Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-25 / 19. szám
KÖZÉLET Népszámlálás: Damoklész kardja lebeg Szene és Vágsellye felett A 2021-es népszámlálás azt is megmutatta, hogy Pozsonyban 11297 személy vallotta magát a kérdőív nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél magyarnak, a másodiknál pedig 2656 személy nyilatkozott úgy, hogy magyar nemzetisé(TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR A 2021-es népszámlálás megmutatta, hogy a nagyvárosokban sokan élnek, akik a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél vallották magukat magyarnak. Most még egy település sem kerül le a magyar hivatali nyelvhasználatra jogosultak listájáról,'de Vágsellye és Szene már tartósan a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb alatt van. Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal honlapján már elérhetőek a népszámlálásnak az egyes településekre vonatkozó eredményei. Ezek közt az önbevalláson alapuló kérdésekre adott válaszokból származó adatokat, így a nemzetiségi megoszlást mutató számokat is közzétették. A weboldalon közölt adatok alapján annak jártunk utána, hogy az egyes szlovákiai magyarok lakta városokban miként változott meg a magyar lakosság száma és aránya. Az összehasonlításba beemeltük Pozsonyt és Kassát is, hiszen itt ugyan arányaiban kevés magyar él, de mivel jelentős összlakosságú városokról van szó, a magyarok viszonylag alacsony százaléka abszolút számokban jelentős csoportot képvisel. Pozsonyi magyarok Összesen 475 503-an nyilatkoztak úgy, hogy a fővárosban élnek. Pozsony városa jelentős kampányt folytatott annak érdekében, hogy azok, akik ténylegesen a városban laknak, ezt a népszámláláskor be is vallják, még akkor is, ha hivatalosan nincs ott állandó vagy átmeneti lakhelyük. A fővárosban ugyanis hosszú ideje problémát jelent, hogy jelentős számú be nem jelentett személy él és dolgozik ott. De fordított jelenség is megfigyelhető, amikor a városból a környező falvakba kiköltöző személyek hivatalosan megtartják a fővárosi lakcímüket. A 2021-es népszámlálás azt is megmutatta, hogy Pozsonyban 11 297 személy vallotta magát a kérdőív nemzetiségre vonatkozó első ; kérdésénél magyarnak, a második: nál pedig 2656 személy nyilatkozott ; úgy, hogy magyar nemzetisége is van. : Ez összesen 13 953 embert jelent, ami a város lakosságának 2,93 százaléka, i Érdekes adat, hogy a közülük csak 11 i 958-an nyilatkoztak úgy, hogy ma; gyár anyanyelvűek. 1995 személy te; hát első vagy második nemzetiségé; nek a magyart jelölte meg, de valamilyen más anyanyelvűnek vallotta magát. Gyurgyík László demográfus szerint elsősorban arról lehet szó, ha valaki szlovák nemzetiségű és anyanyelvű, de ilyen módon vállalta a magyar kötődését. Felemás fejlődés A 229 040 összlakosságú Kassa városában is érdekes adatokat mutat a népszámlálás. A 2021-es felmérés ; során 5636 személy vallotta magát i magyarnak a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél, ami visszaesést i jelent, ha ezt az adatot a tíz évvel korábbi népszámlálás nemzetiségi adatához hasonlítjuk. Akkor ugyanis még 6382 személy vallotta magát : magyarnak a városban. Ekkor még azonban csak egy nemzetiség bevallására volt lehetőség. 2021-ben, ami: kor a népszámlálási ívben már két identitást is meg lehetett adni, 2171 kassai élt ezzel a lehetőséggel. Az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók együttes száj ma így 7807, ami még növekedést i is jelent a tíz évvel korábbi adathoz képest. Gyurgyík ezzel kapcsolatban elmondta, ők mind magyarnak | tekintendők, függetlenül attól, hogy azt az első vagy a második kérdésnél I vallották be. „Feltehetjük azonban, | hogy akik másodikként kötődtek a magyar identitáshoz, a különbö; ző társadalomstatisztikai mutatóik szempontjából kevésbé kötődhetnek a magyarsághoz koherensen” - mondta. Arra figyelmeztet, hogy : 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatát csak a 2021-es felmérésnek a I nemzetiségre vonatkozó első kérdéséből származó adattal lehet összehasonlítani. Az első vagy a második kérdésre magukat magyarnak valló ge is van személyek száma inkább a korábbi népszámlálások során felmért magyar anyanyelvűek számával hasonlítható össze. A 2021-es népszámlálás során 7633 kassai nyilatkozott úgy, hogy magyar az anyanyelve. Roma lakosság Gyurgyík rámutat, Nyugat-Szlovákiában az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók csoportja szinte teljesen megegyezik azok számával, akik a kérdőívben magyar anyanyelvet jelöltek meg. „A középső és a keleti régiókban azonban már van némi eltérés. Ez minden bizonnyal a roma lakosság miatt van” - mondta a szakember. Itt érdemes megemlíteni, hogy Kelet-Szlovákiában, Tőketerebes járási központban a romák aránya meghaladta a 15 százalékos nyelvhasználati küszöböt. Ezzel kapcsolatban Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos elmondta, ebben a városban van az ország legnagyobb roma telepe, mintegy 7 ezer fő élhet ott nagyon rossz körülmények között. Hozzátette azonban, hogy a többi nagy méretű, hasonló közösséggel szemben, mint amilyen a Lunik IX, Tőketerebesen sajnos nincs javuló tendencia az emberek életkörülményeiben. „Attól tartok, hogy itt nem a kulturális és nyelvi jogok a legfontosabbak, hanem annál sokkal alapvetőbb problémákat kell megoldanunk: mint a víz, a lakhatás, az egészség. A 15 százalék feletti eredmény viszont segíthet ráirányítani a figyelmet ezekre a problémákra” - mondta Ravasz, aki az előző kormány idején a Híd tagjaként töltötte be a kormánybiztosi tisztséget. Küszöb alatt Az említett 15 százalékos küszöböt a kisebbséginyelv-használati törvény rögzíti. Eszerint azokon a településeken, ahol egy adott nemzetiség eléri ezt az arányt, joga lehet arra, hogy a hivatali érintkezésben a saját nyelvét használja. Ehhez az adott falut vagy várost, a 15 százalékos küszöb teljesítése mellett fel kell venni arra a listára, amelyen a kisebbséginyelv-használati joggal rendelkező települések vannak. Ezt a kormánynak kell megtennie. A magyarlakta városok közül Szene és Vágsellye esetében immáron egymást követő második népszámlálás alkalmával mutatkozott meg, hogy a kritikus 15 százalék alatt van a helyi magyarok aránya. Még akkor is így van ez, ha a nemzetiségre vonatkozó első és a második kérdésnél magukat magyarnak valló személyek számát összeadjuk. A kisebbséginyelv-használati törvény ugyanakkor azt mondja ki, ha egy faluban vagy egy városban három egymást követő népszámláláson 15 százalék alatt marad az adott kisebbség aránya, akkor elveszik a nemzetiségi nyelvű hivatali nyelvhasználathoz való jog. Fontos megjegyezni, hogy a 2031-ben esedékes következő népszámlálásig még változhat a jogszabályi környezet. A népszámlálás nemzetiségi adatai szerint az ország 5 449 270 lakosából 422 065 személy (7,75 %) vallotta magát magyarnak a felmérés nemzetiségre vonatkozó első kérdésénél. A 2021-es volt azonban az első olyan szlovákiai cenzus, amelyben a nemzetiségre egy második kérdés is vonatkozott. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. Az utóbbi lehetőséggel élve további 34 089 személy nyilatkozott úgy, hogy a magyar nemzetiséghez is tartozik. Ők az első helyen valamilyen más identitást jelöltek meg. A Statisztikai Hivatal azonban még nem hozta nyilvánosságra az ún. kereszttáblázatokat, vagyis azokat az adatokat, hogy például az első kérdésnél magukat magyarnak valló 422 ezer személy között hányán vannak, akik a második kérdésre is válaszoltak. Nem tudni még tehát, hogy mennyi a magyar-szlovák, magyar-roma identitásúak száma, ahogy a fordított identitás kombinációjú csoportok létszáma sem ismert. Szégyenlős városiak A 2021-es népszámlálás során az ország teljes lakosságának 5,4 százalékáról nem sikerült megállapítani, milyen nemzetiségű, de az eddig publikált adatokból nem lehet pontosan kikövetkeztetni, hogy ebben a csoportban mennyi lehet a magyar. Az azonban már most is látszik, hogy az ismeretlenek aránya nagyobb a nagyvárosokban, a szlovákiai magyarok legnagyobb része viszont nem nagyvárosban lakik. Az ismeretlen nemzetiségűek aránya a 2011-es felmérés során 7 százalék volt. 25 SZLOVÁKIAI MAGYARLAKTA VÁROS, VALAMINT POZSONY ÉS KASSA MAGYAR NÉPESSÉGE Első Második Maevar Maevarok Magyarok Magyarok Összlakosság nemzetiségként nemzetiségként ” . aránya száma Pozsony 475503 11297 2656 13953 2,93% 3,40% 14119 Kassa 229040 5636 2171 7807 3,41% 2,65% 6 382 Somorja 13628 6752 431 7183 52,71% 57% 7 309 Szene 20116 2287 310 2597 12,91% 14% 2 467 Dunaszerdahely 23044 16577 579 17156 74,45% 75% 16 752 Bős 5232 4217 106 4323 82,63% 88% 4 711 Diószeg 5415 1376 99 1475 27,24% 32% 1737 Galánta 15052 4172 347 4519 30,02% 31% 4 623 Nagymegyer 8446 6624 221 6845 81,04% 76% 6 696 Vágsellye 21183 2772 283 3055 14,42% 14% 3 333 Gúta 10572 7839 247 8086 76,49% 77% 8 201 Komárom 32967 17696 995 18691 56,70% 54% 18 506 Naszvad 5014 2461 249 2710 54,05% 54% 2 717 Ógyalla 7467 3038 274 3312 44,36% 41% 3 196 Érsekújvár 37791 8101 1056 9157 24,23% 22% 8 863 Párkány 9777 6299 263 6562 67,12% 61% 6 624 Zsellz 6756 2815 178 2993 44,30% 49% 3 501 Léva 31974 2644 393 3037 9,50% 9% 3 202 Ipolyság 7267 4162 195 4357 59,96% 58% 4 410 Losonc 25902 2171 364 2535 9,79% 9% 2 660 Fülek 9949 6256 322 6578 66,12% 54% 5 792 Rimaszombat 22048 6832 483 7315 33,18% 30% 7 298 Tornaija 6971 4067 276 4343 62,30% 58% 4 331 Rozsnyó 17569 3298 587 3885 22,11% 20% 3 909 Szepsi 10305 2897 527 3424 33,23% 30% 3 279 Királyhelmec 7489 5401 377 5778 77,15% 74% 5 670 Nagykapos 8799 4662 570 5232 59,46% 60% 5 604 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal
