Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-21 / 16. szám
2 I KÖZÉLET 2022. január 21. | www.ujszo.com Vita alakult ki a gyógyszerek felírása miatt Az utóbbi napokban politikai vita alakult ki a gyógyszerek felírását szabályozó törvény miatt. Az ellenzék szerint az új szabályok elhibázottak, a koalíció viszont úgy véli, a betegek így jobban járnak. (TASR-feivétel) NAGY ROLAND Pozsony. Az utóbbi napokban komoly politikai vita alakult ki azzal a törvénymódosítással kapcsolatban, amelynek értelmében 2022-től már a specialistáknak is ki kell írniuk a gyógyszereket a páciensek számára. A változások az orvosközösséget is megosztják. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az új évtől megváltoztak a gyógyszerek felírására vonatkozó törvények. Korábban a rendszer úgy működött, hogy a szakorvosok a vizsgálatok után javasolhattak bizonyos gyógyszereket, de a recept kiírása már a körzeti orvosok dolga volt. Ezzel a felelősség is őket terhelte. Az OEaNO parlamenti képviselői azonban kidolgoztak egy javaslatot, amelynek értelmében 2022-től a specialisták már nem ruházhatják át a recept felírását az általános orvosokra, saját maguknak kell elvégezniük ezt a feladatot. Ellenzéki kritika Az ellenzéki Hlas politikusai szerint a törvénymódosítás elhibázott lett. Zuzana Dolinková, a párt alelnöke, aki korábban a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője is volt, azt kifogásolta, hogy az OEaNO képviselői és az egészségügyi minisztérium előzetesen nem egyeztetettek a szakmai szervezetekkel. Dolinková továbbá azt mondta, a páciensek bizonyos csoportjának most már nehezebb lesz hozzájutniuk a gyógyszereikhez. „Azoknak a betegeknek, akinek a közvetlen környezetében él a szakorvosuk, nem probléma, ha a gyógyszereket is ő írja fel. Viszont azoknak a betegeknek gondot okozhat, akik olyan régiókban élnek, ahol a szakorvosi rendelők nehezen hozzáférhetők. Azt gondoljuk, meg kellene hagyni a lehetőséget, hogy adott esetben az általános orvos is felírhassa a receptet” - magyarázta Dolinková. Ismétlődő receptek Marek Krajőí (OEaNO) korábbi egészségügyi miniszter erre reagálva azt mondta, nem igaz, hogy a betegek az új évtől nehezebben juthatnak hozzá a gyógyszereikhez. „A körzeti orvos továbbra is felírhatja azokat a recepteket, amelyeket a specialisták még 2021-ben ajánlottak. A páciensek számára az lesz a pozitív változás, hogy ha 2022-ben ismét meglátogatják a szakorvost, akkor a kezelés után nem kell még elmenni a körzeti orvoshoz is, hanem azonnal mehet a gyógyszertárba, hogy kivegye a készítményeket” - reagált az egykori miniszter. Megjegyezte, azoknak a betegeknek sem kell aggódniuk, akik messze laknak a szakorvosi rendelőtől, hiszen az elektronikus recepteknek köszönhetően nem kell állandóan visszamenni a specialistához, ha elfogy a gyógyszer. A rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a szakorvosok is felírhassák az úgynevezett ismétlődő elektronikus receptet. Ennek lényege, hogy miután elfogyott a gyógyszerük, a betegek azonnal ki is vehetik az újabb adagot, mivel az elektronikus rendszerben automatikusan megjelenik a következő recept. Ezt egészen addig lehet ismételgetni, amíg a szakorvos újabb ellenőrzésre nem hívja a pácienst. Richard RaSi, a Smer egykori egészségügyi minisztere (jelenleg Hlas) viszont azt mondta, az elektronikus receptnek is megvannak a hiányosságai. Kiemelte, sok szakorvos - főleg az idősebb, nyugdíj előtt álló specialisták - nem ért megfelelően a rendszerhez, ezért az ismétlődő receptek kiírása gondot okozhat. Tehermentesítés Monika Palusková, a Szlovákiai Háziorvosok Szövetségének (SVLS) vezetője nem osztja a Hlas képviselőinek elutasító véleményét. Az egészségügyi minisztérium által szervezett sajtótájékoztatón tegnap arról beszélt, az új törvény egyfajta tehermentesítésként szolgál a körzeti orvosok számára. Mint mondta, már a világjárvány kirobbanása előtt is komoly gondot okozott Szlovákiában a gyakori orvoslátogatás, különösen a háziorvosok számára. A koronavírus csak rontott a helyzeten. Palusková adatai szerint 2021-ben az általános orvosok által felírt összes recept mintegy 37 százalékát alkották a szakorvosok javaslatai. „Én körzeti orvosként nemcsak a beteg aktuális egészségügyi állapotát veszem figyelembe. Tekintettel kell lennem arra is, nincs-e a páciensnek valamilyen allergiája, nem szed-e más gyógyszert, nem lesz-e keresztreakció, és így tovább. A szlovák közvélemény még a járvány elején felfigyelt arra a jelenségre, hogy a páciensek nem tudnak bejutni a háziorvosukhoz, mert nem veszik fel a telefont és nem tudnak velük kapcsolatba lépni. És most képzeljék el azt, mi mindent kell csinálnia egy általános orvosnak: szűrővizsgálatokat, kezeléseket, beteglátogatásokat, és még ehhez hozzáadódik, hogy mások receptjét is fel kell írniuk. Az ilyen »idegen« receptek felírása akár 2-2,5 órát is elvehet az orvosok idejéből” - vélekedett az SVLS vezetője. Szakmai ellenérvek Az új törvény nemcsak a politikusokat, hanem a szakmai közvéleményt is megosztja. Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke úgy gondolja, a törvény megnehezíti azoknak a betegeknek a dolgát, akik egyszerre több egészségügyi problémával is küzdenek, ezért több szakorvost is látogatnak. „Korábban az összes gyógyszerüket egy helyen intézhették el, mégpedig a körzeti orvosuknál, most viszont minden egyes specialistát külön kell felkeresniük” - jelentette ki, hozzátéve, azzal sem ért egyet, hogy a módosítást egy képviselői javaslat formájában fogadták el, és nem tárgyaltak róla előzetesen a többi szakszervezettel. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a már említett Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) is. Jaroslava Orosová, a szervezet vezetője szintén a hiányzó kommunikációt rótta fel, valamint azt, hogy a szakorvosi rendelők leterheltsége is legalább akkora probléma, mint az általános orvosoké, ezzel pedig a minisztérium nem foglalkozik. Az egészségügyi tárca és a javaslat beterjesztői úgy oldanák meg a feszült helyzetet, hogy tárgyalóasztalhoz hívják a szakmai szervezetek képviselőit. „Egy platformot hozunk létre, amely megoldja majd a felmerült problémákat, és mindenki tudni fogja, mi a teendője” - jelentette ki Éva Horváthová, az OEaNO parlamenti képviselője. RÖVIDEN Őaputová támogatja a védelmi egyezséget Pozsony. Zuzana Caputová államfő tegnap kijelentette, támogatja az Amerikai Egyesült Államok és Szlovákia közötti védelmi megállapodás elfogadását. Emlékeztetett, a kormány jóváhagyta a dokumentumot, a következő lépésben pedig az államfő feladata, hogy megbízza a kabinet valamelyik tagját a megállapodás aláírásával. Feltehetően Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszternek jut ez a szerep. A megállapodás hatalmas kritikát váltott ki egyes ellenzéki pártok részéről, és a társadalmon belül is kérdések merültek fel a katonai közreműködéssel kapcsolatban. Caputová leszögezte, Szlovákia csak egy ún. interpretációs dokumentummal együtt írhatja alá a szerződést, mely egyértelműen kimondja, hogy Szlovákia szuverén állam és a megegyezés nem teszi lehetővé atom- vagy más fegyverek tárolását az ország területén. Alkotmányjogászok segítségével elemezték a dokumentum szövegét, de egyetlen bekezdést sem találtak, mely az alaptörvénybe ütközött volna, ezért úgy döntött, nem küldi az Alkotmánybíróságra az ügyet. „Csak abban az esetben küldhettem volna az Alkotmánybíróságra a szerződés szövegét, ha találok egy részt, amely szerintem alkotmányba ütköző. Ilyet viszont nem találtam” - mondta az államfő. (ba) Nyolc évet kaphat a képviselőnő Pozsony. Akár 8 évre is elítélhetik Mónika Kaveckát, az OEaNO parlamenti képviselőjét, aki egyben a Zsolna megyében található Kunerad község polgármestere is. A rendőrség szerint befolyásolhatta az egyik közbeszerzési eljárást, amely az általa irányított községben zajló bérlakásépítéssel volt kapcsolatos. Az állítólagos csalásra fél évvel ezelőtt az Állítsuk Meg a Korrupciót alapítvány is figyelmeztetett, majd később a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) és a rendőrség is foglalkozni kezdett az üggyel, utóbbi azonban egyelőre nem közölt bővebb információkat. Az eljárást maga a képviselőnő sem akarta kommentálni, mindössze annyit mondott, hogy panaszt nyújtott be az őt ért vádakkal szemben. (nar, TA3) Enyhébb óvintézkedések érvényesek az iskolákban A koronavírus-járvány következő hullámára készülve a kormány új feltételeket dolgozott ki az iskolák működését illetően. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) legújabb rendeletéi azonban a vártnál enyhébb szabályokat tartalmaznak. Az oktatási minisztérium közzétette az iskolai szemafor frissített változatát, melyben meghatározzák, konkrétan milyen szabályokat kell betartani, hogy az egyes intézményekben az omikron variáns terjedése ellenére is folytatódhasson a jelenléti oktatás. Jelzésértékű, hogy a tanév kezdete óta a hetedik verzióhoz kell alkalmazkodniuk az iskoláknak, a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. Most azonban némi engedményt is tett a tárca. A Közegészségügyi Hivatal rendeletére hivatkozva, mely a tömegrendezvényekre vonatkozó szabályokat tartalmazza, a diákok ismét látogathatják a szakköröket, illetve különböző délutáni foglalkozásokon vehetnek részt. A 12 évnél és két hónapnál fiatalabb gyerekek korlátozás nélkül járhatnak például sportkörre, nyelvkurzusra vagy zeneiskolába, de a minisztérium erősen javasolja az OTP-rezsim alkalmazását. Az idősebb gyerekek szintén visszatérhetnek a különböző tevékenységekhez, ebben az esetben viszont már kötelező az OTP-rendszer fenntartása. A nyilvánosságra hozott dokumentumból az is kiderül, hogy az iskolákban tartott szakkörök során fontos, hogy ne keveredjenek a különböző osztályok tanulói. Azok, akik nincsenek beoltva, és nem estek át a megbetegedésen, az iskola által biztosított, 48 óránál nem régebben elvégzett önteszttel igazolhatják fertőzésmentességüket. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter tájékoztatása alapján a sítanfolyamokat is engedélyezik, többnapos kurzus esetén az otthon végezhető antigénteszt is elég ahhoz, hogy a diákok teljesítsék az elszállásoláshoz szükséges OTP-rezsim előírásait. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tárcavezető azt nyilatkozta, az egyetemeken OP-rezsimben folytatódhat a tanítás, s ez szerepel az iskolai szemaforban is. A minisztérium azonban tegnap megerősítette, a döntés a felsőoktatási intézmények jogkörébe tartozik, saját maguk döntik el, milyen formában biztosítják az oktatást a nyári szemeszterben. „A Közegészségügyi Hivatal rendeletéivel nem szabályozza az iskolai oktatás menetét, beleértve az egyetemeket is” - tájékoztatott Daáa Racková, a hivatal szóvivője, majd hozzátette: a tanítási-nevelés folyamat nem számít tömegrendezvénynek. Emlékeztetett a megelőzés szerepére, mint például a szájmaszk kötelező viselésére. Fontosnak tartja a távolságtartás betartását, s azt javasolta, hogy az előadóteremben csak minden második sor legyen elfoglalva. „Meg kellene fontolni a távoktatást ott, ahol ez lehetséges, illetve minimalizálni kellene az egyes csoportok találkozását” - tette hozzá. Az egyetemek jelezték, az elkövetkező napokban döntenek a nyári szemeszter sorsáról. (ba, TASR)
