Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-29 / 23. szám

2 KÖZÉLET 2022. január 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Pénznyelő a saját kazán a társasházakban Az elmúlt években rengeteg társasház vált le a távfűtésről, ami mostanra elhibázott döntésnek bizonyult (TASR-feivétei) Több mint 14 ezer fertőzött Pozsony. Csütörtökön 31 662 PCR-tesztet végeztek el, és 14 312 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fer­­tőzést Szlovákiában - ez a jár­vány kitörése óta a második legmagasabb napi fertőzésszám. A PCR-tesztek pozitivitása már elérte a 45 százalékot. További 24 halálesetet vettek nyilvántar­tásba - tájékoztatott az Egész­ségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI). Zuzana Eliásová, az egészségügyi mi­nisztérium szóvivője arról tájé­koztatott, hogy a PCR-teszttel regisztrált új fertőzöttek több mint 62 százaléka nincs beoltva. A legtöbb új fertőzöttet Zsolna, a legkevesebbet Besztercebánya megyében vették nyilvántartás­ba. A pozitív PCR-tesztekkel rendelkező személyek közül 3031 a 35-44 évesek korosztá­lyából került ki, közülük 1676 volt a nő és 1355 a férfi. A 65 év felettiek korosztályából csütör­tökön 509 személy PCR-teszt­­je lett pozitív. 1740 személy produkált csütörtökön pozitív antigéngyorstesztet, több mint 61 százalékuk oltatlan. Pilla­natnyilag 1549 Covid-pozitív páciens igényel kórházi ellátást, több mint 80 százalékuk nincs beoltva, vagy csak az első adag oltást kapta meg. 287 pácienst kezelnek az intenzív osztályon, 142 beteg mesterséges lélegez­tetésre szorul. Egyébként ami a fertőzöttek számát illeti, Szlo­vákiában már most rosszabb a helyzet, mint a járvány harma­dik hullámának tetőzésekor. Az elmúlt hét napban 68 112 em­bernél igazolták PCR-teszt­­tel a fertőzést, ami a lakosság 1,25 százaléka. A védőoltás első adagját csütörtökön 1628, a má­sodik dózist 4108, a harmadikat pedig 13 875 személy vette fel. Eddig 2 794 427 lakos kapta meg az első, 2 653 506 fő a má­sodik és 1 451 422 fő a harma­dik, megerősítő dózist. (tasr) Heger: A NATO még nem jelentkezett Pozsony. Szlovákia egyelőre nem kapott hivatalos ajánlatot a NATO-tól arra, hogy egységei segítsenek a szlovák-ukrán ha­társzakasz védelmében. „A kormány prioritása az ál­lampolgárok védelme. Ha ka­punk ilyen ajánlatot, akkor úgy fogunk eljárni, mint egy szuve­rén állam, a NATO felelősség­­teljes tagországa” - nyilatkozta tegnap Eduard Heger minisz­terelnök. A brit Sky News tájé­koztatott elsőként arról, hogy a NATO ezerfős egységek elhe­lyezését tervezi az ukrán határ­­szakasz mentén Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában. Ivan Korcok külügyminiszter a héten a par­lament védelmi bizottságában megerősítette, a NATO mérle­geli egy katonai kontingens ide­telepítését, részleteket viszont ő sem akart elárulni. Juraj Seliga, a koalíciós Za l’udí parlamenti képviselője az ukrajnai helyzet kapcsán sokkal határozottabb fellépésre szólította fel a kor­mányt. (TASR) A gázárak megugrása a tár­sasházakban lakó családok ezreit sodorta kilátástalan helyzetbe. Míg korábban a la­kóközösségek számára rend­kívül jó ötletnek tűnt saját ka­zánt vásárolva leválni a távfű­tésről, a gáz drágulása miatt most olyan csapdába kerül­tek, amely lenullázza a családi kasszákat. Pozsony. Az elmúlt években ren­geteg lakóközösség döntött úgy, hogy a kisebb kiadások reményében leválik a távfűtésről, és házközponti fűtésre áll át, ami nem jelent mást, mint azt, hogy a társasháznak saját kazánja van, és ez a saját kazán biz­tosítja a fűtést. Mindaddig nem is volt ezzel baj, amíg tavaly nem kez­dett el aránytalanul nőni az energia­­hordozók piaci ára, ami az idei év elejétől már a háztartási árakon is meglátszik. Piaci árak „Míg a háztartási áram- és gáz­szolgáltatás árát az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozza, meg­kímélve a háztartásokat a nagyobb ársokktól, a társasházak házköz­ponti fűtésére ez nem vonatkozik, a gázszolgáltatók ezekre ugyanúgy tekintenek, mint a céges ügyfelek­re, vagyis a szabályozott árakra nem jogosultak” - mondta el Marek Per­­dík, a Jobb Társasházkezelésért Tár­sulás (ZLSBD) elnöke. A probléma, hogy a lakosság egy jelentős része, egyes számítások szerint csaknem fele ilyen lakóházakban él, és most kénytelen szembenézni a drágulás­sal, ami a tavalyihoz képest több MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-jár­­vány a jelek szerint a bank­jegyhamisítókat is kiütötte. A szlovák jegybank legfris­sebb adatai szerint Szlováki­ában tavaly 1162 darab ha­mis euróbankjegyet foglaltak le, a legkevesebbet az euró 2009-es szlovákiai beveze­tése óta. Egy évvel korábban ezek száma még meghaladta a 16 ezret. A lefoglalt hamis bankjegyek kö­zött az elmúlt évben az 50 és a 20 eurós címletek domináltak. A bank­jegyeken kívül 1592 hamis euróér­­me is fennakadt a hálón. Míg a ha­mis bankók száma soha nem látott mélypontra esett vissza, ilyen sok hamis érmét Szlovákiában öt éve nem foglaltak le. Az érmék közül a 2 eurósakat hamisították a legna­gyobb mértékben, ezek tették ki az összes hamisítvány 88 százalékát. A tavalyi év egyik különlegessége volt, hogy a hamisítványok nagy részét már csak a forgalomba ho­zatalukat követően sikerült kiszűr­ni. Az érmék esetében ez az arány 100 százalék, vagyis mindegyikről már csak használat közben derült ki, hogy nem valódi, és a hamis bank­jegyeknek is csak a 13 százalékát sikerült kiszűrni még a forgalomba hozatal előtt. száz eurós többletkiadást jelenthet számukra. „A lakóközösségek már szembe­sültek az új árakkal, amelyek a ta­valyinak a többszörösét tehetik ki. A legnehezebb helyzetben azok van­nak, akiknek saját gázkazánjuk van a társasházban” - tette hozzá Perdík. Szerinte a legjobb megoldás az len­ne, ha az állam lépne az ügyben, és a lakóközösségek házközponti fűtését is a szabályozott kategóriába sorolná. „Az első lépést e tekintetben a gaz­„A Szlovákiában tavaly lefoglalt hamis bankók és érmék is jó minő­ségű hamisítványnak számítanak” - állítja a jegybank, amely szerint azonban a hamis bankók kiszűrésé­re sokszor speciális eszközre sincs szükség, néha elég a tapintás vagy a biztonsági elemek figyelmes átvizs­gálása. Hogy hogyan különböztet­dasági tárcának kellene meglépnie” - állítja Perdík. Ne várjunk csodát Mit szól mindehhez a gazdasági tárca? „A gazdasági minisztérium már vizsgálja a házközponti fűtés­sel kapcsolatos szabályokat, és azt is, hogy az energiaszolgáltatók be­tartják-e a szabályozott szegmensre vonatkozó rendeleteket” - áll a szak­tárca ezzel kapcsolatban kiadott nyi­latkozatában. A minisztérium sze­hetjük meg a valódi bankjegyeket és érméket a hamisaktól, arról a jegy­bank honlapján (www.nbs.sk ) talál­hatnak bővebb tájékoztatást. A jegybank azt ajánlja, ha a vá­sárlásaink során gyanús bankjegyet kapunk, ne próbáljuk meg tovább­adni, mert azzal mi is bűncselek­ményt követünk el. Keressük fel a rint egyelőre az is vita tárgya, hogy egyáltalán szükség lesz-e a jogszabá­lyok módosítására. „Ezzel kapcsolat­ban azt sem árt azonban tudatosíta­ni, hogy ha változnak is a szabályok, ezek hatályossága nem lehet vissza­menőleges, vagyis a mostani fűtési szezont ez már nem érinti. A lakosság esetleges kompenzációja teljes mér­tékben az államkassza lehetőségeitől függ, vagyis erről a pénzügyminisz­tériumnak kellene döntenie” - állítják a gazdasági tárca képviselői. (mi.TASR) legközelebbi bank fiókját, és kérjük a bankjegy valódiságának vizsgála­tát. Ha a bankjegy a vizsgálat során eredetinek bizonyul, tulajdonosa visszakapja az ellenértékét, a hamis bankjegyért azonban nem jár térí­tés, ráadásul a rendőrségnek is el kell magyaráznunk, hogy hogyan jutot­tunk hozzá a hamisítványhoz. Tavaly az 50-es volt a hamisítók kedvenc címlete (TASR-felvétel) Már a bankjegyhamisítókat is megfertőzte a koronavírus

Next

/
Thumbnails
Contents