Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-20 / 15. szám
www.ujszo.coml 2022. január 20. KÖZÉLET I 3 Valószínűleg elkezdődött az újabb hullám NAGY ROLAND Pozsony. A napi fertőzöttek száma kedden ismét megugrott. Az adatokból az látszik, hogy az újonnan azonosított betegek főként az ország északi régiéibél kerülnek ki. A magas számokért az omikron variáns lehet a felelős. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint legutóbb 6183 új fertőzöttet azonosítottak. Ez az elmúlt napokhoz képest kifejezetten nagy ugrás, hiszen hétfőn például 3933, vasárnap pedig mindössze 1015 beteget találták. Legutóbb december 14-én, a delta hullám csúcsán regisztráltak 6000-nél is több fertőzöttet, azóta a számuk fokozatosan csökkent, olyannyira, hogy az újév óta még egyszer sem volt olyan nap, amikor a fertőzöttek száma átlépte á 4000-et. A közel 6200 új beteget 18 024 PCR-teszt elvégzése mellett azonosították, vagyis a tesztek pozitivitási aránya elérte a 34 százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik letesztelt személynél kimutatták a vírus jelenlétét, ami igencsak magas arány. A hullám kezdete? A megugró adatokból arra lehet következtetni, hogy az omikron variáns már nálunk is rohamosan terjed. Teljes bizonyossággal ugyan nem lehet kijelenteni, hiszen a laboratóriumokban nem tudnak elegendő mintát szekvenálni - eddig hivatalosan 127 esetben mutatták ki az új mutációt, vagyis az összes szekvenált minta 30 százalékában. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy az omikron ennél már sokkal több megfertőződésért lehet felelős. A kérdés csak az, hogy a 6200 fertőzött valóban az újabb hullám kezdetét jelzi, vagy ez csak egy alkalmi ugrás, és a járvány csak pár héten belül robban be. Erről a következő napok adatai árulkodnak majd. Amiben jól állunk... Az egészségügyi tárca arról tájékoztatott, hogy a szomszédos országokban már javában terjed a vírus. Csehországban például több mint 28 ezer új fertőzöttet találtak, ami abszolút rekordnak számít a járvány kirobbanása óta. Magyarországon sem jobb a helyzet, kedden ott is megdőlt a rekord, 15 ezer új beteget találtak. Matej Misik, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, minden bizonnyal már nálunk is domináns az omikron variáns. Bár a fertőzöttszám ismét növekszik, az egyik legfontosabb mutató, vagyis a kórházban kezelt személyek száma még mindig csökken. Jelenleg 1643 beteg szorul kórházi kezelésre, vagyis 66-tal kevesebb, mint az előző napon. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter elmondta, az eddigi kutatások alapján az omikron variáns kevesebb eséllyel okoz súlyos lefolyást, ennek ellenére a tárca már készül a veszélyhelyzeti egészségügyi intézmények kialakítására. „Úgy kell őket elképzelni, mint a kórházak kihelyezett részlegeit” - magyarázta a miniszter, hozzátéve, hogy ezekben az intézményekben kezelnék azokat a betegeket, akiknek nem olyan súlyos az állapota, tehát nem szorulnak lélegeztetőgépre, csak infúziós kezelésre, vagy egyéb, viszonylag egyszerű egészségügyi beavatkozásra. A magyarlakta régiók Ha részletesebben megnézzük a keddi adatokat, kiderül, hogy a fertőzöttszám elsősorban az északkeleti régiók helyzete miatt lett ilyen magas. A legtöbb új beteget ugyanis Zsolna megyében (1191) és Eperjes megyében (1032) azonosították. A többi megyében a fertőzöttek száma nem érte el a 800-at. Matej Misík elmondta, hogy az előző héten 15 olyan járást jegyeztek, amelyekben a fertőzöttszám növekedése meghaladta az 50 százalékot. A 15 járásból 10 az említett két megyében található. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy a dél-nyugati régiókban, vagyis a magyarlakta vidékeken is vannak olyan járások, ahol a fertőzés gyorsan terjed. Ezek közé tartozik a Dunaszerdahelyi és a Komáromijárás, ahol a növekedés múlt héten meghaladta a 70 százalékot, de a fővárosban is viszonylag sok beteget találtak. Decemberi halálozás A fertőzöttszám mellett sajnos a halálesetek száma is növekedésnek indult. Két héttel ezelőtt átlagban még napi 42 elhunytról számoltak be, a múlt héten viszont már 67-ről. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) adatai szerint tavaly decemberben összesen 1584 ember haláláért volt felelős a koronavírus. Közülük 1307 személy, vagyis 82,5 százalék egyetlen oltást sem kapott. Az oltatlan elhunytak átlagéletkora 73 év volt. A többiek, vagyis öszszesen 277 személy annak ellenére hunyt el, hogy be voltak oltva legalább 1 dózissal. Közülük a legkisebb csoportot azok alkotják, akik mindhárom oltást felvették, összesen 21 ilyen személyt jegyeztek. Az ő esetükben az átlagéletkor 79 év volt. „Mindemellett decemberben további 199 olyan halálesetet regisztráltunk, ahol az elhunyt fertőzött volt, de nem tudjuk megítélni, mekkora szerepet játszott a vírus az elhalálozásban” - olvasható az ÚDZS közleményében. Elkészült az elemzés Bár a hivatal adataiból egyértelműen látszik, hogy a halálesetek túlnyomórészt az oltatlanok közül kerülnek ki, a kormány továbbra sem egyezett meg az oltás kötelezővé tételéről. Mária Kolíková igazságügyi miniszter a szerdai kormányülés után megerősítette, hogy az egészségügyi tárcával együttműködve kidolgozták az elemzést a vakcina kötelezővé tételének jogi aspektusairól. Mint mondta, a dokumentumban kitértek a korra és a foglalkozásra is, mint esetleges meghatározó tényezőre. Kolíková szerint számos érvet vonultatnak fel az oltás kötelezővé tétele mellett, de ennél bővebb részleteket egyelőre nem árult el. Megjegyezte, először Eduard Heger (OEaNO) kormányfővel egyeztetnek, csak ezután ismertetik a nyilvánosság előtt. A kormányülés után Lengvarsky sem árult el részleteket, viszont azt kijelentette, hogy személy szerint támogatja a kötelező oltás bevezetését. Nagy valószínűség szerint már az újabb hullám kezdetén vagyunk, de a kormány még mindig nem döntött arról, kötelezővé teszik-e a vakcinát. Vladimír Lengvarsky és Mária Kolíková már elkészült az ehhez szükséges jogi elemzéssel, de a részleteket csak a következő napokban ismertetik. (TASR-felvétel) v A belügyminisztérium StB-s aktákat semmisített meg CZlMER GÁBOR A kommunista állampárti rendszer Állambiztonsági Szolgálatának (StB) dolgozó személyek aktáit semmisítette meg 2017 és 2018 között a szlovák belügyminisztérium. Az akkori tárcavezető, Robert Kalifták (Smer) azt állítja, nem tudott erről. A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) büntetőfeljelentést tett az ügyben. Pozsony. A belügyminisztérium az adott években jelentős mennyiségű aktát semmisített meg, ez volt az 1989-es nagy iratmegsemmisítést követő legnagyobb ilyen selejtezés. A 2017 és 2018 között végrehajtott megsemmisítés során az Allambiztonsági Szolgálat minden, 1931 és 1937 között született tagjának személyes aktáját is likvidálták, írta meg a Denník N. Annak ellenére, hogy ezeket az aktákat egy 2002-es törvény értelmében át kellett volna adniuk az ÚPN-nek, a belügyminisztérium folyamatosan megtagadta azt. Martin Slávik történész, az ÚPN felügyelőtanácsának elnöke a napilapnak elmondta, a tárca az érintettek személyes adatainak védelmével próbálta indokolni az iratok átadásának megtagadását. Slávik szerint a 2017-ben és 2018-ban leselejtezett több ezer akta között hozzávetőlegesen 800 StB-ügynök iratai lehettek. Az ügyben felelős belügyminisztérium a megsemmisítés tényét egészen tavaly októberig az ÚPN előtt is titkolta. A kérdéses időszakban a tárcát Robert Kalinák (Smer) vezette, aki azonban azt állítja, hogy nem tudott az iratok selejtezéséről. Ugyanakkor semmi rendkívülit nem lát az akták likvidálásában, hiszen szerinte ez egy szokványos folyamat részeként történt. A tárca mostani vezetése azt közölte, sajnálják, hogy „elfelejtették” átadni az iratokat. Az iratmegsemmisítés miatt az ÚPN büntetőfeljelentést tett. A belügy hibázott Az ügyben megkerestük Bukovszky László történészt, aki az ÚPN alapító levéltárosa volt, jelenleg pedig a kisebbségügyi kormánybiztos tisztségét tölti be. „Én úgy értékelem, a belügyminisztérium hibázott” - jelentette ki Bukovszky az iratmegsemmisítésre utalva. Elmondta, a kérdéses személyi dossziék átadásáról már az ÚPN létrejötte után közvetlenül is tárgyaltak. 2004-től és 2005-től megindult egy átadási folyamat, amely azonban évekig elhúzódott. „Ezzel kapcsolatban azonban, nemcsak Kalifták, hanem az előző kormányok idejében is, mindig volt egy ellenállás” - mondta. Arról is beszámolt, hogy a belügy levéltára egy belső szabályzatára hivatkozva a régi iratok egy részét időnként megsemmisíti. Ők azonban már akkor arra figyelmeztették a tárcát, hogy a törvény értelmében át kell adniuk az Allambiztonsági Szolgálat munkatársainak az aktáit. A minisztérium azzal vágott vissza, hogy ők nem tudják különválasztani az StB- sek iratait például az egyszerű rendőrök aktáitól. „Ezért mi elkészítettünk egy hosszú névsort” - mondta Bukovszky arról, hogy kiknek az iratait akarták átvinni az ÚPN-hez. Hozzátette azonban, hogy az iratátadás folyamata ennek ellenére lényegében leállt. Arról is beszélt, a most megsemmisített dossziék között valószínűsíthető, hogy olyan személyeknek a dokumentumai is voltak, akik a rendszerváltás után is a szolgálatok kötelékében, vagy azok vonzáskörében maradtak. Az utolsó láncszemig Bukovszky rámutatott,'az ÚPN- nek azért van szüksége az aktákra, mert ezek alapján dokumentálni lehet az adott kort, illetve az adott személyeknek a történelmi időszakban betöltött szerepét. Ő ezekre mint történelmi dokumentumokra tekint. Szerinte nem valószínű, hogy a 2017-ben és 2018-ban megsemmisített iratok között „nagy halak” aktái is szerepeltek volna, mivel az StB fontosabb vezetőinek aktáit már feltárták. „Ha azonban az akkori rendszert egészében akarjuk látni, akkor szükségünk van arra is, hogy a legalsó szinten dolgozó láncszemek tevékenységét is megismerjük” - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az ügynöklistát ugyan már nyilvánosságra hozták, hiszen részben megmaradtak az ún. személyi kártyák. Ezek az alapvető információkat tartalmazzák egy-egy StB-sről. De azt, hogy az adott ügynök pontosan milyen tevékenységet végzett, milyen karriert futott be, mennyi pénzt kapott a tevékenységéért stb., maguk a dossziék rejtik. A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
