Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-31 / 24. szám
www.ujszo.coml 2022. január 31. RÉGIÓ 3 Történelmi látlelet a szenei zsinagógában A szenei zsinagóga a felújítás után kulturális-kreatív központként működik majd (Fotó: Pozsony megye archívuma) TORNYAI BIANKA Pozsony megye idén új megyei kulturális központot nyit az egykori zsinagógában. Az épület felújítása a végéhez közeledik, és készül a régió zsidóságának hagyományairól, történelméről szóló kiállítás. SZENC A tervek szerint júliusig befejeződik a szenei zsinagóga felújítása. Lucia Formántól, Pozsony megye szóvivőjétől megtudtuk, ősszel megnyílik az új kultúrközpont az épületben, amely nemcsak Szene lakosai, hanem az egész megye érdeklődői előtt nyitva áll, és kulturális-kreatív központként működik. Az egykori helyi zsidó közösségről szóló kiállítás anyaga elkészült, ez is a zsinagógában kap helyet. Stresnák Gábor, a szenei múzeum igazgatója is részt vett a tárlat összeállításában. Lapunknak elmondta, a megyének már leadták az összeállított anyagot, amint véget ér a felújítás, elkezdődhet a tárlat összeállítása. „A kiállítás kurátora Maros Borsky, a pozsonyi Zsidó Kulturális Intézet igazgatója, Michala Loncíková történész, Jana Svantnerová, a Szlovák Nemzeti Galéria kurátora is részt vett a kiállítási anyag összeállításában, jómagam a szenei közösség történetét kutattam 1918-ig. Martin Lepej építész készítette a kiállítás vizualizációs terveit” - mondta el Stresnák Gábor. Kifejtette, a kiállítás két részből áll. „Az egyik a Pozsony megyei nagyobb zsidó közösségeket bemutató kiállítás. Szimbolikusan egy-egy tárgyat hozzárendelve az egykori hitközségek történelmével ismerkednének meg a látogatók. A másik rész a szenei közösség történelméről szól, amely az első emeleten kap helyet. Tárgyi anyag nem maradt fenn, de nagyon érdekes eleme lesz a helyiségnek az a rózsaablak, amely az épület külső homlokzatán látható. A magas belmagasságú teremben galériát szeretnénk kialakítani, ahová fel lehetne menni és kitekinteni a rózsaablakon. Az érzelmi töltete az lenne, hogy ez alatt a rózsaablak alatt gyülekeztek 1944 májusában azok a zsidók, akiket összetereltek ide Szénéről és környékéről, a közeli Bodóházára deportáltak három hétre, majd Érsekújváron keresztül az auschwitzi vagy más haláltáborba szállítottak. Az is a célunk, hogy a látogató megélje azt, hogy amit a történelemkönyvekben olvashat, az egykor valóság volt” - egészítette ki Stresnák Gábor. Hozzátette, a kiállítás egyébként nem a holokausztra összpontosít, hanem inkább az azt megelőző időszakra. Azt szeretné bemutatni, hogy Szencen és környékén egy működő közösség élt, amelynek tagjai üzleteket üzemeltető egyének és családok, kézművesek voltak, ugyanúgy részt vettek az első világháborúban, mint a szenciek. „Néhány család példáján bemutatjuk a 19. századi zsidó közösség életét, majd az 1918 és 1944 közötti időszakot. Sikerült több leszármazottal kapcsolatba lépni és beszélgetéseket szervezni, amelyek szintén megjelennek a kiállítás anyagában, amely három nyelven, magyarul, szlovákul és angolul lesz olvasható, látható, az interjúk, rövidfilmek is két nyelven lesznek feliratozva, a magyar szövegeket Korpás Árpád fordította. Ilyen például a szintén haláltáborba hurcolt utolsó szenei rabbi, Bresnitz Emmánuel, vagy ahogy a korabeli dokumentumokban szerepel, Manó négy lánya közül az egyikkel készült interjú” - részletezte a múzeumigazgató. Úgy véli, azért is fontos megvalósítani a kiállítást, mert Szene történelme egy kevésbé feltárt része a történelemnek. Mivel egy nagyobb horderejű tárlat, ezért Stresnák Gábor szerint okot és teret adott arra, hogy mélyebbre hatoló kutatásokat végezzenek a készítői, amelyek mindig új információkhoz juttatják a kutatókat. Nagyon sok új, eddig feltáratlan vagy elfeledett adatra bukkantak. Példaként említette, hogy az 1950-es években a szenei zsidó emlékezet 20-22 első világháborús katonáról tudott, a kutatás során viszont jóval többre bukkantak, és név szerint azonosították őket. Egy másik hozadéka a kutatásnak, hogy kiderült, valójában nem 1911—1913-ban, vagy a 19. század ‘90-es éveiben épült a zsinagóga, ahogy korábbi források említették, hanem 1905 márciusában kezdték szervezni az építkezést, 1906. szeptember 16-án nyitották meg és ünnepélyesen átadták. „Képet kaptunk arról, hogy a helyi zsidóság a szenei lakosságban integráltan élt, nem gettósítva, és a kölcsönös jó kapcsolatok nagyon intenzívek és élők voltak. A 19. század végi, majd a későbbi társadalmi elit, a katolikus egyház és a város vezetése is nagyon pozitívan állt a zsidó közösséghez. Ennek jó példája, amikor 1936-ban Károlyi Alajos szenei esperes aranymiséjén az ünnepi beszédet Bresnitz Emmánuel rabbi mondta, aki hatalmas ovációt kapott, még a Prágai Magyar Hírlap is tudósított róla” - tette hozzá Stresnák Gábor. Előrevetítette, a két intézménynek, vagyis a múzeumnak és zsinagógának együtt kell működnie. Még nincs főellenőr Nagymegyeren Kmef Richárd találkozót kért a polgármestertől, Holényi Gergő azonban továbbra is úgy véli, nincs főellenőre a városnak (A szerző felvétele) Kinyitott a termálfürdő KISS BARTALOS ÉVA Bő fél óve választott új főellenőrt a képviselő-testület Nagymegyeren, ma mégis betöltetlen a poszt. Holényi Gergő polgármester és Kmef Richárd megválasztott főellenőr a képviselő-testület legutóbbi ülésén is éles szóváltásba keveredett. NAGYMEGYER Ä polgármester a megválasztás után és azóta is többször leszögezte, nem hajlandó alkalmazni a képviselők által titkos szavazáson megválasztott Kmefet. A főellenőr pedig megválasztása után kifejtette, hogy jogi analfabetizmusra vall a város első emberének nyilatkozata, és kérte a képviselők együttműködését. Az önkormányzat idei első ülésén rámutatott, hogy a szavazás után hiába adta be kérvényét a városi hivatalban, nem alkalmazták. Két hónappal később azt a választ kapta, hogy a polgármester semmiképpen nem nevezi őt ki a posztra. Kmef közölte, hogy rágalmazás miatt feljelentést tett a polgármester ellen, mivel kijelentései, melyek szerint több vizsgálat folyik ellene, károkat okoztak a családi, magán- és szakmai életében. „Az lenne furcsa, ha valami igazságot mondana, és nem hazudna” - mondta a polgármesternek Kmef Richárd, hozzátéve, hogy soha nem folyt ellene vizsgálat. Amiatt is a hatósághoz fordult, mert nem kapott munkaszerződést, a törvényből eredően viszont joga lenne rá. Mindkét ügy folyamatban van, új választást azonban szerinte nem lehetséges kiírni, mivel az törvénytelen lenne. A polgármester kitartott az álláspontja mellett, megjegyezte, hogy ha lesz ideje, ejt pár könnycseppet a Kmefnek okozott károkért. Ä parttalan vitában nem közeledtek az álláspontok. A megválasztott föellenőr találkozót kért a polgármestertől.,„Azt állítja, azért nem nevez ki, mert politikai párt tagja vagyok és több vizsgálat folyik ellenem. Fogadjon, hozok nyilatkozatot arról, hogy nem vagyok politikai párt tagja és nem folyik vizsgálat ellenem. Ezzel helyrehozhatjuk ezt a törvénytelen állapotot” - mondta Kmef, aki a Smer honlapján a párt dunaszerdahelyi járási szervezetének elnökeként szerepel. „Van választott embere a képviselő-testületnek, de nincs főellenőr. Tisztában vagyok a saját igazammal, a mai napig arra apellálok, hogy a paragrafus szerint a főellenőr független személy” - nyilatkozta lapunknak Holényi Gergő, utalva az önkormányzati törvény vonatkozó részére. SZÁZ ILDIKÓ Végre megkapta a nyitáshoz szükséges engedélyt az érsekújvári járásbeli Bellegszencsén lévő termálfürdő. Reggel 9-től este 9 óráig várják a látogatókat, akiket OP+módban fogadhatnak a benti komplexumban. A kültéri medencéket OP-módban vehetik majd igénybe a látogatók. 2021-ben a júliusi, Bellegszencsén rendezett tüntetéskor hírt adtunk arról, hogy a járványhelyzet és a fürdővel kapcsolatos problémák miatt ezer sebből vérzik a Termál Mikrórégióba tömörülő községek többsége. Kisvállalkozók, vendéglők és panziók tulajdonosai, a fürdő alkalmazottai és a vendégek tiltakoztak a közös megmozduláson. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség úgy határozott, hogy a bellegszencsei fürdő nem jogosult a geotermikus kút használatára, mert a Liska-patakba csorgatták a medencék használt vizét, ami nagy károkat okozott a természetben. A vizsgálatot a termálvíz illegális szivattyúzása és helytelen felhasználása miatt kellett elvégezni, és a vízvédelmi felügyelet 128 978 euró bírságot szabott ki a fürdőt működtető Geo Termál cégre, amely fellebbezett. 1994 szeptemberéig a cégnek volt engedélye arra, hogy az üvegházakban felhasznált vizet a medencékbe engedje, és a vizet tisztítás és hűtés után a patakba folyassa, de az engedély lejárt. Mostantól ismét engedélyezik a víz kiengedését. Közép-Európában különlegességnek számít a bellegszencsei termálvíz Holt-tengerhez hasonló összetétele, amely a felső légúti megbetegedésekre, hátgerincbántalmakra, ér- és mozgásszervi betegségekre hat jótékonyan. Azok is felkeresik a gyógyfürdőt, akiknek ízületi panaszaik vannak, vagy a köszvénytől szenvednek. Nyáron tüntettek a bezárás ellen (A szerző képarchívuma)
