Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-20 / 15. szám
2 KÖZÉLET 2022. január 20. |www.ujszo.com A diákok szerint az egyetemeknek tenniük kellene valamit a szexuális zaklatás ellen A felmérésben résztvevő egyetemisták háromnegyede már megtapasztalta a nemi alapú zaklatás valamely formáját, 46 százalékuknak pedig része volt nem kívánt szexuális figyelemben (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Pozsony. A főiskolások többsége úgy vóli, az egyetemeknek belső intézkedéseket kellene bevezetniük a szexuális zaklatás megelőzése érdekében - derül ki a Család- és Munkaügyi Kutatóintézet legújabb felméréséből. Szapu Marianna, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karénak dékánhelyettese szerint komplex problémérél van szó, a felsőoktatási intézmények azonban igyekeznek biztonságosabb környezetet teremteni. A zaklatás különböző formáival egyre gyakrabban találkozunk, az országos statisztikák egyértelműen igazolták, hogy a koronavírus-járvány árnyékában futótűzként terjed a párkapcsolati, valamint a családon belüli erőszak. A Család- és Munkaügyi Kutatóintézet munkatársai a napokban nyilvánosságra hozták a nemi alapú diszkrimináció megelőzését és felszámolását szorgalmazó projekt keretén belül végzett felmérés eredményeit. Elsősorban azt vizsgálták, az egyetemi körökben mennyire van jelen a szexuális zaklatás, miként látják a helyzetet a diákok, illetve milyen elvárásaik vannak e téren az intézménnyel szemben. A kutatásba 1621 fiatal kapcsolódott be, a résztvevők átlagéletkora 23 év volt. A közzétett elemzésből kiderül, a válaszadók háromnegyede már megtapasztalta a nemi alapú zaklatás valamely formáját, 46 százalékuknak pedig része volt nem kívánt szexuális figyelemben. Azok, akik nemi alapú zaklatásról számoltak be, elmondták azt is, hogy általában nem egyszeri esetről van szó, ismételten előfordult velük, hogy kellemetlen helyzetbe kerültek. A kutatás szerzői kiemelték, a zaklatás leggyakrabban a diákok között fordul elő, tehát a kortárs csoporton belül figyelhető meg ez a viselkedés. A tanárok, akik a „zaklató szerepét töltötték be”, az esetek 34%-ában voltak jelen. Fény derült arra is, hogy a tanítási órák alatt, a szünetekben, valamint a kollégiumban történik a helytelen magatartás - az esetek 60%-ában tehát az iskola létesítményeiben zajlik a zaklatás. Magánügy? Fontos tény, hogy mindössze az áldozatok harmada mondta el valakinek, hogy mi történt vele. A diákok többnyire a barátaikkal, családjukkal és közeli személyekkel osztották meg negatív élményüket. „Szeretteiknél lelnek támogatásra, ritkán bíznak az iskola vezetésében, s ezáltal tapasztalatuk a magánprobléma szintjén marad, vagy pedig „nyílt titok” lesz belőle, ami a közösségen belül terjed” - mondta Veronika Valkoviéová, a projekt kutatója. A főiskolák számára a legfontosabb megállapítás, hogy csupán az esetek 1 százalékában indűlt hivatalos eljárás az elkövetővel szemben. Az adatok szerint minél súlyosabb bántalmazásról van szó, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az iskola valamilyen lépést tesz az ügyben. A szakértők szerint a diákok hallgatásának két fő oka van - az egyik, hogy úgy érzik, nem elég súlyos vétségről van szó, a másik pedig, hogy azt gondolják, maguk is megbirkóznak a helyzettel. Az elemzés szerzői állítják, ez azzal lehet összefüggésben, hogy a fiatalok gyakran azt hiszik, hogy az iskola nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, ezért a probléma orvoslásáért ők maguk a felelősek. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a megkérdezett tanulók a zaklatás különböző megnyilvánulásait saját maguk szexuális zaklatásnak tartják. Ugyanakkor ezt a viselkedést általánosnak érzik az egyetemi környezetben, és úgy tekintenek rá, mint egyéni problémára, amelyet saját maguknak kell leküzdeniük. Ezáltal a szexuális zaklatás legsúlyosabb megnyilvánulásai is kimondatlanul maradnak, és az egyetem vezetése lehet, hogy nem is sejti, hogy mi történik. Az első lépés annak mérlegelése, hogy az iskolákban mennyire hatékonyan vannak beállítva a szexuális zaklatással kapcsolatos eljárások, illetve, hogy mennyire nyitottak a tanulók panaszai felé” - folytatta. Zéró tolerancia A megkérdezettek többsége szerint az iskolák vezetőségének új intézkedéseket kellene bevezetni a szexuális zaklatás megelőzése érdekében. Egyes intézmények ezt már megtették, Szapu Marianna, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese lapunk érdeklődésére elárulta, egyetemi szinten egy új etikai kódexet hagytak jóvá, mely kifejezetten megjelöli a szexuális zaklatást, mint nem tolerálható viselkedési formát. „Konkrét pontban definiálja a szexuális zaklatást mint az akadémiai közegben elfogadhatatlan viselkedési módot” - mondta. Hozzátette, a bölcsészkar kódexe korábban is tartalmazott egy kitételt, mely rögzíti a zéró tolerancia elvét a szexuális zaklatást illetően. „Az egyetem nemrég fogadta el a nemek közötti egyenlőség tervezetét, melyben szintén szerepelnek a zaklatás megelőzésére irányuló intézkedések” - hangsúlyozta. Tévhit A kutatás készítői kiemelték, az egyetemisták körében számos tévhit övezi a zaklatás kérdését. A diákok egy része úgy véli, a nők gyakran hamisan vádaskodnak. Figyelemre méltó az is, hogy sokak szerint a szexuális zaklatás provokáció eredménye - például, ha egy nő vonzó öltözetben mutatkozik, akkor magának köszönheti a helytelen megjegyzéseket. Az egyetemi docens megerősítette, valóban elterjedt sztereotípiáról van szó, és sokan így gondolkodnak. „A szexuális zaklatás soha nem a szexualitásról szól, hanem a hatalomról és a hatalommal való visszaélésről” - magyarázta, majd hozzátette, fontos lenne a széles körű tájékoztatás, hogy a köztudatba (beleértve a tanárokat és diákokat egyaránt) jobban bekerüljön, mi a szexuális zaklatás, hogyan lehet védekezni ellene, illetve milyen eszközök állnak rendelkezésünkre. A legtöbb diák már visszatért az iskolapadba Pozsony. Pillanatnyilag a diákok 93 százaléka vesz részt jelenléti oktatáson, 6,9 százalékuk távúton tanul - jelentette ki tegnap Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter az iskolák több mint 90 százalékától beérkezett adatok alapján. A tanulók 5,9 százaléka online, 1 százalékuk pedig feladatlapok és telefonos kapcsolat segítségével abszolválja a távoktatást. A tárcavezető szerint a héten megdőlt az iskolai öntesztelés rekordja, összesen 468 000 öntesztet végeztek el. A pozitivitás 0,91 százalékos volt, vagyis 4200 gyerek tesztje lett pozitív. Az egészségügyi minisztérium nyilvántartása szerint pillanatnyilag a diákok 0,4 százaléka fertőzött koronavírussal. A 10 és 14 év közötti gyerekek 14, a 15-17 évesek pedig 38,7 százaléka kapta meg a védőoltást. Az iskolai alkalmazottak 72 százaléka már felvette legalább az első adag oltást. Az oktatási tárca szerint az omikron variáns egyelőre nem okozott tömeges megbetegedést a tanárok körében. (TASR) Két szlovák képviselő került az Európai Parlament új vezetésébe Michal éimeőkát (Progreszszív Szlovákia) választották az Európai Parlament (EP) egyik alelnökének, Monika Befiová (Smer) pedig megtartotta az uniós parlamentben a quaestori tisztségét. Strasbourg. Az EP a héten választotta meg az alelnökeit. A 14 tisztség egyikét Simecka töltheti be. Ő az első szlovák állampolgár, akit az uniós parlament alelnökévé választottak, 494 szavazatot kapott. „Külön öröm, hogy ez Szlovákia sikere is, először tölthet be ilyen posztot szlovák politikus, és örülök, hogy általam is erősebb lesz Szlovákia hangja Európában” - nyilatkozta. Úgy látja, ez is bizonyítja, hogy Szlovákia a nagyobb országok egyenrangú partnere. „Meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Parlament alelnöki tisztségéből hangosabban lehet majd hallani a liberális, a szociálisan igazságos és zöld Szlovákia kulcsértékeinek védelmében szóló hangomat” - nyilatkozta Simeéka. A tisztségre őt az Emmanuel Macron nevével fémjelzett Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakció jelölte. Simecka, aki a PS alelnöke is egyben, a megválasztása után kijelentette, az új tisztsége ellenére aktív marad a szlovákiai belpolitikában is. A magyarországi képviselők közül az egyetlen alelnökjelölt, a fideszes Járóka Lívia a választás második fordulója előtt jelentette be, mégsem indul a tisztségért. Járóka Roberts ZTle, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára lépett vissza, akinek végül sikerült megszereznie az alelnöki pozíciót. Az Európai Parlament elnökévé a máltai Roberta Metsolát választották, 458-an szavaztak rá a jelen levő 705 képviselőből. Az EP új vezetésének megválasztása szerdán folytatódott. Már a szavazás első körében az uniós parlament quaestori tisztségébe újraválasztották Monika Beflovát (Smer), aki 487 szavazatot kapott. Benovát a tisztségbe a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (Progressive Alliance of Socialists and Democrats [S&D]) jelölte, a pozíciót pedig már 2019-től kezdve betöltötte. Az EP quaestori kollégiuma öttagú, a tagokat két és fél évre választják azzal, hogy ezt követően megújíthatják a mandátumukat. A feladatuk az, hogy felügyeljék az EP adminisztratív és gazdasági ügyeit. A quaestorok az EP elnökségének tagjai, ahol tanácsadó jogkörük van. (TASR, czg)
