Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-20 / 15. szám
www.ujszo.coml 2022. január 20. KULTÚRA I 9 Zenés történetek három nyelven Nyitott, toleráns, kíváncsi közönségnek készült a királyhelmeci dalszerző-előadó pár hete megjelent albuma tott a felvételeket hallgatva (például a Len takto napoly alatt), hogy szívesen fogadnék pár számot ének nélkül. A cimbalom ugyanis annyira izgalmas hangszer, és olyan ritkán hallhatjuk szólóban, főleg dzsesszes felfogásban, hogy igazi masszírozás a fülnek. Itt-ott zongorafutamokat imitál, másutt dobként pereg a cimbalom, de meg tudja idézni a gitárt is, szóval érezni, hogy Marcel Comendant szabad kezet kapott a dalszerzőtől. De térjünk rá a szövegekre, annál is inkább, mivel ez egy háromnyelvű album. Szlovákul, angolul és magyarul hangzanak el a dalok - ekkora merészséget talán még nem is hallottunk senkitől tájainkon. Két ismert magyar népdal szövegét ráadásul átírta Szúnyog Zsuzsa (Kis kece lányom, A csitári hegyek alatt), méghozzá oly módon, hogy csak az első sorok maradtak meg. És mivel a dallamok is csak nyomokban tartalmazzák az eredetit, úgy is mondhatnánk, hogy a szerző csak kölcsönvette, ugródeszkaként használta azt az egy-egy sort. Van egy vegyes, szlovák-magyar dal is, a Zobrali mi..., szóval rendkívül nyitott, toleráns, kíváncsi közönségnek készült ez a lemez. A három angol nyelvű szerzeményről elmondható, hogy inkább sanzonosak - szomorkásak, bennsőségesek, még akkor is, ha gyorsabb a tempójuk, mint például a Rain is Falling. A három nyelv egyáltalán nem zavaró, és az sem, hogy a tizenöt dalból hat szlovák nyelvű, és csak három magyar. Mert szépen összeállnak egy kerek egésszé, és ugyanaz a szövegírói attitűd észlelhető bennük - a történetmondás. Szúnyog Zsuzsa sztorikat mesél, valahogy úgy, ahogy verseiben vagy prózai műveiben. Általában természeti képekből bontakoznak ki ezek a történetek, mint a népdalokban, de szerencsére nem akarnak népies műdalok lenni. Szerelemről, veszteségről, pillanatnyi boldogságról, valóságról és látszatról, álomról és Bono váratlan őszinteségi rohamot produkált egy interjú alatt Bonónak sosem tetszett, és ma sem tetszik a U2 neve, legtöbb daluk zavarba hozza, és elégedetlen saját hangjával. A világhírű ír zenekar frontembere ezt egy interjúban árulta el, ahol más furcsaságokat is mondott. Például azt, hogy ha meghallja a rádióban a U2 valamelyik számát, gyorsan más állomásra teker, mert nem szereti a saját énekhangját. A 61 éves sztár azt is közölte, hogy csak „mostanában” tanult meg „rendesen” énekelni, és korábban egyáltalán nem foglalkozott olyan elméleti dolgokkal, mint például a hangnem, vagy az oktávok. A The Times podcastja számára készült beszélgetés során Bono felidézte, mit üzent neki egyszer Robert Palmer a U2 basszusgitárosán, Adam Claytonon keresztül: „Kérlek, mondd már meg az énekeseteknek, hogy intonáljon egy kicsit lejjebb. Ő is jobban járna, és mi is, akiknek hallgatnunk kell őt”. A zenekar kislemezei közül Bono (polgári nevén Paul Hewson) egyedül a 2004-es Vertigóra büszke, a többit hallgatva inkább szégyenérzete van. Az albumok közül pedig a Boy című első, 1980-ban megjelent U2-lemezzel elégedett leginkább, mert „az tele volt érdekes, izgalmas anyaggal, a zenét és a szövegeket illetően is. De nem dolgoztam ki részletesen ezeket a témákat, úgyhogy ha mostanában meghallok egy-egy dalt róla, azt mondom: Úristen!” A The Times podcastjának hallgatói azt is megtudhatták, hogy a U2 nevet első menedzserük, Paul McGuinnes javasolta a zenekarnak, mert úgy gondolta, jól mutat majd a pólókon, könnyen megjegyezhető és szellemes. Bono és a többiek viszont inkább futurisztikusnak érezték, és hadihajók, űrhajók jutottak az eszükbe róla. A frontember eleinte csak ideiglenes megoldásnak tekintette ezt a zenekarnevet, ám a csapat rövid időn belül sikeres lett, és már nem változtathatták meg. A U2 jelenleg egy új albumon dolgozik, ezt gitárosuk, The Edge jelentette be novemberben. (juk) A U2 frontembere furcsa dolgokat árult el (Fotó: TASR/AP) JUHÁSZ KATALIN Szúnyog Zsuzsáról eddig is tudtuk, hogy rendkívül sokoldalú - a zene mellett az irodalom is ismerős terep számára, mindkettőben magas nívót képvisel. Tavaly két albumot is kiadott, tavasszal a gyerekeknek kedveskedett, a karácsony előtt megjelent másodikkal pedig a felnőtteknek. Ez a különleges szerző-előadó mindig ügyesen verbuvál maga mellé zenészeket, de sosem túlozza el a körítést. Az említett gyereklemezen (Volt egy kertem) Fambauer Péter gitározik és az a Szokolay Dongó Balázs játszik fúvós hangszereken, aki Palya Beát is rendszeresen kíséri. Legtöbbször a dzsessz és népzene határmezsgyéjén mozog, ugyanúgy, mint az új albumra kiválasztott cimbalomvirtuóz. Marcel Comendant az egyik legizgalmasabb zenész széles e hazában. Moldáviában született, aztán nálunk talált új otthonra. Úrdemes tudni róla, hogy tagja a már-már világhírű PaCoRa triónak, amelynek neve a három zenész vezetéknevéből alkotott mozaikszó (Stano Palúch hegedű, Róbert Ragan bőgő). Ők már tíz-tizenöt évvel ezelőtt sikert sikerre halmoztak, amikor dzseszszesítették a szlovák népzenét. Tették ezt akkora szakértelemmel, hogy 2015-ben ők képviselték Szlovákiát a Budapesten megrendezett világzenei expón, a WOMEX-en. Szóval Marcel Comendant kiváló választás volt ezzel a minimalista projekthez. Főleg azért, mert Szúnyog Zsuzsa Priadky lásky című lemezére is szépen rácsempészte az etnodzsesszt. Játéka tele van improvizációval, de mindig népies beütésű dallamokból indul ki. Néha még az is eszembe ju-Magyarok és szlovákok is járnak a koncertjeire (Képarchívum) ébrenlétről, hazugságról és igazságról szólnak. A dallamok ennek megfelelően hol játékosak, hol szomorkásak, és valószínűleg akkor is lekötik a figyelmet, ha a hallgató épp nem érti az adott szöveget. Információim szerint Szúnyog Zsuzsa koncertjeire szlovákok és magyarok egyaránt szívesen járnak, illetve jártak, amikor még lehetett. A királyhelmeci származású dalszerző-előadó nem rendelkezik ugyan kiugróan széles hangtartománnyal, a hangszíne viszont kifejezetten érdekes, előadásmódján pedig érződik a zene iránti feltétel nélküli odaadás. Továbbá nagyon hamar rájött, hogy egyhangszeres kísérettel sokkal intimebb hangulatot érhet el - a stúdióban és koncerteken egyaránt -, mint amire egy népesebb zenekari felállás lehetőséget ad. Most csinált nekünk egy finoman kitárulkozó, sokszínű albumot. A Priadky lásky (érdemes lett volna mindhárom nyelven feltüntetni a címet a borítón) nagyon passzol ehhez a mostani időszakhoz, amikor egyik szemünk sír, a másik nevetni próbál, és egyre kevésbé értjük ezt a négy sarkából kifordult világot. RÖVIDEN Áprilisra halasztották a Grammy-gálát Los Angelas. A koronavírus-járvány újabb hulláma miatt január 31-ről április 3-ra halasztották az idei Grammy-díj-kiosztó gálát. További fontos változás, hogy a megszokott Los Angeles-i helyszín helyett Las Vegasba kerül át az ünnepség, amelyet közönség előtt szeretnének megrendezni. Az Amerikai Lemezakadémia már január 6-án közölte, hogy elhalasztják a Grammy-gálát, az új időpontra azonban tegnapig várni kellett. Tavaly szintén változott a dátum, január helyett márciusban osztották ki a zeneipar legnagyobb presztízsű elismerésének számító díjakat, élő fellépések nélkül, előre felvett bejátszásokkal tarkítva, emiatt a nézettség is alacsonyabb volt. A szervezők remélik, hogy áprilisban már látványosabb gálát kínálhatnak a nézőknek, a távolságtartási szabályok betartása mellett. Az est házigazdája ismét Trevor Noah lesz, az eseményt a tervek szerint élőben közvetíti a CBS televízió. A legtöbb, 11 jelölést Jon Batiste amerikai dzsessz-, blues- és rockzenész kapta, akire azért kevesen mertek volna fogadni. Őt követi Justin Bieber, Doja Cat és H.E.R nyolc-nyolc jelöléssel, Billie Eilish és Olivia Rodrigo pedig hét-hét kategóriában kaphat arany grammofont. (juk) Több mint 250 film a Berlinalén Berlin. Több mint 250 filmet mutatnak be februárban a 72. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale), amelyet idén ismét a hagyományos formában rendeznek meg. Az Arany Medvéért 18 film versenyez. Többségük a jelenben játszódik, de a pandémia csak két alkotásban kerül elő. A közös téma inkább a család, az emberi kötődések. A történetek többnyire külvárosi negyedekben vagy vidéken játszódnak. Erre a jelenségre csak a válogatás után figyeltek fel a szervezők, és egyelőre nem tudják, van-e jelentősége a filmművészet helyzetét illetően. A február 20-ig tartó fesztiválon valamennyi szekciót együttvéve 69 országból 256 alkotást mutatnak be. (MTI)
