Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-15 / 11. szám
8 I RÖVIDEN Kibertámadás az ukrán kormány ellen Kijev. Ismeretlenek meghackelték az ukrán kormány és több minisztérium weboldalát. Támadás érte az oktatási tárcán kívül a kormány, a külügyminisztérium, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját. A külügy honlapján ukrán, orosz és lengyel nyelven a következő üzenet olvasható: „Ukrán! Minden személyes adatod kikerült a nyilvános hálózatra. A számítógépen lévő összes adat megsemmisült, lehetetlen helyreállítani. Minden információ nyilvánossá vált rólad, félj, és számíts a legrosszabbra. Ezt a múltadért, a jelenedért és ajövődért kapod.” (MTI) Észak-Korea ismét rakétát lőtt ki Szöul. Eszak-Korea ismét rakétát lőtt ki keleti partjairól pénteken, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága azt közölte, hogy két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáról van szó. a két rakéta 430 kilométert tett meg, röppályájuk legmagasabb pontja pedig 36 km magasságban volt. Az észak-koreai hadsereg idén már harmadszor hajt végre rakétatesztet, a január 5-én és 11-én fellőtt rakétákról pedig Phenjan azt állította, hiperszonikus rakétákkal végeztek kísérletet. (MTI) Feketelistán két volt Navalnij-munkatárs Moszkva. A szélsőséges személyekről és a terroristákról nyilvántartott listára tette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus két volt munkatársát, Leonyid Volkovot és Ivan Zsdanovot az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring). A jogszabály szerint a Roszfinmonitoring lajstromán szereplő személyek bankszámláit befagyasztják. A Nyomozó Bizottság szeptember 28-án indított büntetőeljárást Navalnij, Volkov és Zsdanov ellen, szélsőséges közösség létrehozása és vezetése miatt. E címen tíz évig terjedő börtön szabható ki. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 15. | www.ujszo.com Komolyan veszik az orosz kihívást Orosz T-72B3 típusú tankok gyakorlata az ukrán határ mentén (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt Boris Johnson brit miniszterelnök ós Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Moszkva számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy ha Oroszország valóban elszánná magát, az Ukrajna elleni invázióra, azt súlyos gazdasági szankcióknak kell követniük. A Downing Street szerint azonban Boris Johnson és Jens Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást. Hangsúlyozták, hogy Oroszország ne zárkózzon el a párbeszéd elől, és megállapították, hogy Moszkva csak érdemi tárgyalásokkal érheti el a feszültség enyhítését. Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra. Johnson telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról. A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének. A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt összehangolt és széles körű gazdasági szankciókat készít elő Moszkvával szemben bármiféle ilyen orosz katonai akció esetére. Oroszország egyre agresszívebb külföldön, és egyre elnyomóbb magatartást folytat a határain belül - jelentette ki Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. Rob Bauer közölte, a NATO-nak folytatnia kell az elrettentésre és védelemre épülő politikáját minden lehetséges fenyegetéssel szemben. A katonai bizottság elnöke kijelentette: meg kell győzni minden felet arról, hogy bármifajta ellenséges lépés a szövetségesekkel szemben súlyosabb következményekkel fog járni az agresszor számára. 30 év óta most van a legközelebb a háborúhoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) térsége- figyelmeztetett az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, kiemelve az ukrán válságot. Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren - jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „De még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, köthet kétoldalú megállapodásokat az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Ez számunkra szintén elfogadhatatlan” — tette hozzá. Mobilizál a magyar ellenzék Bizalmat kapott Fiala kormánya Prága. Bizalmat kapott a parlamenti alsóházban a Petr Fiala vezette új cseh koalíciós kormány. A 200 tagú képviselőházban a szavazáskor az ülésteremben jelen lévő 193 képviselő közül a kormányprogramot 106-an támogatták, 87-en pedig ellene szavaztak. Betegség miatt mindkét oldalon több képviselő hiányzott az ülésről. A hatályos szabályok szerint a bizalom megszerzéséhez a kormánykoalíciónak az ülésteremben jelen lévő képviselők egyszerű többségének a szavazatát kellett megkapnia. Az ötpárti kormánykoalíciónak 108, a két ellenzéki pártnak pedig együttesen 92 képviselője van a 200 tagú alsóházban. A parlamenti felsőház, a szenátus a kormányprogrammal nem foglalkozik. Az önálló Csehország 3 évtizedes történetében ez a mostani volt a leghosszabb olyan parlamenti ülés, amely a kormányprogrammal foglalkozott. (MTI) Budapest. A magyar ellenzéki pártok 170 ezer aláírást gyűjtöttek össze a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának 270 napra való emeléséről szóló népszavazási kérdéseikhez. Orosz Anna (Momentum) úgy vélekedett, hogy napokon belül össze fog gyűlni a szükséges 200 ezer szignó. A témában tartott tegnapi sajtótájékoztatón Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mellett a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a DK politikusai vettek részt. Az ellenzék kormányfőjelöltje azt mondta, a népszavazáson a lakosság dönthet arról, hogy milyen országot szeretne, egy olyat, ahol egy „kínai kommunista migránsegyetem” épül, vagy egy olyat, ahol a Diákváros. A politikus kijelentette, ők olyan országot szeretnének, ami nem Keletre megy, hanem Nyugatra, ahol nem hatósági árassá teszik a csirkefarhátat, hanem megfelelő gazdaságpolitikával biztosítják, hogy ne szabaduljon el az infláció. Szerinte Orbán Viktor kormányfő a kommunizmus felé indult vissza a hatósági árakkal és azzal is, hogy az ellenzéki politikusokat nem engednek be a közmédiába. Márki-Zay leszögezte, az ellenzéknek az a feladata, hogy Magyarország ne az EU legszegényebb és legkorruptabb nemzete legyen, és ne az az ország, ahol a koronavírus-járvány alatt a legtöbben halnak meg. Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester a népszavazási kezdeményezésről úgy fogalmazott: Ez arról szól, „hogyan lesz Magyarország végre a közös hazánk”. Kijelentette: a Fudan-ügyben benne van minden, hogy miért kell leváltani az Orbán-rendszert. Szerinte a kínai egyetem ügye azt mutatja meg, hogy a Fidesz miként rombolja le a vidék és Budapest kapcsolatát. A sajtótájékoztatót egy idősebb férfi rövid időre megzavarta trágár bekiabálásával, amire Márki-Zay úgy reagált: „ez az úriember képviseli azt a gyűlöletkeltő hatalmat, amit az elmúlt 12 évben Orbán Viktor fölépített”. (MTI, MaHa) Tovább terjed a Havanna-kór Washington. Az USA még mindig nem tudja, hogy mi, illetve ki és hogyan okozza a Havanna-szindróma néven ismert betegséget - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután ismertté vált, hogy Párizsban és Genfben szolgálatot teljesítő amerikai diplomatáknál is jelentkezett a tünetegyüttes. A kormány azon dolgozik, hogy feltárja a már körülbelül 200 amerikai diplomatát és családtagjaikat sújtó betegséget, és közben igyekszik gondoskodni az érintettek megfelelő védelméről és ápolásáról is - tette hozzá Blinken. A betegség hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással, hányingerrel, illetve szorongással és depresszióval is járhat. A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az USA és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottainál. Az sem kizárt, hogy rádióhullámok célzott energiája okozhatja a szindrómát. (MTI) Rehabilitációra vár? Kérdése lenne? Milyen maradandó következményei lehetnek a szélütésnek? Miért fontos a rehabilitáció, és mikor legjobb elkezdeni?” - kérdezi olvasónk. Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, AZ ORVOS VÁLASZOL AZ ÚJ SZÓ STÚDIÓBAN ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Hresko József, a légi Vitalita nonprofit szervezet rehabilitációs osztályának általános orvosa Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról január 17-ig, hétfőig: © e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , 0 Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. y jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo y január 20-án, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on ^ január 24-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. ÍRJA be a naptárjába:
