Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-21 / 16. szám
www.ujszo.coml 2022. január 21. KÖZÉLET 3 422 ezer magyar + további 34 ezer CZÍMER GÁBOR Pozsony. Nyilvánosságra hozták a 2021-es népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait. Ebből kiderült, hogy az ország 422 ezer lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek az erre vonatkozó első kérdésnél. További 34 ezer személy jelölte meg azonban a magyart a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél is. A Szlovák Statisztikai Hivatal tegnap délelőtt tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére, valamint az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokból nyertek. Eszerint az ország lakosságának 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben. Ezen belül a Szlovákiában élő személyek 7,75 százaléka magyarnak vallotta magát a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél. Ez összesen 422 065 személyt jelent. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. Ez utóbbi csoport nagyságát azonban a Statisztikai Hivatal még nem közölte. Azt azonban már korábban nyilvánosságra hozták, hogy a népszámlálás szerint az országnak összesen 5 449 270 lakosa van. A nemzetiségre vonatkozó első kérdésben magát romának valló személyek az ország lakosságának 1,23 százalékát alkotják, ez valamivel több mint 67 ezer személyt jelent. Azok, akik elsősorban ruszinnak vallották magukat, az ország 0,44 százalékát alkotják, ami hozzávetőlegesen 23 700 személyt jelent. Ugyanígy 0,17 százalék (kb. 9400 személy) elsősorban csak ukránnak, 0,53 százalék (kb. 29 ezer személy) elsősorban csehnek vallotta magát. A hivatal még szintén nem közölte, hogy ezen csoportokban hányán voltak, akik valamilyen második nem-, zetiséget is megjelöltek. A második kérdés A második nemzetiségre vonatkozó kérdést a népszámlálás során öszszesen 306 175 személy töltötte ki, ez az ország 5,6 százalékát jelenti. Ebből 55 496 személy a második helyen a szlovákot jelölte meg, ez egyébként az ország lakosságának egy százalékát, a kétnemzetiségüeknek pedig 18,1 százalékát jelenti. A nemzetiségre vonatkozó második kérdésre 34 089 személy válaszolta azt, hogy magyar nemzetiségű, ez a két identitást megjelölők 11,1 százaléka. Viszonylag sokan, 88 985-en jelölték meg a második helyen, hogy roma nemzetiségűek. Ok alkotják a kétnemzetiségüek 29,1 százalékát. Hasonló a helyzet a ruszinok esetében, ahol a második kérdésnél 39 810 személy nyilatkozott úgy, ehhez a nemzetiséghez is kötődik. Ez a többes identitásúak 13 százaléka. Továbbá a második lehetőséggel élve 5255-en németnek, 16 175-en pedig csehnek vallották magukat. Ezen csoportok tagjai az első kérdésnél valamilyen más identitást adtak meg. Az ismeretlen nemzetiségűek az ország lakosságának 5,4 százalékát teszik ki. A hivatal szerint Eudmila Ivancíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának igazgatója a kérdésünkre elmondta, egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a kettős identitás felmérése során milyen kombinációjú nagyobb csoportokat állapítottak meg. így például nem közölték még, hogy hányán vannak azok, akik az első helyen szlováknak, a második kérdésnél magyarnak vallották magukat, vagy fordítva. Ivancíková azonban kijelentette, hogy a második kérdésre érkező több mint 300 ezer válasz igazolta a multietnikusság létezését. Rámutatott, hogy a romák és a ruszinok esetében jóval többen voltak, akik a második kérdésnél vallották be az identitásukat. A hivatal munkatársai azt nyilatkozták, hogy igény esetén azt is ki tudják mutatni, hogy az egyes nemzetiségi kombinációk milyen nagyobb csoportokat alkotnak, illetve később a honlapjukon is közölnek részletes bontást tartalmazó táblázatokat. Anyanyelv Az ország lakosságának közel 82 százaléka, azaz 4 456 102 ember vallja magát szlovák anyanyelvűnek. Az állampolgárok 8,5 százalékának anyanyelve magyar (462 175 személy), 1,8 százalékáé roma (100 526). Az egyéb anyanyelvűek aránya nem éri el az egy százalékot. A ruszin a negyedik legnagyobb lakossági csoport anyanyelve (a lakosság 0,7 százaléka), az ötödik a cseh (0,6 százalék). Ukrán, orosz, angol, német, lengyel és vietnámi anyanyelvű lakosok is élnek Szlovákiában. A szlovák jelnyelvet 1835 lakos jelölte meg anyanyelvként. A szlovák anyanyelvűek aránya Zsolna és Trencsén megyében a legmagasabb (több mint 90 százalék). A magyar anyanyelvű lakosok a legnagyobb arányban (több mint 20 százalék) Nagyszombat és Nyitra megyében élnek, a roma anyanyelvűek aránya pedig Eperjes és Kassa megyében a legmagasabb (több mint 4 százalék). Szlovákia lakosságának 12,5 százaléka vallotta magát nem szlovák anyanyelvűnek - írja a TASR. A 2011-es népszámlálás során még 508 714 személy az összlakosság 9,4 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek. A számok jelentése A Statisztikai Hivatal munkatársai hangsúlyozták, a mostani adatok, pont a nemzetiségre vonatkozó két kérdés miatt, nem vethetők öszsze a 2011-ben felmért nemzetiségi arányokkal. Az akkori népszámlálás szerint, ahol egy kérdés vonatkozott a nemzetiségre, Szlovákiában 458 467 magyar élt, ami az összlakosság 8,5%-át tette ki, és 105 738 személy vallotta magát romának. Gyurgyík László demográfus lapunknak elmondta, a részletes adatok publikálásával pontosabb becslést lehet majd adni a magyarok valós létszámára vonatkozóan. Szerinte ugyanis ezt valójában a magyar anyanyelvűek és a magyar identitást megjelölő személyek összevetésével lehet meghatározni. Gyurgyík szerint a most publikált számok azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok asszimilációja nagyjából abban a mederben maradt, mint az előző két évtizedben. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg nem is gyorsult és nem is lassult. A politika reagál Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő a témában közvetlenül az eredmények bemutatása után arról beszélt, szerinte a kettős identitás a magyaroknak nem jelent semmit. Ugyanakkor elismerte, a roma és ruszin nemzetiségűek számára pozitív hozadéka volt a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bevezetésének. Az ő esetükben pont ennél a kérdésnél vallották be sokan az identitásukat. A képviselő a népszámlálás adataira reagálva felvetette, hogy a választási törvény módosításával ötről akár három százalékra lehetne csökkenteni a nemzetiségi pártok számára érvényes parlamenti küszöböt. Szintén javasolta, hogy a jelenlegi egy választási körzet helyett 12 ilyen egységet lehetne kialakítani, ami annak kedvezne, hogy az egyes régiókban nagy számban élő nemzetiségek könnyebben szerezzenek parlamenti képviseletet. Arról is beszélt, hogy a közmédia (RTVS) nemzetiségi műsorainak adásidejét is növelni lehetne. Ezt nem ellenzi egyébként az intézmény vezetése sem, inkább az RTVS költségvetésének korlátái jelentenek problémát. Gyimesi szintén kívánatosnak tartja az Alkotmány Preambulumának módosítását úgy, hogy az a kisebbségeket is államalkotó nemzetnek ismerje el. A képviselő rámutatott, a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó eredményeinek az értelmezése nagyon fontos kérdés, szerinte az első és a második kérdésre adott válaszokat összesítve kell meghatározni egy-egy nemzetiség létszámát. A Szövetség is sajtótájékoztatón reagált a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatokra. Forró Krisztián pártelnök szerint jó hír, hogy a számok azt mutatják, a magyar közösség a legnagyobb nemzetiségi közösség Szlovákiában. „Be kell látnunk azonban, hogy kevesebben vagyunk, mint tíz éve. Azok száma, akik pedig a magyart mint anyanyelvet jelölték megjelentős mértékben csökkent” - mondta azzal, hogy a cenzus kedvezőtlen eredményeket is mutat. Forró szerint fontos, hogy a kormány az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók számát összegezve állapítsa meg a nemzetiségi közösségek létszámát. Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke szerint beigazolódott a nemzetiségre vonatkozó második kérdés létjogosultsága, hiszen lehetőséget adott a kevert családokból származó személyek számára arra, hogy bevallják identitásukat, ahogy a roma és a ruszin közösségek tagjai is élhettek a lehetőséggel. Ő a második kérdésnél magukat magyarnak valló személyeket is a közösség részének tekinti. A képviselő álláspontjára, mi szerint ez a lehetőség a szlovákiai magyaroknak nem jelent semmit, így reagált: „34 ezren voltak, ez hozzávetőlegesen a közösségünk 8 százaléka. Ha ez Gyimesi úrnak semmit nem jelent, az az ő problémája.” Berényi József, a Szövetség elnökségi tagja rámutatott, a nemzetiségre vonatkozó második kérdés értelmezése lesz a leginkább érzékeny téma. Ő kizárólag statisztikai kategóriaként tekint az ebből származó adatra. Azt kérik a kormánytól,' a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszokat összegezve vegyék figyelembe az adatokat a nemzetiségek létszámának megállapításakor. Azt is megemlítette, a népszámlálás megmutatta, hogy a keresztény közösségekhez tartozók száma jelentősen csökkent. „Ennek mi nem örülünk” - tette hozzá. Zachar Pál, az Összefogás-platform képviselője pedig arról beszélt, a most nyilvánosságra hozott adatok nem teljesek. „A bemutatott számokból nehéz meszszemenő következtetéseket levonni és jó döntéseket hozni” - jelentette ki. Hiányolta a nemzetiségekre vonatkozó egyéb demográfiai adatok, így például az életkori bontás publikálását. Ezért azonnal kérni fogják, hogy a Statisztikai Hivatal teljes egészében és haladéktalanul hozza nyilvánosságra, illetve küldje meg nekik a teljes adatsorokat. A Szövetség politikusai azt szeretnék, hogy a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszokat összegezve vegyék figyelembe a nemzetiségek létszámának megállapításakor (Somogyi Tibor felvétele) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
