Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-19 / 14. szám
www.ujszo.coml 2022. január 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 A szlovák politikusok is felelősek a drágulásokért A pénzszórás szempontjából eddig Igor Matoviő pénzügyminiszter nyújtotta a legnagyobb alakítást (TASR-feivétei) Magyarországon jöhet a 700 forintos benzinár BRANISLAVTOMA Pozsony. A Heger-kormány épp azon dolgozik, hogy Szlovákiát a történelmi csúcsokat döntögető árvágta európai éllovasává tegye. Az inflációs toplistákon már idén negatív rekorderek lehetünk. Szlovákiában tizennyolc évig nem okozott nagyobb gondot az infláció, az elkövetkező két évben azonban minden megváltozhat. A világjárvány gazdasági hátulütői által generált általános drágulás a szlovák gazdaság első számú problémájává nőheti ki magát, a szlovák populista politikusok ennek ellenére még mindig nem hirdettek harcot a magas infláció ellen. Első ránézésre ez jó hírnek számít. A szomszédos Magyarországon a kormány egyes termékek esetében például már bevezette az árplafont. Megszabták, hogy a magánkézben levő töltőállomások legfeljebb mekkora összeget kérhetnek az üzemanyagért, a bankok hitelkamatai esetében kamatplafont vezettek be, legújabban pedig már néhány alapvető élelmiszer árát is szabályozzák. A szlovákiai politikusok efféle kicsapongásokról még csak nem is vitatkoznak. A meglepően észszerű hozzáállás hátterében azonban a kormány azon tulajdonsága rejtőzik, hogy a valóságot általában teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A pénzügyminiszter épp a magánharcát vívja az „adóforradalomért” és a beoltott nyugdíjasok megjutalmazásáért, miközben jelenleg semmi más nem érdekli őt. A kevésbé tehetős családok támogatása sem, miközben a mostani árvágta épp a legkisebb fizetéseket kereső alkalmazottakat és azok családjait sújtja a legnagyobb mértékben. Az államnak rajtuk kellene segítenie az adók és járulékok, valamint az energiaszolgáltatás áfájának a csökkentésével. Támogatott árvágta A fent jelzettekkel ellentétben a jelenlegi szlovák kormány azonban inkább a gazdagabb rétegeket támogatja. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tervezett „adóforradalom” a kisvállalkozóknak növeli majd az adó- és járulékterheit, miközben a nagy cégeknek csökkenti az adóterheit. Azonban még ez utóbbit, vagyis a társasági adó kulcsát is csupán 21- ről 19 százalékra tervezik lefaragni, ami nem lesz elég a gazdaság elstartolásához, vagyis az adóforradalom a gazdasági növekedés szempontjából hatalmas bukással végződhet. Látványos drágulás A bukás előrejelzéséhez nincs szükség bonyolult magyarázatra. Igor Matovic pénzügyminiszter nem hajlandó nagyobb összegeket fektetni a gazdaság beindítására, ehelyett inkább „eleszi” a rendelkezésére álló pénzt. Nagyobb összeget szán például a családi juttatásokra, és hasonló cipőben jár a munkaügyi miniszter, Milan Krajniak is, aki a nyugdíjasoknak kedvezne a szülői bonusz bevezetésével. Csak ez a két intézkedés egy év alatt 1—2 milliárd eurót vinne el az államkasszából, miközben maszszív pénzosztásba kezdeni a történelmi csúcsokat döntögető infláció idején olyan, mint ha olajjal próbálnánk oltani a tüzet. A szétosztott eurómilliárdoknak köszönhetően tovább nő a lakossági kereslet, ez pedig törvényszerűen még vadabb áremelkedésekhez vezet majd. A szlovák kormányon elméletileg még az segíthetne, ha valóra válik az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzése, amely szerint az infláció idén már lelassul, és jövőre magától megoldódik a helyzet. Ennek azonban egyelőre semmi jele. Az árak a legtöbb európai országban látványosan emelkednek. Szlovákiában az elmúlt hónapban 5,8 százalékos drágulást mértek, ami 2004 óta a legmagasabb érték. „Az idei év elején további ugrásszerű drágulásra számíthatunk, elsősorban az energiaárak növekedése miatt, de tovább drágul az élelmiszer és az üzemanyag is” - állítja Cubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Az éves infláció üteme várhatóan már most januárban eléri a 7 százalékot, és minimum a tavaszi hónapokig rekordszinten marad. Ezt követően ugyan fokozatos lassulásnak lehetünk majd tanúi, azonban a legjobb esetben is csak 4 százalék körüli szintre eshet vissza a drágulás üteme. Idén így éves szinten a tavalyihoz képest nagyjából 6 százalékkal nőnek majd az árak. Ennél magasabb inflációt — 7,5 százalékosat - legutóbb a már említett 2004-es évben mértek. Az élbolyban leszünk Az infláció növekedése szempontjából Szlovákiában a leglátványosabb impulzust az említett pénzosztás jelenti majd. A kormánynak ez a lépése különösen akkor okozhat nagyobb károkat, ha az EKB továbbra is figyelmen kívül hagyja a történelmi csúcsokat döntögető inflációt, és az eurózónás alapkamatot nulla százalékon hagyja. Márpedig ez elég valószínű, hiszen a kamatszint megemelése csődbejuttatná az olyan államokat, mint Görögország, Olaszország, Spanyolország vagy Portugália. Egyáltalán nem mindegy azonban az sem, milyen irányt vesz a világjárvány az elkövetkező hónapokban. Ha a járvány miatt újabb üzemeket kell majd bezárni, ez további áruhiányt idézhet elő, ami az árak még gyorsabb növekedéshez vezethet. És akkor még nem beszéltünk az uniós helyreállítási alapból származó eurómilliárdokról, amelyeknek az elköltése szintén hozzájárul majd az infláció növekedéséhez. Mindezt figyelembe véve Szlovákia az infláció szempontjából idén dobogós helyen végezhet az uniós tagországok között. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Budapest. Ha Magyarországon búcsút intenek a nemrég bevezetett hatósági üzemanyagámak, akár 700 forint (kb. 1,96 euró) is lehet a benzin literenkénti ára - mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az RTL Híradónak. Indokként azt említette, hogy fokozódik a kereslet a világpiacon az olaj iránt, ezért a GKI előrejelzése szerint a nyersanyag hordónkénti (159 liter) ára akár a 150 dollárt is elérheti idén, ami azt jelenti, hogy a hatósági ár kivezetése után a fenti, nagyon magas szintre is kerülhet egy liter benzin ára - idézte a cégvezetőt a műsor. Kedden 88 dollár körül mozgott a régiónk számára mérvadó északi-tengeri Brent típusú olaj hordónkénti ára. A benzin literenkénti átlagára Magyarországon jelenleg 477 forint, a gázolajé pedig 479 forint, ám a Holtankoljak.hu előre-OECD: csökkent a munkanélküliség Pozsony/Budapest. A világ legfejlettebb országait, köztük Szlovákiát is magába foglaló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) államaiban tavaly novemberben átlagosan 5,5 százalékra süllyedt a munkanélküliség az októberi 5,7 százalékról, a ráta már a hetedik egymást követő hónapban csökkent. A novemberi mutató ugyanakkor még mindig 0,2 százalékponttal meghaladta a 2020. februári, azaz a munkaerőpiacot negatívan érintő koronavírusos világjárvány kezdete előtti jelzése szerint hamarosan minden benzinkúton elérik a plafont, és egységesen 480 forintba (kb. 1,34 euró) kerül majd az üzemanyag. Csak összehasonlításképpen: Szlovákiában jelenleg a 95-ös benzin literenkénti átlagára 1,50, a gázolajé 1,40 euró körül mozog. Ha Magyarországon egész évben maradna a jelenleg február közepéig tervezett maximált ár, az autósok megúsznák a horribilis költségeket, a benzinkutak azonban komoly veszteségeket termelnének. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt reméli, hogy február közepével megszűnik a hatósági ár alkalmazása - tette hozzá a 24.hu. Az RTL érdeklődésére az illetékesek mindenesetre annyit mondtak, hogy a kiterjesztés indokoltságáról az aktuális világpiaci és egyéb körülmények alapján döntenek majd. (mfor.hu, tasr) szintet - áll a szervezet közleményében. Az OECD-országokban novemberben 1,1 millióval, 36,9 millióra csökkent a munkanélküliek száma, de 1,5 millióval meghaladta a járvány előtti szintet. A nők körében a munkanélküliség az októberi 5,9 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött, a férfiak esetében pedig 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkent novemberben. A fiatalok (15-24 évesek) körében az arány 11,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött. Az euróövezetben novemberben 7,2%ra csökkent a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 7,3 százalékról, míg az Európai Unióban 6,5 százalékra 6,7 százalékról. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK EZ!!!ZZBHHflEI12iuZ!ZMBK2Z!S3 Angol font 0,8367 Lengyel zloty 4,5260 Cseh korona 24,426 Q Magyar forint 357,00 Horvát kuna 7,5225 KB Román lej 4,9449 Japán jen 130,39 KB Svájci frank 1,0414 Kanadai dollár 1,4228 KB USA-dollár 1,1367 Privatbank« 1,17—1,11 25,07—23,85 — Poatabank 1,18-1,11 25,43-23,48 370,25-341,77 Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 25,07-23,72 372,15-340,09 Tatra banka 1,18-1,10 25,32-23,60 373,80-338,20 ŐSOB 1,17-1,11 25,03-23,79 Általános Hitelbank 1,18-1,10 25,23-23,66 372,19-340,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladáséra vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A Heger-kormányt óva intik a populista árszabályozástól Szlovákia közvetlenül csak korlátozott mértékben veheti fel a harcot az inflációval, a kormánynak ezért a drágulások negatív következményeinek az enyhítésére kellene összpontosítania - derül ki az INESS gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzéséből. Pozsony. „Az elszabadult inflációnak súlyos következményei lehetnek a lakosság és a kormányok számára. A takarékoskodókat a pénzromlás ütemének a felgyorsulása arra késztetheti, hogy egyre kockázatosabb pénzügyi termékekbe fektessék a pénzüket, a kormányok pedig könynyen populista útra tévedhetnek” - figyelmeztet Martin Vlachynsky, az INESS elemzője. Szerinte a kormányoknak a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére sem okoz gondot a pénzszórás. „A szlovák kormánynak az inflációval kapcsolatban két fontos dolgot kellene megtennie: egyrészt stabilizálni az állami költségvetés kiadási oldalát, másrészt tartózkodni a káros állami árszabályozástól” - mondta el Vlachynsky, aki szerint az elkövetkező hónapok politikai szempontból rendkívül kiélezettek lesznek. Az áremelések hatása ugyanis fokozatosan gyűrűzik Az alapkamat-növeléssel az Európai Központi Bank segíthetne, ezt azonban a nehezebb helyzetben levő országok miatt nem teszi meg (TASR/AR-feivétei) majd be a pénztárcánkba, a politikusokra így egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, hogy enyhítsenek a családok helyzetén. „Szlovákiában szerencsére még nem nagyon beszélnek az árak esetleges szabályozásáról” - tette hozzá az INESS elemzője. Az eurózónás alapkamat növelésével az Európai Központi Bank (EKB) ugyan besegíthetne, ezt azonban a nehezebb pénzügyi helyzetben levő országok miatt nem teszi meg. „A szlovák jegybank így legfeljebb csak annyit tehet, hogy tovább szigorít a hitelhez jutás feltételein, és figyelmeztet az eladósodás veszélyeire” - állítja Vlachynsky. (mi, tasr)
