Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-15 / 11. szám

www.ujszo.coml 2022. január 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Viharfelhők a Tiso utca felett A jogrend és a társadalmi béke fenntartása szükséges KORPÁS ÁRPÁD empátia hiánya és a történelmi té­nyek ignorálása önmagában még nem bűncselekmény. Kulcsmondat ez Dániel Lipsic speciális ügyésztől a várnai Tiso utca esetével kapcso­latban. A Zsolnához közeli Várna (Varín) községben Lenka Ticháková helyi képviselő szégyelli, hogy a többi közt a szlovákiai zsidók haláltábo­rokba hurcolásáért is felelősségre vont, 1947-ben háborús bűnösként kivégzett államelnökről-lelkipász­­torról elnevezett Jozef Tiso utcában kell laknia, ezért utcanév-módosí­tást javasolt. Egyetlen képviselőtár­sa sem állt mellé, és több helybeli az ilyenkor szokásos érvek (kényszerű okmánycserék stb.) felsorolásán túl elismerőleg szólt Tisóról. Akadtak, akik felszólították Tichákovát, hogy ha nem tetszik neki az utcanév, köl­tözzön el. Nyáron újra eredményte­lenül indítványozta a névváltoztatást a helyi önkormányzatnál, de képvi­selőtársai elzárkóztak az érdemi vita elől. Ezután a Speciális Ügyészi Hi­vatal utasítására tíz helyi képviselő ellen eljárás indult, állítva, hogy vét­séget követtek el: az alapvető embe­rijogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalommal rokonszenvez­tek. Lipsic azonban a képviselők pa­nasza alapján törölte a vádemelésről szóló határozatot. Lépését - leegy­szerűsítve - azzal indokolta: nem számít rokonszenv-nyilvánításnak, hogy a képviselők nem jártak el az ügyben. A speciális ügyész más nyilatko­zatában azt is hangsúlyozta, hogy az alkotmány nemcsak a szép és jó, ha­nem az igaztalan és buta gondolato­kat is védelmezni hivatott. Ha pedig az embereket igaztalan vélekedésü­kért vonnák felelősségre és büntet­nék, az a véleménynyilvánítás sza­badságának végét jelentené. Lipäic felelős poszton lévő szak­­tekintély. Okfejtése világos; a jog­rend és a társadalmi béke fenntar­tása szükséges. Hatványozottan az egy olyan zavaros időszakban, ami­kor a koronavírus-járvány - társa­dalmi „szövődményeivel” együtt - sok mindent megváltoztat körü­löttünk. Míg egyesek fegyelmezet­tebbekké és körültekintőbbekké vál­nak, másokat demoralizálja és türel­metlenebbé tesz az új helyzet. A büntető törvénykönyv terve­zett módosítása kapcsán Lipsic ki­fejti, hogy az álhírek, híresztelések, igaztalan információk és összeeskü­vés-elméletek ellen küzdeni kell, de nem a vita korlátozásával vagy tiltá­sával, hanem több vitával. Hozzáte­szi, hogy a jogosult intézmények és szaktekintélyek kommunikáljanak, leleplezve az álhírekkel összefüggő hazug információkat. Ezzel is csak egyetérthetünk. A gond azzal van, hogy az ösz­­szeesküvés-elméletek, az álhírek, a szélsőséges nézetek és a tekintélyel­vű, parancsuralmi rendszerek hívei általában nem a tényeket akarják, hanem vélt igazuk felülkerekedését bármi áron. A hátuk mögül kibice­­lő politikusaik meg a minél nagyobb hatalmat. Magasról tesznek a Jo­gosult intézmények és szaktekinté­lyek” érveire és a történelmi tények­re, illetve azokat szelektív módon csoportosítják. A Tiso-rezsimből nekik így csak az általa vezetett szlovák állam háborús konjunktúrá­ból és vagyonelkobzásokból fakadó viszonylagos jóléte, valamint Tiso „mártíriuma” marad. Politikusaik pedig már ezt a témát is betárazták a következő kampány idejére - bárho­gyan alakuljon is a várnai Tiso utca ügye, nekik jól jön. Az elmúlt hónapok közvéle­mény-kutatási eredményei alapján kiszámíthatatlanul sokesélyes az or­szág közeljövője. Amikor a kilenc­venes években olyan volt a hatalom összetétele és a társadalom légköre, jött a táblaháború, előbújtak az ön­kéntes nyelvrendőrök. Ha olyan lesz a hatalmi-társadalmi közeg, jönnek a Tiso utcákat kezdeményezők? Nem tudjuk. Egy biztos: ha az or­szág válik egy nagy Tiso utcává, az olyan zsákutca lesz, ahonnan semer­re nincs kijárat. Alacsonyan szállnak a vírusok. Vakcinaeső várható. (Kotrha) Szputnyekk NYERGES CSABA A orosz vakcina magyarországi történetéből is lehetne rö­^ fim vidfilmet csinálni, csak simán Elszúrtuk címmel. Állami ZJk J támogatás persze biztosan nem érkezne rá, a sok száz­­jL. mk m á ezer, EU-s Covid-igazolvány nélkül maradt beoltottnak pedig nem lenne kedve nevetni ezen a színjátékon. Csaknem egy éve, február elején kezdtek oltani az orosz vakcinával Ma­gyarországon. Ä Szputnyik a negyedik bevetett vakcinatípus volt a Pfizer, a Modema és az AstraZeneca után, és Magyarország egymillió ember ol­tásához elegendő szérum beszerzésére szerződött. Áz első ampullák 2020 decemberében meg is érkeztek, és a gyógyszerészeti hatóság rohamtempó­ban, januárban már engedélyezte is az orosz vakcinát. Ezzel szemben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 4-én jelentette be, hogy megkezdte a Szputnyik folyamatos felülvizsgálatát (rol­ling review), hangsúlyozva, hogy a szakvizsgálat addig folytatódik, „amíg elegendő bizonyíték nem áll rendelkezésre a hivatalos forgalomba hozatali engedély iránti kérelem benyújtásához”. így folyamatosan nyomon köve­tik azt is, hogy „a vakcina megfelel-e a hatékonyság, a biztonság és a mi­nőség uniós szabványainak”. Nos, a vizsgálatok a mai napig tartanak. Zon­gorázni lehet a két eljárás közötti óriási különbséget. A Szputnyikból közben Szputnyekk lett Nyugat-Európában, és az orosz vakcinával oltottaknak már nemcsak azzal kell szembesülniük, hogy erő­sen korlátozott a mozgásterük az öreg kontinensen, hanem azt is az orruk alá tolták, hogy az oltóanyag engedélyeztetésében lehettek furcsaságok Magyarországon. Történt ugyanis, hogy magyar hatóságok egyévnyi pe­reskedés után kénytelen-kelletlen kiadták a keleti vakcinák engedélyezteté­si dokumentumait. A Transparency Intemationalnak megküldött iratokból kiderült, hogy az oltóanyagok vizsgálatára kijelölt bizottságnak komoly aggályai voltak. Ezzel nagyjából egy időben Falus András immunológus, aki tagja volt a keleti vakcinák tesztelésére felkért szakértői gárdának, azt találta mondani, hogy a „fentről” érkező nyomás miatt adták ki szupergyorsan az engedé­lyeket. Falus szerint később, a vizsgálat után ugyan kiderült, hogy a Szput­nyik működő vakcina, de ezt bemondásra nem lett volna szabad elhinni. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint a kiperelt szakértői szö­vegből az látszik, hogy az orosz vakcina engedélyezése „egy hatalmas mlett volt magyarok százezreinek egészségével és életével”. A képviselő feljelentést is tett hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett ve­szélyeztetés gyanújával. Itt tartunk most. Azon túl, egy-egy orosz illetékes időnként azóta is kiáll a nyilvánosság elé, és bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben, már csak ennyi meg annyi napot kell várni a Szputnyik uniós jóváhagyásáig, nagy csönd van. Mint ahogy általában a legnagyobb stikliket is csönd kö­veti Magyarországon. Senki nem kezdett látványosan tiltakozni, senki nem kezdett magyarázkodni most sem a történtek miatt. Illetve egy valami még­iscsak történt. Szíjártó Péter külügyminiszter egy hete bejelentette, hogy nyolcvan adag Szputnyik Light-vakcina érkezett Magyarországra, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei fognak megvizsgálni. Nyugodtak lehetünk. Még pár óra, néhány másodperc, és biztosan meglesz a kimagaslóan jó értékeket mutató, alapos vizsgálati eredmény. FIGYELŐ Bulinegyed Boris Johnson rezidenciája Nemcsak a 2020-as, hanem a ta­valyi lezárások idején is tartot­tak illegális összejövetelt a brit kormányfői rezidencián, írta a brit Telegraph. A lap szerint egy nap­pal II. Erzsébet férje, Fülöp herceg temetése előtt rendeztek búcsúbu­lit Boris Johnson kommunikációs igazgatójának és egyik fotósának, akik távozni készültek a stábból. 30-an lehettek, a pincében táncol­tak, hajnalig mulattak a kertben. Akkor nemhogy partikat nem tarthattak, hanem csak a legköz­vetlenebb hozzátartozóikkal talál­kozhattak zárt térben. A másnapi temetést is távolságtartással ren­dezték meg, a királynő egyedül ült a padban. Johnson ugyan nem volt a bulin, de bizonyára nem örül a hímek, mivel a politikai túlélé­sért küzd hasonló botrány miatt. A The Guardian szerint 2020-ban legalább öt illegális partinak volt házigazdája a kormányfői rezi­dencia. (444, ú) Nem szabadul Sirhan B. Sirhan, Robert F. Kennedy gyilkosa Gavin Newsom kaliforniai kormányzó elutasította Robert F. Kennedy egykori igazságügyi miniszter gyil­kosa, Sirhan B. Sirhan felté­teles szabadlábra helyezését. A Los Angeles Times című lapban közzétett véleménycikkében a kor­mányzó - aki politikai példaképének nevezte a meggyilkolt politikust - le­szögezte: a 77 éves Sirhan még min­dig nem érzi át tette súlyát, továbbra is igyekszik elhárítani magáról a fe­lelősséget, és emiatt veszélyt jelente­ne, ha visszaengednék a közösségbe. A demokrata párti kormányzó hang­súlyozta: a merénylő az Egyesült Ál­lamok történetének egyik legször­nyűbb bűncselekményét követte el. Newsom döntése megosztotta a Kennedy-családot is: a meggyilkolt politikus özvegye, a 94-ik évében járó Ethel Kennedy mély megkönnyebbü­lését fejezte ki, a pár kilenc gyermeke közül viszont ketten - ifjabb Robert F. Kennedy és Douglas Kennedy - támogatták Sirhan B. Sirhan kérel­mét. Ifjabb Robert Kennedy tavaly decemberben, a San Francisco Chro­nicle című lapban közölt vélemény­cikkében azt állította, nem Sirhan ölte meg az apját. Az elítélt férfi ügyvédje, Angela Berry közleményében azt ve­tette Newsom szemére, hogy dönté­sének politikai okai voltak. „Biztosak vagyunk benne, a bírósági felülvizs­gálat bebizonyítja, hogy a kormányzó tévedett” - tette hozzá. Newsom azt követően döntött így, hogy Kalifornia feltételes szabad­lábra helyezésekről döntő bizottsága augusztusban beleegyezett, hogy a palesztin származású Sirhan B. Sir­han elhagyhassa a börtönt. A törvény értelmében a döntés 90 napos felül­vizsgálati időszak után került a kor­mányzó elé. Sirhant 1969-ben ítélték halálra a demokraták elnökjelöltségé­ért induló Robert Kennedy meggyil­kolásáért. Az ítéletet később - miután Kaliforniában eltörölték a halálbünte­tést —életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. A szabadlábra helyezés­ről döntő bizottság korábban 15 alka­lommal utasította el Sirhan szabad­lábra helyezés iránti kérelmét. Robert Kennedy a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa volt, amikor a 24 éves Sirhan 1968. jú­nius 6-án a Los Angeles-i Ambas­sador Hotelben lelőtte őt, néhány perccel azután, hogy győzelmi be­szédet mondott a kulcsfontosságú ka­liforniai előválasztáson. A palesztin születésű Sirhan családja Í956-ban települt át az Egyesült Államokba. Egykori vallomása szerint Sirhan Kennedynek az 1967-es, hatnapos arab-izraeli háború során tett kije­lentései miatt határozta el magát a merényletre. Később viszont több­ször is azt vallotta, nem emlékszik a gyilkosságra, csak az azt megelőző történéseket tudja felidézni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents