Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-22 / 17. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 22. | www.ujszo.com Népszavazást csikart ki az Karácsony Gergely budapesti főpolgármester beszédet mond az ellenzéki népszavazási kezdeményezéshez összegyűlt aláírásgyűjtő ívek előtt (MTI) ENSZ-főtitkár: Rosszabb hely lett napjaink világa New York. A koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és a világszerte fellángoló válságok miatt a világ ma rosszabb hely, mint öt évvel ezelőtt - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár. Kiemelte, bár a világszervezet Biztonsági Tanácsának több jogköre van a béke és biztonság fenntartására, beleértve a szankciók kivetésének a jogát is, a testület öt, vétójoggal bíró tagja között nem mindig van egyetértés. Oroszország és Kína rendszerint nem osztja Nagy-Britannia és az USA véleményét alapvető kérdésekben, például az Eszak-Koreára kivetendő büntetőintézkedések ügyében sem. Az ukrán válsággal kapcsolatban Guterres úgy vélekedett, nem valószínű, hogy Oroszország lerohanná Ukrajnát. A főtitkár önmagát közvetítőként és hídépítőként jellemezte. (MTI) RÖVIDEN Orosz harckocsik a Donyec térségében Kijev. Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre - közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. Ezenfelül az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban aktívan toboroznak zsoldosokat, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni. Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post című amerikai lapnak adott legfrissebb interjújában kifejtette azon véleményét, amely szerint az orosz invázió kelet-ukrajnai nagyvárosok megszállásával kezdődhet az ott élő orosz ajkú lakosság védelmének ürügyén, majd ez teljes körű háborúvá szélesedhet ki. Véleménye szerint Putyin oroszországi hívei azt akarják, hogy Ukrajna a Donyec-medence békéjéért cserébe „elfelejtse” a Krím megszállását. (MTI) Iszlamista támadás egy iraki bázis ellen Bagdad. Legalább 11 iraki katona vesztette életét tegnap hajnalban a kelet-iraki Dijála tartományban, amikor fegyveresek ütöttek rajta a támaszpontjukon. Katonai források az Iszlám Állam terrorszervezetet gyanúsítják az elkövetéssel. Mohammed al-Azi, a dijálai fegyveres erők parancsnoka közölte, a Bagdadtól 57 km-re lévő bázist az Iszlám Állam dzsihádistái rohanták le, a halottak között magas rangú tisztek is vannak. A tegnapi rajtaütés volt hónapok óta a legsúlyosabb, iraki katonák ellen elkövetett akció. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Egységben Magyarországért néven induló magyar ellenzéki pártok öszszegyűjtötték a két népszavazási kezdeményezéshez szükséges 200 ezer aláírást. Az íveket tegnap leadták. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester közösen számolt be arról, hogy kérdésenként 235 ezer aláírást gyűjtöttek. Ez azt jelenti, idén a kormány által kezdeményezett népszavazás mellett a 270 napos álláskeresési járadék, illetve a kínai Fudan Egyetem kapcsán is dönthetnek a választók. Ennek ellenére nem biztos, hogy az ellenzéki referendumot az április 3-i választással és a kormány népszavazásával együtt tarthatják. Ä rendelkezésre álló 120 nap helyett végül egy hónap alatt sikerült összegyűjteni a törvény által előírt kérdésenként 200 ezer aláírásnál is többet - emelte ki a referendumot London. A kormányzó brit Konzervatív Párt több képviselője szerint a kormány és a frakció vezetése zsarolja azokat a tory törvényhozókat, akik a legutóbbi botrányok miatt Boris Johnson miniszterelnök ellen fordultak. Johnson közölte, nem hallott ilyen esetekről, de hajlandó „utánanézni” az ügynek. A Johnson körüli botrányok kirobbanásának közvetlen előzményeként kiderült, hogy a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi szigorú korlátozások idején több kerti partit is tartottak. A Kon-Sem Antony Blinken amerikai, sem Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vért áttörést a tegnapi genfi tárgyalásuktól Ukrajna és a katonai szembenállás ügyében. Genf/Moszkva/London. Az amerikai és az orosz külügyminiszter tegnap bő két órán át tárgyalt az Ukrajnával kapcsolatos válságról. Nyíltak és hasznosak voltak a megbeszélések, és folytatódnak is, de Moszkva írásban várja a válaszokat javaslataira Washingtontól - közölte Szergej Lavrov a megbeszélést követően. Antony Blinken ígéretet tett neki, hogy az Egyesült Államok a jövő héten írásban is reagál az orosz felvetésekre. Lavrov a tárgyalás után kifejezte abbéli reményét, hogy most már megnyugodnak az indulatok Ukrajna körül, és ismét kijelentette, hogy Oroszország nem fenyegeti szomszédját. A találkozó előtt az orosz külügyminisztérium közölte: az Ukrajnával kapcsolatos válságot megoldani hivatott megállapodás keretében azt szeretné, ha magánszemélyként kezdeményező Karácsony Gergely főpolgármester. „Amennyiben a Fidesz adminisztratív úton ezt megakadályozza, az egy újabb, nagyon erős üzenet lesz a magyar embereknek” - fogalmazott. A jelenleg koronavírusos, ezért zervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság legalább 15%-ánaka jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A frakciócsoport egyik magas tisztséget betöltő tagja elmondta, hogy a frakcióvezetés és a kormány részéről különböző zsaroló és fenyegető üzenetek érkeznek azoknak a képviselőknek a címére, akikről sejthető, hogy csatlakoztak a Johnson elleni bizalmi szavazás kezdeményezéséhez. (MTI) a NATO kivonulna Romániából és Bulgáriából. Moszkva szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz. Joe Biden amerikai elnök kijelenházi karanténból dolgozó ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter üzenetet küldött. Ebben azt írta: „Orbánnak van 133 bátor embere, néhányuk ellen már büntetőeljárás is folyik, de ez legyen az ő szégyene, nekünk legyen a büszkeségünk az, Brüsszel. Az Európai Bizottság fizetési felszólítást küldött Lengyelországnak, mert nem tett eleget az Európai Unió Bíróságának a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működése ügyében hozott döntésének - erősítette meg Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Az Európai Unió Bírósága július közepén hozott ítéletében napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a varsói kormány - a bíróság rendelkezésével szembemenve -, nem függesztette fel a legfelsőbb bírótette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni. „Teljesen egyértelművé tettem Putyin számára, hogy ne legyenek félreértések. Ha bármilyen orosz csaellenzék hogy van 235 ezer bátor emberünk”. Márki-Zay szerint a Fidesz a „gyermekvédelminek” nevezett és az április 3-i választással egy napra már kiírt népszavazásával a figyelmet próbálja elterelni, ráadásul abban olyan álkérdésekkel, mint például a most is tiltott kiskorúak nemváltó műtétjéről szólóval. Úgy vélte, „a másik Magyarország viszont a valódi kérdésekről kérte ki az emberek véleményét”. „Nekünk 24 óra elég volt megszámolni az aláírásokat, és bár a Nemzeti Választási Irodának (NVI) erre 60 napja van, ne húzzák az időt” - kérte Márki-Zay, utalva a népszavazás egyik határidejére. Az NVI-nek ugyanis 60 napja van az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Ezután az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ám erre is van 30 napja. Ehhez jön Áder János köztársasági elnök 15 napos határideje. A határidők maximális kihasználása esetén máris április végén járunk, miközben az országgyűlési választás április 3-án lesz, méghozzá együtt a kormány által kezdeményezett referendummal. (Tx, hvg, 444) ság fegyelmi kamarájának működését. Áz Európai Unió Bírósága szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá szerinte veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba. Az egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. (MTI) helyzetről patok átkelnek az ukrán határon, az inváziónak minősül” - jelentette ki Biden a Fehér Házban. Mint mondta, egy ilyen katonai beavatkozás Washington szövetségeseivel egyeztetett, súlyos gazdasági következményekkel járna Oroszország számára. Azt hangoztatta, Oroszország ismert arról, hogy agresszió céljából fedett katonai műveleteket hajt végre. Ezzel összefüggésben a célterületre beszivárgó, azonosító jelzést nem viselő erők zavarkeltő tevékenységét és a kibertámadásokat emlegette. „Készen kell állnunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel ezekre is válaszolni tudjunk határozott és egységes módon” - tette hozzá Biden. Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. (MTI) Zsarolják a EU: Varsónak fizetnie kell Amerikai-orosz egyeztetés az ukrán Antony Blinken amerikai (balra) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Genfben Ukrajnáról tanácskoztak, ám nem egyeztek meg. (TASR/AP) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
