Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-05 / 29. szám
8 I RÖVIDEN Brexit: lemond az északír kormányfő Belfast. Bejelentette lemondását Paul Givan észak-írországi miniszterelnök. A döntés része annak a kampánynak, amelyet a belfasti felekezetközi koalíciós kormány nagyobbik pártja, a koronahü protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) folytat a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás észak-írországi protokollja ellen. A protokoll értelmében Észak-írországban - az Egyesült Királyság többi országától, Angliától, Skóciától és Walestől eltérően - továbbra is érvényben vannak az Európai Unió egységes belső piacának egyes szabályozásai. Ez azt is jelenti, hogy Nagy-Britannia és Észak-írország között, az ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár. Az észak-írországi protokoll szabályrendszerét azonban az unionista oldal, főleg a DUP kezdettől súlyosan bírálja. (MTI) Párizs a menekültek elosztásáról Párizs. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának kötelező szolidaritási elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját. A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között. Azok az országok, amelyek nem kívánnak a mechanizmusban részt venni, „nagyon jelentős támogatást” fizetnének a frontországoknak, illetve azon országoknak, amelyek befogadják a menedékkérőket. Párizs a külső határok jobb ellenőrzésével, valamint a belépést megelőző szűrési mechanizmusok bevezetése mellett kívánja elfogadtatni a tagállamokkal a kötelező szolidaritás elvét. (MTI) Magyar választás: gyűlnsk az ellenőrök Budapest. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt arra a kérdésre, mekkora esélye van Orbán Viktor ellen az áprilisi választáson, úgy felelt: „Azt mondanám, 40%. Ennek oka, hogy néhány londoni elemző ekkorára tartotta az esélyeimet az előválasztást követő napon, ezért azóta ezt használom rövid válaszként.” Már több mint 27 ezer szavazatszámlálót toboroztak a magyar civilek. Ok az ellenzéki pártok delegáltjaiként ügyelnek április 3-án a választás tisztaságára, és megszámolják a voksokat is az ország 10 214 szavazókörében. Az egy-egy szavazókört lefedő, összesen 10 214 testület - amelyek április 3-án hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek - feladata nem csupán a szavazatszámlálás, hanem a választás napján az adott szavazókörben a voksolás törvényes lebonyolítása, (infost., hvg) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 5. | www.ujszo.com Kamuvideó robbantja ki a háborút? ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz hadsereg napjaink kiterjedt hadgyakorlatai során az Sz-400-as rakétarendszert is teszteli (TASR/AP) Washington/Moszkva. Az amerikai kormány azt állítja, látszik olyan orosz forgatókönyv, miszerint egy ukrán támadásról szóló kamuvideót használnának ürügykánt Ukrajna lorohanására. Moszkva tagadja az oroszoknak adott bizalmas amerikai válasz kiszivárogtatását. Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem tudni, hogy Oroszország valóban kijátssza-e a hamis videó jelentette kártyát, de bizonyítékaik vannak rá, hogy van ilyen elképzelés. Magukat a bizonyítékokat azonban nem mutatta be. A videón, aminek a létezése is csak feltételezés, állítólag holttesteket, felrobbant épületeket, ukrán hadifelszereléseket és török drónokat mutatnának. Az áltámadás Kelet-Ukrajna orosz ajkú térségében játszódna, és oroszul beszélő, színészek által alakított gyászolók is feltűnnének - állítják az amerikaiak. A Pentagon szóvivője szerint a videóban arra is felhívnák a figyelmet, hogy az ukrán katonák nyugati fegyvereket használnak. A Pentagon szerint az ötletet a Kreml is jóváhagyhatta, abból kiindulva, hogy sokkal kevésbé jelentős tervekről is a legmagasabb szinten döntenek Oroszországban. Az amerikaiak arra hivatkozva hozták nyilvánosságra az értesülésüket, hogy hátha ez eltántorítja Moszkvát a videó felhasználásától. Moszkva mindent tagad Oroszország tegnap tagadta, hogy kiszivárogtatta volna az orosz biztonsági garanciakövetelésekre adott bizalmas amerikai válaszlevelet az El País című spanyol napilapnak, miután Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes Moszkvát tette felelőssé a történtekért. Oroszország washingtoni nagykövetsége „zavarba ejtőnek” nevezte Nuland állításait. Megjegyezte: az amerikai fél összeesküvés-elméleteket gyárt, ahelyett, hogy az orosz aggodalmak lényegére összpontosítana. Orosz diplomaták szerint feltételezhető, hogy az amerikaiak maguk készítettek másolatot a dokumentumról a Jelölésekkel”, majd ezt adták át az újságíróknak. Arra is emlékeztettek, az anyagot egy NATO-állam újságján keresztül hozták nyilvánosságra. Nuland államtitkár-helyettes azt mondta, az orosz fél nyilvánosságra hozott egy bizalmas amerikai dokumentumot, amely válaszokat tartalmaz az orosz biztonsági javaslatokra. Nuland azt mondta: „Szinte biztosak vagyunk benne, mert a dokumentumon ugyanazok a jelölések voltak, mint azon, amelyet az orosz félnek adtunk át. A szövetségeseknek átadott másolatokon más jelölések voltak.” Az El País olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek szerint az USA és a NATO készek megvitatni Oroszországgal az európai biztonsági kérdéseket, de nem értenek egyet az észak-atlanti szövetség kelet-európai terjeszkedésének leállítására, Ukrajna NATO-tagságának kizárására és a katonai szövetség infrastruktúrájának az 1997-es állapotokhoz való visszatérésére vonatkozó kulcsfontosságú orosz követelésekkel. Putyin Kínában tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, megbeszélésüket követően pedig közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását. A Kreml közleménye szerint a két elnök egyebek mellett a nemzeti valutákban folytatott kereskedelem kibővítésének szükségességéről is szót ejtett az amerikai dollár használatát övező bizonytalanságokra hivatkozva. Joe Biden amerikai elnök korábban felvetette annak lehetőségét, hogy amennyiben Oroszország megszállná Ukrajnát, orosz vállalatokat azzal szankcionálhatnának, hogy kizárják őket a dollárban végzett tranzakciókból. Putyin a találkozó során Oroszország támogatásáról biztosította a kínai elnököt Peking Tajvannal kapcsolatos állásfoglalását illetően, kijelentve, hogy Moszkva ellenzi Tajvan függetlenségét. Az orosz elnök 2020 óta az első vezető, aki személyesen találkozik a kínai elnökkel. Hszi az elmúlt csaknem két év során egyetlen alkalommal sem hagyta el Kínát. Búcsú a dollárövezettől? Terveket dolgozott ki az orosz kormány arra az esetre, ha Washington megtiltaná az orosz bankoknak, hogy egyes tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Vannak tervek a kockázatkezelésre és az ilyen kiszámíthatatlan akciók következményeinek minimalizálására” - felelte Peszkov arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva felkészült-e az esetre, ha az Egyesült Államok blokkolna bizonyos dollárügyleteket. Az amerikai Bloomberg január 29-én azt írta, hogy az Egyesült Államok és az EU közel áll azoknak a szankcióknak a véglegesítéséhez, amelyeket az Ukrajna körüli helyzet eszkalálódása esetén vezetnének be Oroszország ellen. Az amerikai hírügynökség szerint egyebek mellett megtilthatják az orosz bankoknak, hogy bizonyos bankközi tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le. Macron Moszkvába megy Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, majd kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A találkozók célja, hogy sikerüljön elkerülni az ukrajnai válság további súlyosbodását. A francia államfő az elmúlt héten többször tárgyalt telefonon orosz és ukrán kollégájával, valamint Joe Biden amerikai elnökkel, hogy közvetítsen a felek között. Macron és tanácsadói számos magas rangú európai tisztségviselővel is egyeztettek a kialakult helyzetről. Macron legutóbb 2019 nyarán találkozott személyesen Putyinnal. (MTI, 444) Sorra elpártolnak Boris Johnson kulcsemberei Lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök négy magas beosztású munkatársa. Távozásuk szorosan összefügg Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányával. London. Boris Johnson brit miniszterelnök kormányának válsága elmélyült, miután négy közvetlen munkatársa távozott a környezetéből, és egyikük súlyos bírálatot fogalmazott meg vele szemben. Dán Rosenfield kabinetfőnök és titkára, Martin Reynolds, továbbá Jack Doyle kommunikációs igazgató ugrott a vízbe a süllyedőben lévő hajóról, ám ennél is fontosabb, hogy Munira Mirza, a kormányfő egyik legrégebbi embere is hátat fordított neki. Utóbbi nyílt levélben azzal indokolta távozását, hogy főnöke megengedhetetlen módon beszélt az ellenzéki Munkáspárt vezéréről, Keir Starmerről. Mirza, aki még londoni polgármestersége idején, 2008-ban szegődött Johnson mellé, azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök hamisan vádolta korábban ügyészként dolgozó politikai ellenfelét egy sorozatos gyermekmolesztálással vádolt bűnöző elengedésével. Starmernek valójában nem volt köze az érintett ügyhöz, így a megjegyzés Donald Trump amerikai elnök módszerére emlékeztetett. Mindezek nyomán egy volt miniszter úgy beszélt Johnson kormányzásáról, mint ami gyakorlatilag már véget is ért. Egy tévéinterjúban megkérdezték a pénzügyminisztérium államtitkárát, Simon Clarke-ot, hogy szerinte „Róma utolsó napjait” látjuk-e leperegni a szemünk előtt, mire azt válaszolta, hogy szerinte Róma utolsó napjai jobb hangulatban teltek. Tovább nő azoknak a tory képviselőknek a száma, akik párton belüli bizalmi szavazást akarnak Johnson személyéről, és már Rishi Sunak pénzügyminiszter, egyik lehetséges utóda sem áll ki mellette olyan határozottan, mint korábban. A Johnson vezette Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának, a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek, kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A BBC közölte: 17 képviselőről tudja, hogy benyújtották bizalmi szavazást kezdeményező levelüket az illetékes frakcióbizottsághoz. (MTI, NapiG.)
