövege teljesen rendben van, kompetens, és komoly problémák­ra fókuszál. De miközben a komoly problémákat próbálja közölni a né­zőkkel, a képekkel épp az ellenke­zőjét közvetíti. Ez fakadhat a szer­kesztők tudatlanságából, a témához való érzéketlenségéből, vagy lehet szándékos is. A tévéműsor - ha függetlennek kiáltja ki magát -, meg kell hogy fe­leljen az alapvető emberi jogoknak, a médiára vonatkozó etikai szabá­lyoknak is. Mert nem objektív tu­dósítás az, amely a társadalmi cso­portok negatív megkülönböztetését erősíti, a háború képeit pedig baga­tellizálja. HA A NÉMETEK KÜLDHETTÉK SISAKOKAT UKRAJNÁNAK, AKKOR MI KÜLDHETÜNK CSÚZLIT! (Kotrha) Hatásos a D-vitamin a Covid ellen A D-vitamin koronavírus elleni hatásának eddigi legerősebb bizonyítákát szolgáltatja egy korábbi kutatásokat is alátámasztó, új izraeli tanulmány. A The Times of Israel közlése sze­rint a kutatás szoros összefüggést mutatott ki az Izraelben igen elter­jedt D-vitamin-hiányos állapot, és a Covid-betegek halálozása vagy sú­lyos betegsége között, viszont a meg­növelt D-vitamin-szint segíthet csök­kenteni a súlyos lefolyás vagy a halá­lozás kockázatát. A Bar lián Egyetem és a Galileai Orvosi Központ kutatói szerint en­nek a vitaminnak olyan erős hatása van a betegség súlyosságára, hogy az életkor és a D-vitamin-szint alap­ján meg tudják jósolni, mi történik a megfertőződött emberekkel. A D-vitamin-hiány jelentősen nö­veli a kockázati szintet - állapították meg az izraeli orvosok. A méréseket a vírus első két hullámának idején, még a vakcinák széles körben elér­hetővé válása előtt végezték. Az or­vosok azt is hangsúlyozták, a vita­minkiegészítők nem helyettesítik az oltást, csak az immunitás csökkené­sének megakadályozását szolgálják. A Közel-Keleten igen elterjedt a D-vitamin-hiány, egy 2011-es tanul­mány szerint ötből négy embernek alacsony a vitaminszintje. „A D-vitamin segít a fertőzöt­teknek, mert hatékonyan erősíti az immunrendszert a légzőrendszert megtámadó vírusok elleni küzde­lemben” - mondta a The Times of Israelnek Amiéi Dror, az egyik ku­tató. Ez ugyanúgy vonatkozik az omikronra, mint a korábbi változa­tokra. Tavaly a kutatók már közzétet­ték az előzetes eredményeket, ame­lyek szerint a nem sokkal a kórházi kezelés előtt D-vitamin-hiányban szenvedő koronavírusos betegek 26 százaléka halt meg, szemben a nor­mális D-vitamin-szintű betegekkel, ahol csak 3 százalék vesztette életét. Azt is megállapították, hogy a kórházban kezelt, D-vitamin-hiá­­nyos betegek átlagosan 14-szer na­gyobb valószínűséggel kerültek sú­lyos vagy kritikus állapotba, mint mások. (MTI) I 7 Európa lazít SZABÓ LACI Dánia gyakorlatilag már eltörölte az összes járvánnyal kapcso­latos intézkedést, Nagy-Britannia is hasonlóan járt el, Olasz­országban, Ausztriában és számos más európai országban is enyhítenek, Szlovákia is lassan erre az útra lép. Ha így hala­dunk, akkor - némi optimizmussal - az öreg kontinens országaiban akár heteken belül eltűnhetnek a korlátozások. A karantén is egyre kevesebb embert fenyeget, sőt, a háromszor oltottak el tudják kerülni, és bár az omikron sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi mutánsok, az egészség­­ügyi rendszert egyelőre kevésbé terheli a mostani hullám. Közben a világ számos országában továbbra is szigorú szabályok érvé­nyesek, van, ahol még most is szinte hermetikusan lezárva tartják a hatá­rokat. És van ország, amely az enyhítés alatt azt érti, hogy most már ha­zatérhetnek a külföldön rekedt polgárai. Akik pedig már nyitottak, azok között is van, ahol továbbra is 14 napos karanténba dugják a fertőzötteket, a szoros kontaktusokat - holott az omikronnál is tudható, hogy ha valaki megfertőződött, akkor azt a PCR-teszt legkésőbb a harmadik napon kimu­tatja, felesleges hát két hétig izolálni az embereket. Vagyis ez az intézke­dés még a csaknem két évvel ezelőtti ismereteken alapszik... így hiába hirdetik, hogy megnyitott az ország, turista oda csak mutatóba fog érkez­ni, hiszen nincs az a bakancslistás ország, ahol bárki azzal szeretné kezde­ni a felfedezést, hogy három-öt napot vár a hotelszobában. Európa most példát mutat a világ országainak azzal, hogy valóban szin­te hetente változnak - és most már enyhülnek a szabályok. Hiszen a leg­frissebb adatok, információk alapján alakítják a rendszert, nem küldik feleslegesen karanténba azt, akit nem kell, egyre kevésbé vegzálják az embereket. Persze, ennek az is az oka, hogy ha ragaszkodnának a korábbi szabályokhoz, csakis a járványvédelmi szempontokat figyelnék, akkor tel­jesen leállna a gazdaság, megszűnne a szállítás, üresek lennének a boltok polcai - egyszóval összeomlana az ország, hiszen ilyen vagy olyan ok mi­att - fertőzött, szoros kontaktszemély - szinte a lakosság negyedét, akár felét is karanténba kellene zárni. De nemcsak a naprakész járványügyi intézkedések terén jár elöl az unió, hanem az utazási szabadság visszaadásában is. Az első lépés az uni­ós utazási útlevél, a Covid-pass volt, amely - bár voltak időszakos kor­látozások, de csak a szükséges mértékben - tavaly nyáron visszaadta az egyik legalapvetőbb uniós jogot, a szabad mozgást. Az omikron hullám levonulása után ezt kellene másolnia a többi or­szágnak is, a túlzott szigor helyett. Ne kelljen zöld, piros és még pirosabb országok között keresgélni, ne kelljen megannyi dokumentumot, igazolást felmutatni az indulás előtt, és ne veszélyforrásként fogadják a beutazókat. Talán már csak pár hét, de legkésőbb a nyári szezon kezdetéig elérhet­jük, hogy újra visszakapjuk a járvány előtti szabadságot. Európa elkezdte, most a világ többi országán a sor, hogy lemásolja a pozitív példát... FIGYELŐ WHO: korai még győzelmet hirdetni Korai, hogy az országok győzel­met hirdessenek a Covid-19 fölött, illetve felhagyjanak a korlátozá­sokkal - figyelmeztetett az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO). Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató aggódik amiatt, hogy egyes országok a járvány előtti élethez terveznek visszatérni. Dá­nia ezt megtette a fertőzési rekor­dok ellenére, bízva a magas átol­­tottságban és az omikron kevésbé súlyos lefolyásában. Michael Ryan, a WHO veszély­helyzeti igazgatója attól tart, hogy más országok utánozni akarják a korlátozásokat enyhítő kormá­nyokat, anélkül, hogy figyelembe vennék saját helyzetüket és az át­­oltottságot. Ezért óvatosságra int, mert sok ország még nem érte el az omikron csúcsát, sok ország­ban pedig alacsony az átoltottság. Például Dánia, Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Hollan­dia, Norvégia, Franciaország és részben Olaszország is enyhítette a korlátozásokat, pedig Európa más országaiban újabb járványhullá­mokra és rekordokra számítanak. „Aggasztó, hogy egyes országok­ban az a nézet alakult ki, hogy van védőoltás, az omikron pedig kevésbé veszélyes, de nem lehet megakadályozni a terjedését’’ - közölte a WHO, és felszólított minden országot, hogy védje a lakosságát minden rendelkezés­re álló eszközzel, nem csak a vé­dőoltásokkal. (mti) Oltatlan is mehet kocsmába Hatályon kívül helyezte a legfel­sőbb cseh közigazgatási bíróság azt a kormányrendeletet, hogy vendéglőbe csakis a beoltottak vagy a Covid-19-en a közelmúlt­ban átesettek mehetnek. Petr Mi­kes, a legfelsőbb bíróság bírája szerint a kormánynak két lehető­sége van: vagy engedélyezi, hogy friss PCR-teszttel is lehet vendég­lőbe menni, vagy újra szükségál­lapotot hirdet. Csehországban hetek óta tünteté­sek vannak a korlátozások miatt, amelyeket elsősorban a Chcípl PES (Megdöglött a kutya) polgá­ri kezdeményezés szervez. A PES emellett a hivatalos járványelle­nes rendszer nevének cseh rövidí­tése is (Protiepidemicky systém). A mozgalmat tavaly év elején olyan kisvállalkozók hozták lét­re, akik az intézkedések miatt a megélhetésüket látják veszélyez­tetve. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a pandémiatörvényt, amelynek alapján a parlament a kormányt rendkívüli intézkedésekre hatal­mazhatja fel anélkül, hogy szük­ségállapotot hirdetne. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents