Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-19 / 14. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 19. | www.ujszo.com Kiszabadulna a náci tömeggyilkos Anders Behring Breivik az elmúlt 10 évben semmit sem bánt meg (TASR/AP) RÖVIDEN Metsola az Európai Parlament új elnöke Strasbourg. Roberta Metsolát, az Európai Néppárt jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének kedden a testület strasbourgi plenáris ülésén. A máltai európai parlamenti képviselőt abszolút többséggel, 458 szavazattal, a szavazás 1. fordulójában választották meg. A Zöldek jelöltje a német Alice Kuhnke 101, az Európai Baloldal aspiránsa, a spanyol Sira Rego 57 szavazatott kapott. A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. O a harmadik nő, aki e tisztséget betölti. David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. (MTI) Orosz hadgyakorlat fehérorosz területen Minszk. Február 10. és 20. között tartják Oroszország és Fehéroroszország közös hadgyakorlatát Fehéroroszország területén - közölte a minszki védelmi tárca, miután Aljakszandr Lukasenka elnök az operatív művelet részleteit megvitató tanácskozáson bejelentette a hadgyakorlat tervét. A manőverek minden részletét egyeztették az orosz féllel, és a részt vevő orosz katonák, illetve hadfelszerelés egy része már megérkezett Fehéroroszországba. (MTI) Johnsonnak senki nem szólt a partiról London. Boris Johnson brit miniszterelnök cáfolta, hogy bárki figyelmeztette volna őt a vírusjárvány elleni szigorú korlátozások idején rendezett Downing Street-i partik szabályellenes mivoltára. Johnson nem volt hajlandó világos választ adni arra a kérdésre, hogy lemond-e kormányfői tisztségéről, ha a megindult vizsgálat azt deríti ki, ebben az ügyben félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben. Dominic Cummings, Johnson egykori főtanácsadója tegnapjelezte: a kormányfőt annak idején ő maga figyelmeztette, a Downing Streeten rendezett buli törvénysértő. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Tegnap megkezdődött Norvégiában a bírósági meghallgatás a tömeggyilkosságért 21 évi börtönbüntetését töltő, szélsőjobboldali Anders Behring Breivik ügyében, aki a 10 évvel ezelőtti ítélet szerint most először kérheti feltételes szabadon bocsátását. Norvégia történetének legsúlyosabb merényletét 2011. július 22- én követte el Breivik. Először Oslo kormányzati negyedében robbantott pokolgépet, amivel 8 ember halálát okozta, majd a közeli Utoya szigetén a kormánypárt ifjúsági szekciójának táborában válogatás nélkül lőve 69 embert gyilkolt meg. Breivik most azt állítja, már nem jelent veszélyt a társadalomra, és a szabadon engedését kérvényezi. A náci terrorista 21 év börtönbüntetést kapott, ami a maximálisan adható büntetés Norvégiában. Ennek ellenére lehet, hogy egész életében börtönben marad, mert az ítéletében van egy kitétel: ha 21 év után is veszélyesnek bizonyul a társadalomra, akkor korlátlan időre meghosszabbíthatják a büntetését. Viszont ezt csak azzal a kikötéssel teheti meg Rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákkal és egy kiképzést nyújtó különítménynyel segíti Nagy-Britannia Ukrajnát, amelynek határain Oroszország százezer katonát sorakoztatott fel. Berlin nem ad fegyvereket Kijevnek. London/Kijev. Ben Wallace védelmi miniszter szerint az oroszok „egyre fenyegetőbb viselkedése” miatt van szükség erre. Hangsúlyozta, e rakétákkal kizárólag védelmi feladatokat lehet ellátni abban az esetben, ha Oroszország inváziót indítana. „Ukrajnának joga van megvédeni a határait, és a segítségünkkel erre még inkább képes lesz.” Az első fegyverszállítmány már meg is érkezett Ukrajnába, mégpedig a német légtér elkerülésével. Wallace elmondása szerint bármikor képesek élesíteni a nemzetközi szankciókat is, ha Oroszország „destabilizációs a bíróság, hogy 10 év után megadja annak lehetőségét, hogy az elítélt kérvényezhesse a szabadon engedését. Randi Rosenqvist, a Breiviket korábban is vizsgáló pszichiáter szerint kevés esélye van, hogy meg tudja majd győzni a bíróságot arról, már nem jelent veszélyt a társadalomra, az elmúlt 10 évben ugyanis nem mutatott semmi megbánást azért, hogy megölt 77 embert. Breivik a tíz évvel ezelőtti büntetőpere alatt is büszkén, nem megbánással beszélt a gyilkosságairól, 2016-ban pedig, amikor azért volt bíróságon, mert állítása szerint a norvég börtönben korlátozták az emberi jogait, náci karlendítéssel hergelte a közönséget. Rosenqvist többször is megvizsgálta azóta Breiviket, és azt mondja, nem tapasztalt semmilyen változást a viselkedésében. A terrorista ügyvédje, Oystein Storrvik szerint viszont a norvég törvények egy szóval sem írják, hogy a szabadlábra helyezéshez egy elítéltnek megbánást kell .tanúsítania, az, hogy valaki veszélyt jelent-e még a társadalomra, vagy sem, pusztán jogi kérdés. Breiviknek pedig joga van ezt kérvényezni. Az ügyvéd azt is megerősítette, hogy a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom egyik vezetőjét, a svéd Pár Oberget fogják beidézni tanúnak. Az áldozatok családtagjai attól tarténykedésbe” kezdene. Mint monda, egy orosz invázió mindkét oldalon rengeteg áldozatot követelne, ezért reméli, hogy sikerül diplomáciai úton rendezni a konfliktust. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, hogy a párbeszédet vagy a konfliktust választja. A nagy-britanniai ukrán nagykövet üdvözölte a segítséget, de nehezményezte, hogy nem vették fel őket a NATO-ba, így „magunknak kell szembenéznünk Európa legnagyobb hadseregével”. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült a viszony Oroszország és az USA, illetve a NATO között. Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben kifejtette, hogy Berlin álláspontja változatlan, vagyis nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt közölte, hogy a párbeszédet tovább folytatják majd erről a kérdésről. Az ukrán tárcavezető kiemelte: Kijev tudja, hogy tanak, Breivik valójában nem számít arra, hogy szabadulhat a börtönből, és csak arra akarja felhasználni a tárgyalást, hogy ismét felhívja a média figyelmét magára és gyilkos nézeteire. Ez pedig más szélsőségeseket hasonló szörnyűségek elkövetésére inspirálhat. Lisbeth Kristine Royneland, a 2011-es terrortámadás túlélőit és az áldozatok családját segítő szervezet vezetője szerint például a 2019-es új-zélandi szélsőjobboldali terrortámadás is arra inspirált egy szélsőséges norvég fiatalt, hogy meggyilkolja a mostohatesthol és milyen fegyvereket szerezhet be. Baerbock néhány napja Washingtonban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, akinek kifejtette, hogy Berlin - Washingtonnal ellentétben - nem kíván fegyvereket szállítani Kijevnek. Az unió és az Egyesült Államok visszalép Oroszország kizárásától a globális pénzügyi rendszerből - írja a Handelsblatt. A német üzleti lap szerint ehelyett célzott gazdasági szankciókat készítenek elő az oroszok ellen. Moszkva kizárása a rendszerből túl kényes lépés lenne. A SWIFT-bomba rövid távon destabilizálhatná a pénzügyi piacokat, középtávon pedig elősegíthetné egy alternatív, nem nyugati dominanciájú fizetési infrastruktúra kialakulását. Az USA és az Európai Unió hetek óta arról vitázik, hogy miként reagáljanak, ha Oroszország átfogó katonai hadműveleteket hajt végre Ukrajna ellen. (MTI, 444) vérét és megpróbáljon terrorakciót elkövetni egy mecsetben. Breivik a Skien börtön magas szintű biztonsági részlegében egy háromszobás cellában várja a döntést. A börtönlakosztályát videojáték-konzolokkal, tévével, DVD-lejátszóval, elektronikus írógéppel és kondigépekkel is felszerelték. Ezen felül járathat újságokat és napi rendszerességgel lemehet a börtön nagy udvarához is, de arra is lehetőséget kapott, hogy leérettségizzen, és jelenleg egyetemi képzésben vesz részt. (MTI, 444, hvg) Kérdéses Orbán évértékelője Budapest. A tavalyi elmaradt, és egyelőre nem tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megtartja-e szokásos februári beszédét a Várkert Bazárban, amely most az április 3-i parlamenti választás közeledtével különös jelentőséggel bírna. Orbán általában nem a szűkebb éves keret között szokott értékelni, ezért a beszéde tágabb kitekintéssel, stratégiai ívvel rendelkezik. Nincs még hivatalos döntés a kormányfő idei évértékelőjéről, viszont egyelőre készülnek rá - mondták a kormányoldalon. Kérdés, hogy februárban milyen lesz a koronavírusjárvány-helyzet. Azt viszont már korábban bejelentették, hogy március 15- én lesz újabb pesti Békemenet, a CÖF újévi bejelentése szerint ezen kétszer annyian szeretnének lenni, mint amennyien október 23-án kint voltak. (atv) Brit páncéltörő rakéták Ukrajnának Rehabilitációra vár? Kérdése lenne? szélütésnek?^ „Milyen maradandó következményei lehetnek a! Miért fontos a rehabilitáció, és mikor legjobb elkezdeni?” - kérdezi olvasónk. Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, AZ ORVOS VÁLASZOL AZ ÚJ SZÓ STÚDIÓBAN ÍRJA BE a naptárjába: V jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo V január 20-án, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on y január 24-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Hresko József, a légi Vitalita nonprofit szervezet rehabilitációs osztályának általános orvosa t fenntartjuk! ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI
