Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-25 / 19. szám
2 I KÖZÉLET 2022. január 25. | www.ujszo.com Az orosz inváziót a pénztárcánk is megsínyli Az Európai Unió gázfogyasztásának a 35 százalékát az oroszok biztosítják, a gázszállítás akadozását így az egész kontinens megérezné (TASR-feivétei) Az egyre kiélezettebb oroszukrán helyzetet, Moszkve esetleges ukrajnai invázióját a pénztárcánkon is megárezziik. Az egyébként is méregdrága üzemanyag árára már most is hatással van a konfliktus, várhatóan tovább drágul azonban a gáz ás az élelmiszer is. Pozsony. A nyugati politikusok és elemzők egy része az elmúlt napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanására készül, és a kérdés már csak az, hogy ezt mikor teszi meg, és hogy a beavatkozás milyen formáját választja. Ha a legrosszabb forgatókönyv válna valóra, vagyis az oroszok egy Ukrajna egész területét érintő, általános támadást indítanának azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák Ukrajnának, hatalmas menekültáradatot váltva ki ezzel, az az egész régiónkat megrengetné. Hogy mindez pontosan mekkora károkkal járna, azt egyelőre az elemzők sem képesek előre jelezni, az elmúlt hetekben soha nem látott mértékben elmérgesedett orosz-ukrán konfliktus negatív hatásait azonban már most is megérezzük a pénztárcánkon. Pénznyelő tankolás A kőolaj világpiaci ára már most is hét éve nem látott csúcsokat döntöget. Míg egy hónappal ezelőtt 69 dollár körül mozgott a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent típusú olaj hordónkénti (159 liter) ára, tegnap már 88 dollár feletti áron kereskedtek vele. Az elemzők szerint az olajpiacon egyre nagyobb a bizonytalanság az orosz-ukrán helyzet miatt, ha ugyanis az oroszok lerohanják Ukrajnát, az az Európába irányuló orosz olajszállításokat is megakaszthatja. „A kőolaj hordónkénti ára az amerikai Goldman Sachs befektetési bank előrejelzése szerint az idei harmadik negyedévre elérheti a 100 dollárt is, más előrejelzések szerint azonban ezt a szintet akár már az első negyedévben is megugorhatja” - állítja Lukás Kovanda, a Trinity Bank vezető közgazdásza. Mindezt természetesen a szlovákiai töltőállomásokon is megérezzük. A benzin.sk üzemanyagportál legfrissebb adatai szerint a 95-ös benzin literjének az átlagára Szlovákiában már az elmúlt napokban meghaladta az 1,50 eurót, míg a gázolaj átlagára 1,41 euró körül mozgott. A 95- ös benzin ára így már most is több mint 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a gázolaj ugyanekkor csaknem 29 százalékkal drágult, miközben az árvágtának még korántsem látni a végét. „Az aktuális piaci helyzetet figyelembe véve az elkövetkező hetekben az üzemanyagok további drágulására számíthatunk” - figyelmeztet Jana Glasová, a 365.bank elemzője. A gázzal is gond lehet Szlovákiában az idei év elejétől tovább drágult a lakossági gázszolgáltatás ára is, nem beszélve a hatóságilag nem szabályozott szegmensről, amely rég nem látott árugrással kénytelen megküzdeni. „Ha Oroszország beváltja az Ukrajnával kapcsolatos fenyegetéseit, amire az Európai Unió szigorú szankciókkal lesz kénytelen válaszolni, Moszkva az uniós tagországoknak sem marad adósa. Válaszul a szankciókra Moszkva az eddiginél is jobban visszafoghatja az Európai Unióba irányuló gázszállításait, ami miatt a gáz piaci ára újabb történelmi csúcsra ugorhat” - állítja Bjarne Schieldrop, a svéd SEB bank terméktőzsdei elemzője. Szerinte az orosz szállítások kiesését az egész kontinens megérezné, hiszen az Európai Unió gázfogyasztásának a 35 százalékát az oroszok biztosítják. Drágább kenyér A rezsiköltségek növekedése mellett az elmúlt időszakban az élelmiszerárak is megugrottak. „Szlovákiában az elmúlt hónapban csaknem 6 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, amire 17 éve nem volt példa, miközben a dráguláshoz az üzemanyagon kívül leginkább az élelmiszerek járultak hozzá” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki szerint ez a trend az elkövetkező hónapokban is folytatódhat. Erre tehet rá még egy lapáttal az orosz-ukrán konfliktus is. „Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, márpedig, ha az oroszok beváltják a fenyegetéseiket, lerohanják Ukrajnát és blokkolják a fekete-tengeri kikötőket, az a kivitelre is katasztrofális hatással lesz” - mondta el Dominic Schnider, az UBS elemzője. A londoni székhelyű Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint Ukrajna jelenleg a világ harmadik legnagyobb kukorica- és negyedik legnagyobb búzaexportőre. „Mindezt figyelembe véve, arra számíthatunk, hogy az ukrajnai konfliktus miatt az elkövetkező időszakban a búza ára is megugrik” - tette hozzá Schnider. Milan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) az igazgatótanácsi elnöke már napokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre magasabb előállítási költségek és a hiányzó kormányzati támogatások miatt a pékek idén az ukrajnai helyzettől függetlenül is kénytelenek lesznek megemelni az áraikat. A kenyér idén így egész biztosan drágább lesz, mint tavaly. (mi, tasr) A járvány újabb hulláma Szlovákiában egyelőre nem növelte az oltási kedvet Az utóbbi hetekben a vakcinák első két dózisa iránt ismét visszaesett az érdeklődés, a harmadik oltás beadatásával viszonylag jól állunk, de már itt is csökkenő tendencia figyelhető meg (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. A szakértők már az omikron hullám dominanciájárál ás a negyedik hullám kezdetéről beszélnek. Ennek kapcsán részletesen is megvizsgáltuk, hogyan halad az oltási program, ás mennyire dobta meg az oltási hajlandóságot a vírusadatok látványos növekedése. A szlovák kormány már hónapok óta az oltási hajlandóság növelését szorgalmazza. Az utóbbi hetekben különféle módon igyekeztek rávenni az embereket arra, hogy felvegyék a vakcinát: a népszerűsítő kampányok mellett olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek az oltottakat részesítik előnyben, sőt, Igor Matovic (OEa- NO) pénzügyminiszter anyagi motivációval is próbálkozott (legyen szó akár a Covid-lottóról, akár az oltási bonuszról). Hogy a felsoroltak közül melyikkel mekkora hatást értek el, azt nehéz lenne egyértelműen megállapítani, annyi viszont bizonyos, hogy a harmadik hullám derekán az oltási kedv látványosan növekedésnek indult. Akkoriban mi is beszámoltunk róla, hogy szinte napok alatt sokszorozódott meg azoknak a száma, akik kérvényezték a vakcina első dózisának beadását: november utolsó hetében több mint 53 ezren adatták be az-első adagot, ami az október végi adatokhoz képest közel ötszörös növekedést jelentett. Még egy ideig úgy tűnt, hogy kitart ez a tendencia, de január első hetére az első oltást kérvényezők száma ismét 16 ezerre esett vissza. Az időzítés Az oltási kedv visszaesése nem véletlen: a második hullám idején már megtapasztaltuk, hogy amint kezd visszaszorulni a járvány, úgy lazulnak az intézkedések, ezzel együtt pedig csökken az emberek fenyegetettségi érzete, ami értelemszerűen az oltási kedvet is visszaveti. Tavaly április végén és május elején volt a legmagasabb érdeklődés a vakcinák iránt, viszont júniusra, amikor az óvintézkedések enyhültek, az emberek oltási kedve is elapadt. A harmadik hullám, és főként az ezzel járó szigorítások ugyan novemberben ismét növelték a tendenciát, de január elejére, az óvintézkedések lazításával ismét nagy zuhanást láthattunk. Bár a vírusadatok január első két hetében kedvezően alakultak, a tudósok már állandóan az omikron variáns berobbanására figyelmeztettek. Ez végül január harmadik hetében, azaz a múlt héten következett be, amikor az újonnan azonosított fertőzöttek száma csaknem a duplájára nőtt. Az első két dózis A virológusok állandó figyelmeztetései ellenére az oltási kedv a múlt héten sem növekedett, sőt, az azt megelőző héthez képest némileg csökkent: január 10. és 16. között 15 611-en adatták be az első dózist, viszont január 17. és 23. között már csak 9737-en. Az első adagot felvevők száma azért is nagyon fontos adat, mert ez mutatja, hány olyan embert sikerült meggyőzni, akik korábban még ódzkodtak a vakcina felvételétől, mostanra viszont megváltozott a véleményük. Szlovákiában jelenleg 2 788 590-en adatták be az első vakcinát, ami az új népszámlálási adatokhoz viszonyítva a teljes lakosság 51,17 százalékát jelenti. Az előző héten még kevesebben vették fel a második dózist, mint az elsőt, összesen 9829 személy. Január második hetéhez képest tulajdonképpen megfeleződésről beszélhetünk, hiszen akkor 18 806-an kérték a második adagot. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2 640 702 személy kapott két vakcinát (plusz a Johnson&Johnson egydózisú vakcináját), ami a lakosság 48,45 százalékát teszi ki. A kiegészítő dózis Az omikron variáns okozta hullámban már nem elég csak azoknak a számát figyelni, akik egy vagy két dózist adattak be. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy azok rendelkeznek a legnagyobb védettséggel, akik felveszik a harmadik, úgynevezett kiegészítő dózist (a Johnson&Johnson esetében ez a második adag). Ebből a szempontból sokkal jobban állunk, mint az első két dózisnál, a múlt héten ugyanis 86 827-en kérték a kiegészítő adagot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy január első két hetéhez képest ez még így is nagy csökkenés (az első héten 140 ezer, a második héten 123 ezer ember regisztrált). Eddig összesen 1 404 544 személyt oltottak be a kiegészítő dózissal (a lakosság 25,77 százaléka). Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a covid-19.nczisk.sk honlapon gyakran utólag is frissítik a számokat, ezért elképzelhető, hogy a harmadik héttel kapcsolatos adatok még kicsit nőhetnek. Az azonban valószínű, hogy az utólagos pótlás sem fordítja meg az egyébként csökkenő tendenciákat. Mi segíthet? Ami viszont valóban hatással lehet az oltási kedvre, az a kórházban kezelt személyek száma. Már a harmadik hullám idején is úgy tűnt, hogy a magas fertözöttségi szám nincs akkora hatással a közvéleményre, mint a kórházban fekvő betegek száma. Az oltási kedv növekedése az előző hullám idején is akkorra volt tehető, amikor a kezelésre szoruló fertőzöttek száma meghaladta a háromezret, és a médiában szinte naponta jelentek meg hírek arról, hogy néhány kórházban már nincs szabad ágy és lélegeztetőgép. A kormány is akkor vezette be a kijárási tilalmat, amikor az egészségügyi intézmények helyzete igencsak rosszra fordult. Jelenleg a fertőzöttek száma ugyan növekszik, viszont szerencsére egyre kevesebben vannak kórházban (a legutóbbi adatok szerint 1497-en). Az nem valószínű, hogy az omikron hullám csúcsán a kórházakban továbbra is csökken a betegek száma, viszont az a kérdés, hogy mekkora tempóban telnek majd meg az intézmények. Ettől is függ, hogy a kormány milyen intézkedésekkel válaszol majd a járványhelyzetre. Elképzelhető, hogy a kórházak újbóli megtelése vezethet majd az oltási hajlandóság növekedéséhez.
