Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-27 / 21. szám
2 I KÖZÉLET 2022. január 27. | www.ujszo.com Az ukrán-orosz háború nekünk is fájna CZlMER GÁBOR Pozsony. Az Ukrajna határán felsorakozó orosz hadosztályok miatt ülésezett a szlovák biztonsági tanács, és a parlament külügyi bizottsága is összeül. A kormány szerint új helyzetet teremtett, hogy Szlovákia az orosz fegyverek hatótávolságába került. Egy intenzív háború esetén egy menekülthullám megindulását sem lehet kizárni. Az ukrajnai helyzet miatt kedden és tegnap is ülésezett a biztonsági tanács. A keddi ülés után Jaroslav Nad’ (OLaNO) védelmi és Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyminiszter arról tájékoztatott, a szituáció rendkívül komoly. Korcok arról beszélt, a katonai konfliktus nem zárható ki, de diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a helyzet tárgyalásos megoldására. Elmondta, Oroszország követelései között vannak olyanok is, amelyeket Szlovákia oly mértékben elutasít, hogy tárgyalni sem hajlandó azokról. „Ez ugyanis átírná azt a világot, amelybe Szlovákia 1989 után belépett, vagyis azt a világot, amelyben érvényes, hogy nem más államok döntik el egy adott ország jövőjét, hanem az adott ország polgárai” - mondta. Ezzel együtt is bízik a helyzet tárgyalásos megoldásában. „Ez az egész Szlovákia keleti határától mindössze néhány száz kilométerre keletre történik” - mutatott rá a miniszter. Egyelőre azonban nem hívják vissza az Ukrajna területén dolgozó szlovák diplomatákat. Korcok arról is tájékoztatott, az EU újabb szankciós csomagot készít Oroszország ellen. „Az európai kontinensen ez a legsúlyosabb helyzet a második világháború vége óta” - mondta Nad’ védelmi miniszter, és hozzátette 130 ezer orosz katona felvonulásáról vannak információik. Ezért Szlovákia védelmére vonatkozóan egy tervet dolgoznak ki, mert egy esetleges konfliktus akkor is komoly hatással lehet az országra, ha közvetlen katonai támadás nem ér minket. „Egy esetleges menekülthullámról, gazdasági és szociális aspektusokról beszélünk” - tette hozzá. A miniszter elmondta, Szlovákia egyelőre nem tervezi, hogy katonákat küld külföldre, illetve jelenleg az ország keleti határához sem vezényelnek egységeket. Akik magukra játszanak Nad’ szerint az, aki megkérdőjelezi Szlovákiának az Egyesült Államokkal való szövetségesi viszonyát, az az ország érdekei ellen cselekszik. „Azok, akik ma kihasználják azt a félelmet, amit ők maguk geijesztenek és megkérdőjelezhető, kitalált problémákról szóló népszavazásokat kezdeményeznek, Szlovákia nemzetállami érdekei ellen cselekszenek” - mondta a védelmi miniszter, és hozzátette, a kormány egységes az ország külpolitikai irányultságát illetően. Az USA- val kötendő védelmi megállapodás kapcsán az ellenzéki Smer és Hlas, de az oroszbarát Ján Camogursky, valamint a rendszerellenes Stefan Harabin is népszavazást szeretne. Az ügyben a Smer tegnap este egy tüntetést is szervezett az államfő székhelye, a fővárosi Grassalkovich-palota elé. Az USA-val kötendő szerződésen kívül az élelmiszerárak növekedése ellen is demonstráltak. Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője pedig csütörtökre összehívta a törvényhozás külügyi bizottságát is, ahol az ukrajnai helyzetről, illetve ennek Szlovákiára gyakorolt hatásairól, de az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodásról, valamint az ország területén tervezett egyik hadgyakorlatról is tárgyalnak. A szakértő szerint Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő az ukrajnai helyzetről elmondta, az orosz katonai beavatkozás lehetősége valós és egyelőre nem csökken a valószínűsége. Hozzátette, a hidegháború óta ekkora csapatösszevonásra nem volt példa, még az orosz keleti katonai körzetekből érkező átcsoportosítások is történtek. A szakértő szerint az orosz katonai gyűjtőpontok elhelyezése sokféle opciót hagy nyitva. „Az oroszok ügyesen rejtették el a kártyáikat” - mondta. Úgy látja, az ukrán védelmi képességek gyengítése az egyik fő céljuk, hiszen Moszkva attól tart, hogy ez hosszú távon már gondot okozhat neki. Ennek az elhárítása katonai értelemben most „kisebb költséget” jelent, mintha később próbálkoznának ezzel. Feledy szerint azonban nagyobb terület tartós megszállása nem szolgál orosz érdeket. „A Nyugattal és az ukrán elittel akarja Moszkva elfogadtatni - amit hét éve nem sikerült hogy az ország az ő befolyási övezete” - mondta az elemző, és kiemelte, hogy a konvencionális katonai beavatkozást biztosan kiber-, elektronikus és információs-pszichológiai hadviselés kíséri majd, illetve egyes szakaszokban ezek fel is válthatják a hagyományos háborút. Szlovákia szerepe A szakértő úgy látja, csak a legroszszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha Kijevet és a nagyvárosokat is eléri az orosz támadás, képződhet menekülthullám. Ez szerinte azonban orosz oldalon jelenleg nem tűnik elsődleges célnak. „A másik, valószínűbb veszély, hogy bármi legyen is a mostani megoldás, az biztos, hogy Ukrajna mint ország abból nem fog jól kijönni” - mutatott rá. Feledy arról beszélt, még kevesebb befektetés irányulhat az országba, tovább csökkenhet a munkahelyek száma, Ukrajna a gazdasági csőd szélére kerülhet. Árra emlékeztetett, hogy Lengyelországban már most is 2 millió ukrán bevándorló él. Hozzátette, egy kivándorlás esetén valószínűsíthető, hogy az ukrajnaiak számára Lengyelország lenne a legkönnyebben elérhető célállomás. A szakértő a helyzetnek a hazai vonatkozásaival kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy Szlovákia NATO- és EU-tag. Ezzel a szövetségesi rendszerrel kell számolni, ebben kell megtalálni Szlovákia szerepét a konfliktus különböző forgatókönyveinek esetére. Mindezt a szlovák hadsereg képességeinek megfelelően kell megtenni. „Pozsonyban és Budapesten is hasznos lenne, ha az ebből a konfliktusból levonható politikai következtetések hosszú távon megszületnének: pont az orosz fenyegetés mutatja meg, hogy európai összefogás nélkül hamar vége a kontinensnek” - nyilatkozta. Orosz katona egy hadgyakorlat során (Fotó: tasr/ap) Heger: Lehetne, de egyelőre nem lesz kötelező a védőoltás RÖVIDEN Bucka ügyében a NAKA nyomoz Pozsony. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) vizsgálja Peter Bucka halálának körülményeit, a gyanú szerint a szlovák katonai hírszerzés egykori vezetője gyilkosság áldozata lett. A hírt Andrea Dobiásová, az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársa is megerősítette. „A NAKA gyilkosság ügyében nyomoz és törvényszéki boncolást rendelt el - közölte, az üggyel kapcsolatban azonban további részleteket nem árult el. A holttestet kutyasétáltatás közben egy férfi vette észre Dévényben, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat melletti kőfejtőben. Sajtóértesülések szerint egy fára felakasztva, megkötözött kézzel talált rá. A noviny.sk szerint Daniel Lipsic különleges ügyész is részt vett a helyszínelésben. (ba. tasr) Ladislav Basternák újra szabadlábon Trencsén. Az adócsalásba keveredett nagyvállalkozó eredetileg 2024 márciusáig ült volna börtönben, végül azonban a Trencsén Megyei Bíróság megerősítette a Járási Bíróság döntését, amelynek értelmében a jó magaviseletért cserébe már csak 30 hónapnyi próbaidő vár rá, és ez idő alatt nem hagyhatja el az országot. Bastemákot egy 2 millió eurós áfacsalási ügy miatt ítélték el, a hatóságok még 2016-ban indítottak ellene eljárást. (nar, Dennfk N) Jogi szempontból lehetséges lenne a koronavírus elleni vakcina kötelezővé tétele - jelentette ki Eduard Heger (OlLaNO) miniszterelnök. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha olyan mutáció bukkan fel, amely ismét sok embert juttathat kórházba. Pozsony. Ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt héten már elkészült az oltás kötelezővé tételéről szóló jogi elemzés, amelyet az egészségügyi és az igazságügyi minisztérium dolgozott ki. A dokumentumban két fő szempontot vizsgáltak: kötelezővé lehet-e tenni a vakcinát bizonyos korcsoportok és szakmák számára, illetve jogi szempontból elfogadható-e, hogy a kórházba kerülő oltatlan fertőzötteknek saját zsebből kelljen kifizetni a kezelésük egy részét. Nógy módszer Eduard Heger a szerdai kormányülés előtt elmondta, a jogi elemzés alapján Szlovákiában is kötelezővé lehetne tenni az oltást. „A vakcinázás az állam legitim eszköze a közegészség védelmére. Az analízisben egyértelműen leszögezték, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok biztonságosak, csökkentik a vírus terjedését, a kórházba kerülés kockázatát és az elhalálozás esélyét is. Az oltás előnyei egyértelműen bizonyíthatók” - jelentette ki a kormányfő. Megjegyezte, a kormány ezt négy különböző módon is megoldhatná: az egészségügyi miniszter vagy a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZSR) rendeletével, a közegészségügyi törvény módosításával, illetve egy teljesen új törvény elfogadásával. Heger szerint azonban erre mindaddig nem kerül sor, amíg egy olyan mutáció fel nem bukkan, amely ismét kórházba juttatja az embereket. „Egyelőre várunk, milyen módon hat majd az omikron a szlovák kórházakra. Ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek adataink, ezért is fontos, hogy megvárjuk, amíg le nem cseng az újabb hullám” - magyarázta a miniszterelnök. Nagy növekedés Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter a kormányülés után hasonló álláspontot fogalmazott meg. O is úgy véli, a kötelező oltásnak most nincs értelme, meg kell várni, amíg bővebb ismereteink lesznek az omikron okozta hullámról. Arról egyelőre nem akart beszélni, hogy ha be kellene vezetni a kötelező oltást, akkor a felsorolt négy lehetőség közül melyiket választaná. A tárcavezető emellett kitért az aktuális járványhelyzetre is. Kiemelte, kedden ismét nagyot emelkedett a betegek száma - 13 840 új fertőzöttet azonosítottak 32 328 PCR-teszt elvégzése mellett, ami 43 százalékos pozitivitást jelent. December óta nem volt ekkora növekmény. „Naponta értékeljük a helyzetet, és tekintettel vagyunk a növekvő igényekre, például a teszteléssel kapcsolatban” - jegyezte meg a miniszter, utalva arra, hogy a következő napokban a hatalmas fertőzöttszám miatt nem biztos, hogy mindenki kap időpontot a PCR-tesztekre. PCR nélkül A karantén megkezdésére az új szabályok értelmében elegendő az otthon elvégzett pozitív antigénteszt is, ha azt a körzeti orvos is ellenőrzi. A bökkenő viszont az, hogy ha valaki átesik a betegségen, akkor a 180 napig tartó természetes védettséget csak a pozitív PCR-teszt segítségével lehet igazolni. így tehát azok, akik nincsenek beoltva, és nem is kapnak időpontot a PCR-tesztre, nem tudják majd igazolni, hogy valóban védettnek minősülnek. Az egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, foglalkoznak a problémával, de bizonyos mértékben meg van kötve a kezük, mert az Európai Unióban is elismert oltási igazolványban csak a PCR-teszt alkalmas a védettség igazolására. Lengvarsky úgy tudja, erről tárgyalnak az Európai Bizottságban is, de állítása szerint Szlovákia addig nem tehet semmit, amíg ezek az egyeztetések le nem zárulnak. A tárcavezető hozzátette, ha valaki már megkapta mindhárom oltást, és csak enyhe tünetei vannak, annak nem feltétlenül javasolja a PCR-tesztet, hiszen a védettség igazolására nekik ott van az oltás, ami 9 hónapig érvényes. „Ugyanakkor azt is ki kell emelnem, hogy minden egyes esetet individuálisan kell megítélni, mert számos más tényező is közrejátszhat abban, hogy az embernek kell-e a PCR-teszt, vagy sem. Javaslom, hogy mindenki beszéljen az orvosával” - mondta a miniszter. Heti adatok Matej Misík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője az egész heti adatokról is beszélt. Rámutatott, hogy a fertőzöttek napi átlaga az utóbbi héten 3644-ről 8564-re növekedett, ami 135 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azonban csak az országos adat, Misik szerint vannak olyan járások, ahol a növekedés az utóbbi 7 napban a 200 százalékot is meghaladta. Ezek közé tartozik például Námesztói, a Sztropkói, a Turdossini és a Dunaszerdahelyi járás is. Ezekben a járásokban a hétnapos incidencia meghaladta a kétezret, amit azt jelenti, hogy a lakosság két százalékánál kimutatták a vírust. Ennek ellenére Lengvarsky szerint továbbra sincs szó a szolgáltatások akadozásáról. A kórházban kezelt betegek száma továbbra sem nő látványosan. Jelenleg 1505 beteget kell bent tartani, ami az előző héthez képest még mindig csökkenést jelent, hiszen akkor 1643-an szorultak kezelésre. (nar)
