Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-26 / 20. szám
www.ujszo.coml 2022. január 26. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 OECD: túl alacsony a szlovák ingatlanadó, a tulajdonosok fizessenek többet Manapság az ingatlanadó teljes mértékben önkormányzati hatáskörbe tartozik, miközben a települések ezt az ingatlan alapterülete alapján számítják ki (TASR-felvétel) ZUZANA KULLOVÁ Pozsony A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Szlovákiában túl magasak a munkát terhelő adók, míg az ingatlanadó alacsony, ezért az előbbiek csökkentését, az utóbbinak pedig a növelését javasolja. Mit szólnak mindehhez az elemzők, és mit tervez a kormány? „Szlovákiában rendkívül magasak a munkát terhelő adók, ami a legroszszabbul keresőket érinti a legnagyobb mértékben, a vagyonadó ezzel szemben nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, amin sürgősen változtatni kell”-figyelmezteti Szlovákiát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a legfrissebb értékelésében, amelyet pár napja az OECD főtitkára, Mathias Cormann mutatott be Pozsonyban. A felhívás nem számít nagy újdonságnak, az OECD már évek óta felhánytorgatja Szlovákiának az említett problémát. Eubos Janóik pénzügyi államtitkár ezzel kapcsolatban most is megjegyezte, hogy az OECD ajánlása inspirációként szolgál a jelenlegi kormány reformterveihez, a probléma azonban az, hogy a munkát terhelő adók csökkentéséről még mindig csak beszélnek, ahelyett, hogy konkrét lépéseket tennének az ügyben. E tekintetben az Igor Matovic pénzügyminiszter által beharangozott adóreform sem ígér nagyobb áttörést, épp ellenkezőleg, csupán káoszt visz abba a rendszerbe, amely eddig még úgyahogy működött. Szlovákia ráadásul továbbra is az egyik legcentralizáltabb ország az Európai Unióban, és az Eduard Heger vezette kormánynak esze ágában sincs újabb hatásköröket átadni a régióknak. Sőt, igyekszik még az ingatlanadó esetében is viszszaszerezni az irányítást, az eddiginél is nagyobb központosításba kezdve. Üres ígéretek A vagyonadók módosítása 2021 elején még szerepelt Szlovákia eredeti helyreállítási tervében, ma már azonban erről senki sem beszél. „Szlovákia egyike azon országoknak, amelyekben a legalacsonyabbak a vagyonadók” - mondta el Ingrid Brocková külügyi államtitkár, aki szerint 2019-ben a vagyonadókból befolyt összeg a szlovák bruttó hazai termék (GDP) csupán 0,401 százalékát tette ki. „Vannak azonban olyan OECD-tagországok is, amelyekben ez az arány még alacsonyabb: Észtországban például 0,206, Litvániában pedig 0,3 százalék. Szlovákia nem lóg ki nagyon a sorból a visegrádi országok között sem. Csehországban a vagyonadóból befolyt öszszeg a GDP 0,428, Magyarországon a 0,954, Lengyelországban pedig az 1,275 százalékát tette ki” - figyelmeztet Brocková, aki szerint azonban az uniós átlag már 1,565 százalék körül mozog, ami több mint háromszorosa a szlovák adatnak. „Másképp fogalmazva, a szlovákiai településeknek átlagosan 3,37-szeresére kellene felemelniük az ingatlanadót, ha el szeretnék érni az uniós átlagot. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az államnak kellő mozgástere van ahhoz, hogy a munkát terhelő adókat az ingatlanadó kárára csökkentse” - tette hozzá Matej Tunega, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője. O is úgy gondolja azonban, hogy az ingatlanadó növelését nem szabadna egy lépésben megvalósítani, hirtelen nagyot emelve az adókulcson, hanem fokozatosan, lépésről lépésre emelve azt, segítve közben a nehezebb helyzetben levő családokon. „Ha az ingatlanadót lassan, de folyamatosan növelnénk, közelitve az uniós átlaghoz, több lehetőségünk lenne a munkát terhelő adók csökkentésére is” - vallja Tunega. A szaktárca hallgat A szakemberek szerint Szlovákiának szüksége van az adóreformra, azonban nem olyan formában, mint azt a pénzügyminisztérium nemrég bemutatta. A szaktárca anélkül rukkolt elő a javaslataival, hogy azokat megfelelő elemzésekkel támasztotta volna alá, nem készült hatástanulmány, és nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel sem, így csaknem biztos, hogy több kárt okoznak majd, mint amennyi előny származna a bevezetésükből. A Trend gazdasági hetilap információi szerint az állam az elmúlt egy évben arra koncentrált, hogy az ingatlanadó esetében meghatározza az adóalapot, amelyből a későbbiekben kiindulhat. Egy pénzügyminisztériumi dokumentum szerint egész pontosan azt, hogy milyen matematikai módszerekkel számolják majd ki a szlovákiai lakások és családi házak értékét az adó kivetéséhez. „Az adóreformra szükség van, mivel Szlovákiában jelentős aránytalanság mutatkozik a munkát terhelő adók és a vagyonadó között. Ha legalább részben igazságosabbá szeretnénk tenni a rendszert, ezen változtatni kell. Hogy mindez hogyan érinti majd a lakosságot, az attól is függ, a pénzügyminisztérium részéről milyen módosításokra számíthatunk a jövedelemadó esetében” - figyelmeztet Frantisek Burda, a FinGO.sk társaság befektetési elemzője. „A mostani kormány már a kormányprogramban is ígéretet tett arra, hogy a magasabb vagyonadót a rosszabbul keresők jövedelemadójának a csökkentésével kompenzálja majd” - tette hozzá Michal Kalinák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a szóvivője. Óvatos önkormányzatok Eduard Heger kormányfő, volt pénzügyminiszter kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy az ingatlanadóval kapcsolatos változásoknak egy szélesebb adóreform részét kell képezniük, miközben az adót a jövőben az ingatlan valós értéke alapján kellene kiszámítani. Manapság az ingatlanadó teljes mértékben önkormányzati hatáskörbe tartozik, miközben a települések ezt az ingatlan alapterülete alapján számitják ki, és míg a kormány ezen nem változtat, ez igy is marad. „Mi jelenleg kitartunk az érvényes szabályok mellett, és úgy gondoljuk, hogy ha változtatni kellene a rendszeren, akkor ezt rendkivül óvatosan kellene megtenni” - vallja Kalinák. Szerinte a ZMOS egyelőre semmilyen információval nem rendelkezik a kormány tervezett adóreformjával kapcsolatban. „Ha erre mégis elszánják magukat, akkor részletes hatástanulmányokat kell kidolgozni arról, milyen hatással lesz a reform az önkormányzatokra és természetesen magára az államra is” - állítja Kalinák. Újabb központosítás A szakemberek egy másik problémára is felhívják a figyelmet. „Az OECD vagyonadóval kapcsolatos javaslatainak a megvalósítását azért is problémásnak tartom, mert a rendszer átállítását újra a kormány veszi a kezébe az önkormányzatok helyett, így erről az adóról is a kormánypolitikusok döntenek majd, ami a decentralizációval ellentétes folyamatot indít be. Személy szerint ezzel szemben úgy gondolom, hogy folytatni kellene a jogkörök adóbevételekkel biztosított átadását az önkormányzatoknak. Ezek dönthetnének például a társasági adóról és egyes fogyasztási adókról is” - mondta el Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az önkormányzatok dönthetnének az adómixről is, vagyis arról, hogy mely adófajtának szánnak nagyobb vagy kisebb szerepet a bevételek biztosításánál. „Egy fiatalnak nem számít, hogy csökkennek-e a járulékai, ha nem tud egy kisebb lakást sem venni, mert magasak a jelzáloghitel költségei és az adók. Az adórendszer decentralizálásának az előnye, hogy az adómix tükrözheti az adott régió eltérő viszonyait” - tette hozzá Durana. Állami pónzszórás „Az államnak nem feltétlenül kellene megemelnie az ingatlanadóból származó bevételeit, a bevételeket az ingatlan-nyilvántartás reformjával is biztosíthatná” - nyilatkozta nemrég Matej Vagac, a geodéziai és kartográfiai munkáltatói szakmai szervezet főtitkára. Szerinte az elemzések azt mutatják, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlanok és a valóság között 20-30 százalékos eltérés is lehet, vagyis a valóságban ennyivel több ingatlan van, ami után nem fizetnek adót. Ennél is nagyobb probléma a szakemberek szerint azonban az állami pénzszórás. „Az elmúlt négy évben gyakran teljesen értelmetlenül nőttek a kiadások” - figyelmeztet Durana, aki szerint erre is oda kellené figyelni. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Újra lefagyott az adóhivatal oldala Nem kell büntetéstől tartaniuk azoknak, akik az adóhivatal elektronikus rendszerének elmúlt napokban tapasztalt sorozatos lefagyása miatt képtelenek voltak időben eleget tenni az adózási kötelezettségeiknek. Pozsony. Az elmúlt években - leggyakrabban az adózási csúcsidőszakokban - rendszeresen gondok akadtak az adóhivatalok elektronikai rendszerével, és akik abban bíztak, hogy ez már a múlt, azok az elmúlt napokban hatalmasat csalódhattak. Az adóhivatal központi portálja (www.financnasprava.sk ) e hét elejétől átmenetileg többször is elérhetetlen volt. „Hétfőn és kedden is regisztráltuk a rövid ideig tartó kieséseket, amelyek mögött ezúttal nem hackerek állnak. A rendszerünk üzemeltetőjével már dolgozunk a probléma elhárításán” - mondta el lapunknak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Az adóhivatal elnézést kért az ügyfeleitől. „Senkinek sem kell tartania büntetéstől csak azért, mert az elmúlt napokban felmerült műszaki problémák miatt nem tudott eleget tenni a kötelességeinek” - ígéri Rybanská. A hatályos szabályok szerint, ha az adózó az adóhivatal részéről felmerült akadályok miatt nem volt képes időben eljuttatni például az adóbevallását a hivatal elektronikus rendszerébe, akkor nem kell büntetésre számítania, ha ezt pótolja az akadály elhárulását követő első munkanapon. Rybanská szerint az esetleges bizonytalanságok esetén érdemes felvenni a kapcsolatot az adóhivatallal. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8371 KB Lengyel zloty 4,5751 Cseh korona 24,500 Magyar forint 359,44 Horvát kuna 7,5295 gj Román lej 4,9448 Japán jen 128,49 gg Svájci frank 1,0364 Kanadai dollár 1,4247 Q USA-dollár 1,1268 Privatbank« 1,16-1,10 25,12-23,89 Postabank 1,16-1,10 25,48-23,52 375,24-346,38 Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 25,12-23,73 377,14-344,65 Tatra banka 1,17-1,09 25,36-23,64 378,23-342,21 0SOB 1,16-1,10 25,16-23,91 Általános Hitalbank 1,17-1,09 25,34-23,77 377,09-344,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
