Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-12 / 8. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Két orosz kémet kaptak el a lettek Riga. A lett biztonsági szolgálatok őrizetbe vettek két embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy hosszú időn át együttműködött az orosz katonai hírszerzéssel, és bizalmas információkat adott át Moszkvának Lettország védelmi szektoráról. A hatóságok szerint a gyanúsítottak adatokat gyűjtöttek a lett védelmi erők bevethetőségéről, felépítéséről, terveiről, eljárásrendjéről, és Oroszországban találkoztak az orosz katonai hírszerzés képviselőivel. A tájékoztatás szerint a balti államban lévő NATO-erők védelmi kapacitásai, tevékenysége, készenléti állapota is érdekelte őket. (mtij Észak-Korea ismét rakétát lőtt ki Szöul. Eszak-Korea tegnap újabb rakétát lőtt ki a tengerbe, keleti irányban - jelentette be a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága. Alig hét nap alatt ez Phenjan második rakétatesztje. A hírre összehívták a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsot is, amely ismét felszólította Phenjant, térjen vissza a leszerelési tárgyalásokhoz. A dél-koreai hadsereg nem zárta ki, hogy a kilőtt rakéta fejlettebb, mint az, amelyeket Phenjan múlt hét szerdán indított; becslések szerint a rakéta több mint 700 km-t tett meg, és repülése során a 60 kmes magasságot is elérte. (MTI) Orbán ellen a cseh parlament elnöke Prága. „Orbán Viktor a kazah polgárok elleni lövöldözés és az orosz hadsereg behívásának pártjára állt. Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, sok olyan polgára van, akinek gondja van a hasonló kijelentésekkel. Támogatom őket most és a jövőben is” - írta ki twitterére Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlament elnöke. Korábban mondott már olyat is, hogy „a csehek már leváltották Babist, nagyon remélem, hogy a magyaroknak is sikerül leváltaniuk Orbánt. Fontos, hogy Magyarország a változásra szavazzon áprilisban, úgy, ahogy mi tettük”. (444) Elhunyt az Európai Parlament elnöke ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Aviano. Gyors lefolyású, súlyos betegség következtében, 65 éves koréban tegnap elhunyt az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli. Az EP elnöki kabinetje hétfőn közölte, december 26-én súlyos egészségi állapotban kórházba szállították az Európai Parlament elnökét Olaszországban. David Sassoli december 26-án került kórházba az immunrendszer működésének súlyos zavara miatt. Hogy halála mennyire váratlan volt, jelzi: csak hétfőn mondta le az öszszes tervezett programját. A politikus már tavaly szeptembertől november elejéig lemondta programjait egy legionella baktérium okozta súlyos tüdőgyulladás miatt. Betegsége miatt nem tudott elnökölni azon a plenáris ülésen, amelyen von der Leyen bizottsági elnök az unió helyzetéről szóló beszédét tartotta. Bár tavaly egy ideig tartotta magát a hír, miszerint az unió parlamentje mandátumának felénél Sassoli nem kívánja átadni a helyét egy konzervatív, európai néppárti képviselőnek, amint erről 2019-ben megállapodás született, decemberben maga Davis Sassoli (1956-2022) az Európai Parlament elnöke volt (Fotó: tasr/ap) Sassoli jelentette be, nem indul újra az Európai Parlament vezetéséért. Utódjának megválasztásátjövő csütörtökre tűzték ki. David Sassoli 1956-ban Firenzében született, de gyermekkorában Rómába költözött, követve apját, aki újságíró volt. A gimnázium elvégzése után politológiára iratkozott be, de hamarosan több lapnál is megfordult, így az II Tempónál és az II Giornónál. 1992-ben került az olasz közszolgálati csatornához, a RAI-hoz. Itt a legnézettebb hírműsor, a Tgl műsor vezetőjeként az ország egyik legismertebb televíziós személyisége lett, később igazgatóhelyettessé nevezték ki. 2009-ben aztán az olasz balközép Demokrata Párt EP-képviselőjeként lépett be a politikába. 2013-ban az olasz országos politikában is szerencsét próbált, amikor elindult a római polgármesteri előválasztáson, ám a posztot nem szerezte meg. 2019. július 3-tól volt az Európai Parlament elnöke. Az Európai Parlamentben az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoportjának tagja volt, amely az Európai Néppárt (ÉPP) után a második legnagyobb képviselőcsoport az uniós parlamentben. Nehéz helyzetben, a koronavírus-járvány alatt irányította az EP munkáját, nagy eredményei közé tartozott, hogy az uniós képviselők otthonról is szavazhattak, az interneten keresztül. Szintén az ő elkötezelettségének köszönhető, hogy az oroszországi emberi jogok megsértése, illetve az Alekszej Navalnij-ügy miatt Moszkvát feketelistára tette az EP. Egy sor neves politikai személyiség búcsúzott el Sassolitól. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Twitteren ezt írta: „Mélyen elszomorít egy nagyszerű európai és büszke olasz szörnyű elvesztése. David Sassoli együttérző újságíró, az Európai Parlament kiváló elnöke és mindenekelőtt kedves barát volt.” Majd olasz nyelven hozzátette: „Riposa in pace, caro David!”, vagyis „nyugodj békében, kedves David!” Charles Michel, az uniós csúcsintézmény, az Európai Tanács elnöke is búcsúzott az olasz politikustól, és közösségi oldalán osztozott a család fájdalmában Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. (mti. Npsz) Távoznak az orosz csapatok Magyar választás április 3-án Budapest. Áder János magyar köztársasági elnök bejelentette, április 3-ára tűzi ki a választás napját. Arról is döntött, hogy e napon lesz a gyermekvédelminek nevezett népszavazás a kormány 4 kérdéséről. Azonnal elindul a Magyarország határain kívül élő, magyar lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok értesítése és regisztrációra való felhívása. Február 12-én indul a hivatalos kampányidőszak, az ezt követő 50 napban a pártoknak és jelölteknek az átlagosnál nagyobb szabadsága lesz kampánytevékenységre, amihez a hivatalos jelöltek és jelölőszervezetek állami forrást is kapnak. Szintén február 12-én a választást lebonyolító szerv átadja az igénylő vagy a jelöltként induló választópolgár részére az általa igényelt számú ajánlóíveket. (444, Tx) Nur-Szultan. Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) két napon belül megkezdi csapatainak kivonását Kazahsztánból - közölte tegnap a kazah elnök. Kaszim-Zsomart Tokajev hozzátette, hogy a békefenntartó erők küldetése sikeresen befejeződött, a kontingens fokozatos kivonása megkezdődik. Ez a folyamat nem tart tovább tíz napnál. Január 2-án több kazahsztáni városban is tüntetések kezdődtek az üzemanyagárak emelése miatt. Ezek napokon belül több városban zavargásokba és kormányhivatalok elleni támadásokba torkolltak, és szükségállapotot hirdettek. Az olajban gazdag egykori szovjet tagköztársaságban kialakult helyzetet látva Tokajev a volt szovjet tagköztársaságokból álló, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez fordult segítségért, amely békefenntartókat vezényelt az országba. A hatóságok szerint a köztársaságban már helyreállt az alkotmányos rend. A legsúlyosabb erőszakos cselekmények Almatiban történtek. Tokajev arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók között iszlamista fegyveresek is voltak, akik a régió országaiból, Afganisztánból és a Közel-Keletről érkeztek. A közép-ázsiai ország belügyminisztériuma arról számolt be, hogy a biztonsági erők a múlt heti zavargásokkal összefüggésben 9900 embert vettek őrizetbe. Egy héttel a véres zavargásokat követően most, parlamenti beszédében a kazah elnök azzal vádolta meg elődjét, Nurszultan Nazarbajevet, hogy elősegítette egy „gazdag kaszt” kialakulását, ez társadalmi elégedetlenséget keltett és ez is hátterében állt a kirobbant társadalmi haragnak. A Nazarbajev család óriási összeget halmozott fel az elmúlt 30 évben. Az államfő Alihan Szmajilovot jelölte új miniszterelnöknek, akit a parlament alsóháza megszavazott. (MTI, ú) Nyílt megbeszélés volt Moszkvával Washington. Az USA őszinte, nyílt megbeszélést folytatott Oroszországgal az ukrajnai válságról - jelentette ki Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a Genfben orosz kollégájával tartott tárgyalások lezárultával. Mint mondta, az Egyesült Államok határozottan elutasította az általa elfogadhatatlannak minősített orosz biztonsági javaslatokat. Egyben leszögezte, hogy Washington senkinek nem fogja megengedni, hogy aláássa a NATO nyílt ajtók politikáját. Sherman szerint az USA nem fog az ukrán helyzet ügyében dönteni az ukrán vezetéssel történő előzetes konzultáció nélkül. Hozzátette, hogy ez az alapelv kiterjed Washington európai uniós és NATO szövetségeseire is. Ma Brüsszelben a NATO és Oroszország közötti tanácskozást tartanak. (MTI) „Milyen maradandó következményei lehetnek a szélütésnek? Miért fontos a rehabilitáció, és mikor legjobb elkezdeni?” - kérdezi olvasónk. Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Hreéko József, a légi Vitalita nonprofit szervezet rehabilitációs osztályának általános orvosa Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról január 17-lg, hétfőig; (@) e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , (?) Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. AZ ORVOS VÁLASZOL AZ UJ SZÓ STÚDIÓBAN ► jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo V január 20-án, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on y január 24-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. a naptárjába
