Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-17 / 12. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 17. | www.ujszo.com Tankokat vezényeltek ki Svédországban Halállal fenyegette Trumpot Teherán. Halállal fenyegette Donald Trumpot, ezért a Twit­ter végleg letiltotta az iráni dik­tátort. Nem ez az első fenyege­tés a korábbi republikánus el­nök személye ellen. Szombaton végleg felfüggesztették az irá­ni legfelsőbb vezető, Ali Háme­­nei nagyajatollah Twitter-fiók­­ját, miután olyan animált vide­ót tett közzé, amelyben bosszút követelt Donald Trump korábbi amerikai elnök ellen a két éve meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt - írja az Alarabiya News című hírportál. A techcég az AFP hírügynök­ségnek a közösségi irányelvek megsértésével indokolta a lépést. Mint írják, tavaly hasonló okok­ból már felfüggesztettek egy má­sik fiókot, amely szintén az irá­ni diktátor nevéhez volt köthető. A @KhameneiSite nevű Twit­­ter-fiók múlt.héten tette közzé az animált videót, amelyen az lát­szik, hogy egy drón támad Do­nald Trumpra. A korábbi elnök két évvel ezelőtt rendelte el azt a bagdadi dróntámadást, amely­ben meghalt a befolyásos Ká­szim Szulejmáni tábornok is. A magas rangú katonatiszt szemé­lye köré azóta valóságos mártír­kultuszt építettetek az iszlamis­­ta államban. A Twitter világossá tette: a cég számára elsődleges az emberek biztonságának meg­őrzése. (24.hu) RÖVIDEN Moszkva felelős a kibertámadásért Kijev. Minden bizonyíték arra mutat, hogy a kijevi kormány több internetes oldala ellen múlt héten elkövetett kibertámadásért Oroszország a felelős, amely­nek célja az ukrán állampolgá­rok megfélemlítése és az ország belső destabilizálása - jelentet­te ki vasárnap kiadott közlemé­nyében a digitális fejlesztésért felelős ukrán minisztérium. A tárca rámutatott: a Moszkva ál­tal folytatott hibridháborúnak részei az információs és a ki­­bertérben végrehajtott támadá­sok. A közlemény szerint orosz kiberbűnözők a leggyakrabban Ukrajna és az USA ellen hajta­nak végre támadásokat. (MTI) Szenátor lehet a gyilkos Miami/Kingston. Ajamaicai hatóságok őrizetbe vettek egy volt haiti szenátort, aki Jovenel Moise haiti elnök meggyilkolá­sának a fő gyanúsítottja - közöl­te szombaton ajamaicai rend­őrség. Dennis Brooks rendőrsé­gi szóvivő elmondta, hogy John Joel Joseph ismert politikust, aki ellen a haiti hatóságok a Moi­­se-gyilkosság ügyében elfogató­parancsot adtak ki, pénteken vet­ték őrizetbe a hatóságok. Brooks arra nem kívánt válaszolni, hogy az amerikai Szövetségi Nyomo­zó Iroda (FBI) kérésére vették-e őrizetbe, amely szintén nyomoz az ügyben. Az sem ismert, hogy Josephet Jamaicán vették-e őri­zetbe. Moise ellen tavaly július­ban, otthonában követtek el me­rényletet. (MTI) A svéd hadsereg péntek óta ka­tonákat és fegyvereket szál­lít a Balti-tengeren fekvő Got­land szigetére, írja a Bild, a lap szerint a svéd kormány, ha kis esélyt is, de lát arra, hogy Oroszország felől támadás élje a legnagyobb balti szigetet. Stockholm. Még 2019-ben te­lepítettek korszerűsített föld-levegő rakétavédelmi rendszert a szigetre, péntek reggel pedig a 23 ezres Vis­­by kikötővárosba érkezett katonák­kal együtt több Stridsfordon 90-es páncélozott harckocsi is, hogy ezzel biztosítsák a sziget kikötőjét. Az­nap este az amerikai légierő egyik C-17-es katonai repülőgépe szállt le a közeli repülőtéren - ugyanis bár Svédország nem tagja a NATO-nak, de katonailag régóta együttműködik az Egyesült Államokkal. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Colleyvllle. Lelőtték a ren­dőrök azt a fegyveres férfit, aki szombaton túszokat ejtett a Texas állambeli Colleyville zsinagógájában - közölték he­lyi hivatalos források. A férfi négy embert, köztük a rab­bit ejtette túszul a zsinagógá­ban, egyiküket több mint hat óra után szabadon engedte. A többi túszt az FBI különleges egysége szabadította ki. A férfi négy embert, köztük a rabbit ejtette túszul a zsinagógában, egyi­küket több mint hat óra után szaba­don engedte. A többi túszt órákkal később szabadította ki az FBI kü­lönleges egysége, sajtóforrások az akciót kísérő fegyverropogásról és vélhetően villanógránátok okozta robbanásokról számoltak be. Greg Abbott texasi kormányzó a Twitteren arról tájékoztatott, hogy a kiszabadult túszok jól vannak. A tettes helyi idő szerint szom­bat délelőtt hatolt be a zsinagógába, ahonnan online élőben közvetítették a szertartást. A férfi a túszok elenge-255 áldozat Kazahsztánban Nur-Szultan/Almati. A ka­zalt főügyészség közölte, hogy a múlt heti zavargásokban 225 em­ber holttestét szállították halot­tasházba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenötén kórházban haltak meg. Ebben a számban szerepel­nek polgári személyek és a biz­tonsági erők által ártalmatlanított „fegyveres banditák” is - jelentet­te be Szerik Salabajev, a főügyész­ség bűnüldözési osztályának ve­zetője. Az adatokat később felte­hetően frissítik. A zavargásokban Salabajev szerint több mint 4300- an sebesültek meg, köztük majd­nem 3400-an a rendvédelmi erők tagjai voltak. Salabajev szerint a tüntetések csúcspontján, janu­ár 5-én 50 ezer ember vett rész a zavargásokban. Az osztályvezető közölte, hogy a rendvédelmi szer­vek 446 embert vettek őrizetbe a tömeges rendzavarás ügyében folytatott nyomozás során. (MTI) Szerdán ugyanis Oroszország há­rom partraszálló hajót is a Balti-ten­gerre vezényelt, amivel akár a svéd szigetet is meg tudnák szállni. Az­óta a svéd hadsereg készültségben van, Michael Claesson svéd altá­bornagy szerint Gotland biztosítá­sa mellett Svédország más részein is megjelenhetnek a katonai erők az oroszok miatti készültség jegyében. Svéd kormányzati források szerint Moszkva nem Svédország, hanem a balti államok ellen készítene elő tá­madást - ehhez viszont szükségük lenne Gotland elfoglalására, hogy állomásoztatni tudják az Sz-400-as rakétáikat, valamint lezárják a svéd légteret a NATO repülőgépei elől, amelyekkel a Baltikumot tudnák megvédeni. „Látjuk az orosz csapat­­mozgásokat, és komolyan kell ven­nünk ezt a forgatókönyvet” - mondta a forrás név nélkül a Bildnek. déséért cserébe egy Aisha Siddiqui nevű pakisztáni származású nő sza­badon bocsátását követelte. Siddiquit 2010-ben egy amerikai bíróság 86 év börtönbüntetésre ítélte, amiért Afganisztánban amerikai katonákat és FBI-ügynököket próbált megölni, és egy Colley ville-hez közeli szövet­ségi börtönben tölti büntetését. Egyes sajtóforrások szerint a túszejtő Siddiqui testvére volt. A hatóságok mindössze azt kö-Bagdad. Csaknem négyezer ira­ki állampolgárt szállítottak vissza a hazájába november közepe óta Fe­héroroszországból - jelentette be vasárnap az iraki külügyminiszter, litván hivatali partnerével, Gabrieli­­us Landsbergisszel. Az illegális bevándorlók Lengyel­­ország, Lettország és Litvánia felől próbáltak bejutni az Európai Uni­óba. Fuád Mohamed Húszéin ira­ki tárcavezető tájékoztatása szerint november 18. óta az iraki kormány tíz repülőjárattal vitte haza állam­polgárait Fehéroroszországból. Ed­dig mintegy négyezer olyan irakit szállítottak haza, aki Fehéroroszor­szág Lengyelországgal, Litvániával, illetve Lettországgal közös határán rekedt. Ahmed al-Szaháf külügyi szóvivő hozzátette, Fehéroroszor­szágból 3817, Litvániából 112 ira­kit vittek haza. A repülőjáratok először Kurdisztánban szállnak le, mivel számos menedékkérő abból a térségből származnak, a gépek utána folytatják útjukat Bagdadba. Anders Östlund svéd Oroszor­­szág-szakértő szerint a svéd kor­mány nemcsak a balti államokért, de a Balti-tenger biztonságáért is aggó­dik, a svéd sziget ugyanis mintegy 330 kilométerre fekszik Kalinyig­­rádtól, az orosz balti flotta főhadi­szállásától. Östlund szerint a svéd kormány­nak információi lehetnek az oroszok titkos tengeri mozgásairól - erről pedig igyekeznek tájékoztatni a la­kosságot is: a stockholmi védelmi minisztérium pénteken kampányt indított, melyben arra szólította fel a polgárokat, azonnal jelentsék „a szárazföldi vagy a tengeri szokatlan aktivitásokat”. Oroszország tehát nemcsak Uk­rajnában, hanem a Balti-tengeren is igyekszik mozgósítani magát: tavaly év végén Vlagyimir Putyin kijelen­tette, kész „haditechnikai lépéseket zölték, kiderítették a férfi személy­­azonosságát, ám egyelőre nem fed­ték fel a sajtó előtt. Matt De Sar­­no FBI-ügynök újságíróknak azt mondta, semmi nem utal arra, hogy a férfi szándékosan a helyi zsidó kö­zösség ellen készült volna támadás­ra, és úgy vélte, további fenyegetés veszélye nem áll fenn. Tisztviselők a CNN-nek azt mondták, átnézték a felvételt, ami alapján nyomokat tudtak gyűjteni az incidensről és az Al-Szaháf arról is beszámolt, hogy számos iraki migráns lehet még Fe­héroroszországban, bár pontos szá­mukat a helyi segélymunkások az időjárásra és a nehéz terepviszo­nyokra tekintettel nem tudják meg­becsülni. Landsbergis kijelentette, új elképzelésekkel segítené a két or­szág együttműködését. Lengyelor­szág, Litvánia és Lettország határai fokozott nyomás alá kerültek az el­múlt hónapokban Fehéroroszország felől, ahol migránsok ezrei táboroz­tak abban a reményben, hogy sike­rül bejutniuk az EU-ba. Az EU azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy a migránsválság megszervezésével torolja meg a nyugati szankciókat, melyeket a 2020. augusztusi, vita­tott elnökválasztást követő tiltako­zások elfojtása miatt hoztak. Luka­senka ezt tagadja. A vádak szerint Fehéroroszország segített iraki ál­lampolgároknak eljutni Minszkbe, és megpróbálta átjuttatni őket az EU határán. (MTI) tenni”, ha a NATO megjelenik Uk­rajnában. Oroszország ugyanis azt követeli, hogy az egykori szovjet tagköztársaságokból vonuljon ki a NATO. Ukrán források szerint több tízezer fővel megnőhetett az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok létszáma, a kijevi nem­zetbiztonsági tanács pedig már 122 ezer katonáról beszélt. Bár az ukrán elnök szerint nem félnek az oroszoktól, mert az ukrán hadsereg nagyszerű, Ukrajna még­is fegyvereket és katonai segítséget kért Németországtól az orosz fenye­getés miatt. Az Egyesült Államok hírszerzői szerint Oroszország a ke­let-ukrajnai oroszbarát szeparatisták megtámadásával provokálná ki Uk­rajna megszállását - erre már egy operatív csoportot is felállítottak, mondta egy amerikai köztisztviselő a CNN-nek. (telex.hu) érintett személyekről. Az ügyet fi­gyelemmel követte Joe Biden ame­rikai elnök és Naftali Bennett izra­eli miniszterelnök is. „Az imáink meghallgattak. Min­den túsz él és biztonságban van” - írta Twitter-oldalán Greg Abbott, miután helyi idő szerint szombat es­te véget ért a colleyville-i zsinagó­gában történt túszejtés. A rendőrök lelőtték a fegyveres túszejtőt - írja a CNN. (MTI, telex, hu) 4200 határsértőt fogtak el Budapest. Idén már 4200 ha­társértőt fogtak el, ezerrel többet, mint a tavalyi év hasonló idősza­kában - mondta a miniszterel­nök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György kiemelte: elő­fordul, hogy a migránsok em­bercsempész támogatása nélkül - akár 40-50 tagú - csoportok­ban szeretnének bejutni Magyar­­országra, de leggyakrabban em­bercsempész segítségével próbál­koznak. Agresszivitás, csoportos elkövetés és növekvő létszám jel­lemzi az év eleji határsértéseket. A magyar és a szerb belügy­minisztérium közötti megállapo­dás alapján több mint egy hónap­ja közös járőrözéseket is tartanak a határ két oldalán. Ez a nagy migránscsoportok felderítését, a szervezett bűnözés háttérbe szo­rítását, valamint a térségben élők élet- és vagyonbiztonságának erősítését is szolgálja - jelentet­te ki Bakondi. (MTI) Lelőtték a túszokat ejtő férfit Semmi nem utal arra, hogy a férfi szándékosan a helyi zsidó közösség ellen készült volna támadásra (TASR/AP-feivétei) Lukasenka bosszúja?

Next

/
Thumbnails
Contents