Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-27 / 21. szám

www.ujszo.coml 2022. január 27. KÖZÉLET I 3 Decemberben is nőtt a többlethalálozás Koronavírus-fertőzés következtében decemberben 1584 ember vesztette életét, a kór leginkább a 65 év felettieket sújtotta (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Tavaly több mint 73 ezer ember hunyt el Szlováki­ában, decemberben a korona­vírus a második leggyakoribb halálokká vált, nagyjából min­den ötödik fertőzött belehalt a betegségbe - derül ki a Sta­tisztikai Hivatal által közzé­tett adatokból. A 2021-es év utolsó hónapjában 7500-an vesztették életüket, az előző öt év átlagához képest 43%-os több­lethalálozásról számolt be a hivatal. A harmadik hullám berobbanásával ősszel emelkedni kezdett a halálos áldozatok száma, decemberben kö­rülbelül százzal többen hunytak el, mint novemberben, a 2020-as szá­mokhoz viszonyítva azonban javult a helyzet - a második hullám tetőzé­sének kezdetén nagyjából negyed­ével többen haltak meg, mint 2021 decemberében. Legutóbb tavaly, az év elején volt ennyire magas az egy hónap alatt jegyzett halottak száma. Éves összegzés Bár a pontos számokra még vár­ni kell, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, az elmúlt évben több mint 73 ezer ember hunyt el az országban. Az előző öt év átlagához képest je­lentős különbségről van szó, a 2016 és 2020 közötti időszakban évente átlagosan 54 576 ember hunyt el, te­hát a különbség több mint 18 ezer fő. A 2021-es mutató a 2020-as évhez képest is ijesztő, hiszen már a világ­­járvány első évében is 5 ezer fővel nőtt a többlethalálozás - körülbelül 59 ezren haltak meg 2020-ban. Ám, ha belegondolunk, hogy a járvány második hullámának tető­zése során, januárban több mint 9 ezer,- februárban pedig több mint 8 ezer ember hunyt el, akkor annyira nem meglepő, hogy a 2021-es sta­tisztika tükrözi a szomorú valósá­got. A Statisztikai Hivatal szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy je­lenleg is dolgoznak az adatok elem­zésén, illetve összegzésén, így az előző évekhez hasonlóan, várhatóan márciusban hozzák nyilvánosságra a részletes éves összefoglalót. Regionális szempont Decemberben a regionális kü­lönbségek enyhültek, a többletha­lálozás már negyedik hónapja min­den megyét érint. Az év végére a legrosszabb helyzet Kassa megyé­ben és Trencsén megyében alakult ki, az ötéves átlaghoz képest több mint 50%-os növekedést mértek. A másik oldalon Nyitra megye után (19%) Pozsony megyében regiszt­rálták a legalacsonyabb többletha­lálozást (31%). A hivatal szakértői rámutattak, a novemberi adatokhoz képest Eper­jes megyében javult leginkább a helyzet decemberben - 98,1 szá­zalékról 45,8 százalékra csökkent az arány. A legjelentősebb negatív változás Nagyszombat megyében következett be, míg novemberben 30 százalék alatt volt a többlethalá­lozás, decemberben már majdnem elérte az 50 százalékot. idősek célkeresztben Elsősorban a nyugdíjasok körében emelkedett a halálozási ráta, az öt­éves átlaghoz képest 63%-os növe­kedésre került sor, de a 15 és 64 év közöttieknél is növekvő tendencia figyelhető meg (38%). Koronaví­rus-fertőzés következtében decem­berben 1584 ember vesztette életét, ami azt jelenti, az elhunytak ötödé a járvány áldozata volt. A kór leg­inkább a 65 év felettieket sújtotta, az áldozatok háromnegyede nyug­díjas volt. Az előző évhez képest a fiatalabb korosztály esetében is nőtt a halálozási arány, a vírus új vari­ánsa 2021 decemberében 13%-kal több áldozatot követelt. A regioná­lis lebontásból kiderül, a fertőzés Trencsén megyében a halálesetek 30 százalékáért volt felelős, Nyitra me­gyében azonban jóval alacsonyabb arányban pusztított - az esetek 16 százalékában állapították meg, mint halálokot. A legtöbb halálesetet azonban ez­úttal is a szív- és érrendszeri meg­betegedés okozta (36%) - decem­berben több mint 2700-an kerin­gési zavarba haltak bele. Országos szinten a harmadik leggyakoribb halálok a légzőszervi megbetege­dés volt, ami több mint ezer embe­réletet követelt, és ezáltal az összes haláleset 15%-át teszi ki. A halá­los betegségeket tekintve az elmúlt időszakban itt tapasztalható a leg­nagyobb növekedés, és ezt a de­cemberi mutatók is igazolják - az ötéves átlaghoz képest háromszo­rosára gyarapodott a végzetes lég­zőszervi megbetegedések száma. A negyedik helyen a daganatos meg­betegedés okozta elhalálozás áll, szeptember és október kivételével a tavalyi év során kevesebben haltak meg rákban. Decemberben 1086 em­ber halálát okozta (14,6%) daganat, ami azt jelenti, hogy a rák az előző évek átlagához képest 7,6%-kal ke­vesebb áldozatot követelt. Egy rossz döntéssel tízezreket bukhatunk a 2. nyugdíjpilléren A második nyugdíjpillérben takarékoskodóké hónapban megkapják a kivonatot arról, hogyan gazdálkodtak a nyug­díjas éveikre félretett pén­zükkel az elmúlt időszakban. A szakemberek szerint a ki­vonatnak nem szabadna a ku­kában végeznie. Mire kellene odafigyelnünk? Pozsony. Szlovákiában jelenleg nagyjából 1,7 milliónyian takarékos­­kodnak a második nyugdíjpillérben. Hogy a megtakarításaik milyen ho­zamot értek el az elmúlt időszakban, arról e hónapban tájékoztatják őket. „A kivonatnak sokan semmi figyel­met nem szentelnek, és olyanok is akadnak, akiknél szinte azonnal a kukában végzi. Ez azonban hatal­mas hiba, hiszen kellő odafigyelés­sel, a takarékoskodás paraméterei­nek a megváltoztatásával akár több tízezer eurót is nyerhetünk” - mond­ta el lapunknak Frantisek Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társa­ság befektetési elemzője. Alacsony hozam A második pillérrel kapcsolat­ban az egyik legnagyobb probléma, hogy a megtakarítások hozama az esetek többségében katasztrofálisan alacsony. Az 1,7 millió takarékosko­dónak jelenleg együttesen nagyjából 11,75 milliárd euró van a személyi nyugdíjszámláján, ebből azonban több mint 7 milliárd eurónyi megta­karítást nem sikerül olyan mértékben fialtatni, mint arra egyébként lehe­tőség lenne. A takarékoskodók több mint 60 százaléka a garantált alapok­ban tartja a pénzét, amelyek minimá­lis hozamot biztosítanak. Ez utóbbi a jelenleg történelmi csúcsokat döntö­gető infláció ütemét sem éri el, vagy­is az így félretett pénz még veszít is az értékéből. „Sokan még mindig nem regisztrálták, hogy a második Fico-kormány idején, még 2013-ban minden takarékoskodó pénzét auto­matikusan a garantált alapokba utal­ták át, és aki ezzel nem értett egyet, annak külön kellett kérnie a pénz visszahelyezését a nagyobb hozamot biztosító alapokba. Épp ezért nem szabadna egy gyors mozdulattal ku­kába dobni a most kézhez kapott ki­vonatot, hiszen minimum azt elle­nőriznünk kellene, mennyivel nőttek a megtakarításaink, és hogy milyen alapban takarékoskodunk” - figyel­meztet Burda. Előnyben a fiatalok Mit tehetünk annak érdekében, hogy a nyugdíjas éveinkre félretett pénz a lehető legjobb hozamot biz­tosítsa? A szakemberek szerint min­den attól függ, hány évünk maradt a nyugdíjig. A fiatalabbak, akik még évekig spórolnak majd, jóval na­gyobb kockázatot vállalhatnak, míg a nyugdíjas évek közeledtével érde-Vystup z II. piliera VAiení klienti. sporitelia na starobné dóchodkovó sporenlo A Fico-kormányok idején igyekeztek elbizonytalanítani a második pillérben takarékoskodókat, támogatva a tömeges kilépéseket is (TASR-feivétei) mes konzervatívabb stratégiára vál­tani. „A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy ha a nyugdíjig még több mint 15 évünk van hátra, akkor az agresz­­szívebb stratégia az ajánlott, vagyis a nagyobb hozamot biztosító, ám ezzel együtt kockázatosabb, nem garantált alapokban kellene spórolnunk. Ha a pénzünket fiatalon is a garantált ala­pokra bízzuk, több tízezer eurótól foszthatjuk meg magunkat” - mond­ta el Burda. Példaként egy 25 éves al­kalmazott említhető, akinek a bruttó havi fizetése 1200 euró. Ha ő végig egy garantált alapban tartja a megta­karítását, a második pillérben 56 ezer eurót halmozhat fel a nyugdíjas éve­ire. Ugyanakkor, ha a pénzét végig egy nagyobb hozamot biztosító alap­ban tartaná, a megtakarítás összege elérhetné a 280 ezer eurót, ami látvá­nyos különbség. „Mindezek ellenére az emberek egy jelentős részét hide­gen hagyja a második nyugdíjpillér, és sokan vannak olyanok, akik még azt sem tudják, hogy egyáltalán ben­ne vannak-e ebben a pillérben vagy sem, ami hatalmas felelőtlenség” - figyelmeztet a szakember. Egyszerű váltás Mit kellene tennünk, ha úgy dön­tünk, hogy a második pilléren belül átlépünk egy másik alapba? Burda szerint ezt a magánnyugdíjpénztá­runknál kérhetjük írásban, egyes tár­saságoknál azonban akár elektroni­kus formában is. Az átlépéshez így elég lesz egy aláírás vagy akár egy klikk is. „Elég, ha bejelentkezünk az interneten a második pillérrel kap­csolatos személyi számlánkra vagy az erre létrehozott alkalmazásba. Az alap megváltoztatása ingyenes, és bármikor sort keríthetünk rá, mi­közben igénybe vehetjük a pénzügyi tanácsadók szolgáltatásait is” - tette hozzá Burda. A nem garantált alapok között a részvény-, az indexált és a vegyes alapok közül válogathatunk, amelyek a hozamok szempontjából is különböznek egymástól. Eddig az indexált alapok biztosították a legna­gyobb hozamot. Ki lesz az örökös? A 2. nyugdíjpillér előnye az is, hogy a megtakarított összeg a taka­rékoskodó tulajdonában marad, az esetleges halála esetén pedig a hoz­zátartozói öröklik. A második pil­lérből származó megtakarítások így nem szállnak át az államra, ahogy az az első pillér megtakarításainál tör­ténik. Burda szerint így a most meg­kapott kivonaton a kedvezményezett személy nevét is érdemes ellenőriz­ni, és ha még nincs ilyen, megéri fel­tüntetni a szerződésben. „Ha ugyanis a megtakarítónak nincs az öregségi nyugdíj-elötakarékossági szerződé­sében meghatározva a kedvezménye­zett személy, akkor a nyugdíj-megta­karítása automatikusan a hagyatéki eljárásba kerül, ez pedig megnehezít­heti és késleltetheti a kifizetést. Ked­vezményezett személy bárki lehet, akit a megtakarító kiválaszt, legyen az férj, feleség, de akár szülők, gye­rekek vagy más közeli személy, aki­nek nem kell feltétlenül a családhoz tartoznia” - magyarázza Burda, (mi) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents