Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-12 / 8. szám

www.ujszo.coml 2022. január 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Megoldás a lebontás? Ha belegondolunk, az emberek is képesek pénzt adni azért, hogy olyan helyekre utazhassanak, mint Izland, Mongólia, Düsseldorf VERES ISTVÁN F ppen felbukkant néhány fla-E mingó a Hortobágyon, ami­kor Bandika és Ervin meg­tudta, hogy vége a pozsonyi Istropolisnak. Vége, mert le fogják bontani. A két munkanélküli jó ba­rát most a Retek utcai Búfalóban falta a bút, pontosabban a Spaten nevű bajor sört. A téma a végelát­­hatatlanul terebélyes magyar Alföld élővilága volt, amely az utóbbi he­tekben egyedibbnél egyedibb arcait mutatja. A múltkor fekete párduc kóborolt Szolnoknál, most meg itt ezek a flamingók Dunatetétlennél - hörpintette le a habsapka harma­dát a söréről Ervin. Már komolyan mondom, fel vagyok készülve arra is, hogy egyszer úgy kell hazamen­nünk este, hogy térdig gázolunk a krokodilokban - tette hozzá. Ja. És akkor majd azt énekeljük útközben, hogy a lábamon alig aligátor... - egészítette ki Bandika. Aztán félre­tették a viccet, és elővettek egy má­sik komoly dilemmát. Hogy illik-e lebontani az épületeket. Bandika szerint ez tiszteletlenség, inkább fi­gyelembe kellene venni, hogy az adott kor, amelyben az épület kelet­kezett, milyen elvárásokat támasz­tott, és milyeneket nem. Aztán adni nekik egy új funkciót. Ervin szerint ha használhatatlannak bizonyul az illető objektum, és senkinek nincs ötlete vele kapcsolatban, sokszor a megoldás csak a lebontás. Előbb­­utóbb úgyis összeomlik. De nézze, az Istropolis kedvéért is lebontot­tak ezt-azt, például a Berchtold-pa­­lotát. Bandika szerint erre csak egy összeomlás-kutató tudna pontos választ adni, viszont olyan világot élünk, hogy a kevésbé poros meg­oldást kell választani. A bontás fo­lyamata nagyon poros, még ha lo­csolják is. Ügy kell hagyni, aztán a természet majd elrendezi. A Horto­bágy ot sem piszkálják, mert ugye minek, és lám, lám, új állatfajok jönnek, hogy kipróbálják, milyen itt élni. Vagyis ott. Ervin a korsója fülébe kapaszkodott ijedtében. Gon­dolja, hogy a fekete párduc meg a flamingók most már örökre itt ma­radnak? Pláne ebben a hidegben? Bandika válasz helyett kinézett az ablakon, mert az utcán valami han­goskodás támadt. Hát nézze, szerin­tem az állatok közt is kezd terjedni a turizmus. Meg ugye ha beleg­ondolunk, az emberek is képesek pénzt adni azért, hogy olyan he­lyekre utazhassanak, mint Izland, vagy Mongólia, vagy Düsseldorf. Miért ne tölthetne akkor a flamin­gó vagy a fekete párduc néhány kellemes hetet a Hortobágyon? Ha megengedheti magának, akkor az ő dolga. A miénk meg az, hogy hagy­juk őket békén. Szép feladat, emelte meg a korsóját Ervin, majd vissza is tette egyből. Azt hallotta, hogy Szlovákiában vége az esti kijárási tilalomnak? Zavartalanul szórakoz­hat most már mindenki az éjszaká­ba nyúlóan a barátaival, vagy akár egyedül. Aztán majd csak kitava­szodik. Bandika nem reagált az in­formációra, úgyhogy Ervin újabb kérdésekkel bombázta. Vagy ön mit gondol? Lehetett volna találni jobb megoldást? Bandika végül mégis csak felelt, de csak miután szevaszt intett az egyik távozó törzsvendég­nek. El kellene már búcsúzni ettől a kifejezéstől, barátom, úgyhogy ne használjuk. A megoldás egy ér­tékítélet. Valaki számára megoldás, valaki számára egy újabb probléma. Miután ebben kiegyeztek, belépett az ajtón egy fekete kalapos férfi. Körülnézett, mintha keresne vala­kit, aztán kiment mégis, és elindult a Fény utca irányába.- Tíz Mi Atyánk, tíz Üdvöz légy és tíz év lokdown a Föld megszállásáért Kerti parti lockdown idején Kedden kiszivárgott belső feljegyzések szerint a brit kormány által 2020 tava­szán elrendelt első járvány­ellenes zárlat idején ren­deztek nagyszabású kerti összejövetelt a londoni mi­niszterelnöki hivatalban. Az ügyben - amely néhány héten belül a második hasonló botrány - a Scotland Yard is felvette a kapcso­latot a kabinetirodával. Az ügyet az ITV brit kereskedelmi televízió hozta nyilvánosságra, miután eljutott hír­szerkesztőségéhez egy e-mail, amely­ben Martin Reynolds, Boris Johnson miniszterelnök személyi titkára hív meg tisztviselőket 2020. május 20- ra kerti partira. A BBC közszolgálati médiatársaság kedden idézett forrásai szerint a rendezvényen hozzávetőleg i 30-an vettek részt, köztük Johnson ; és felesége, Carrie Symonds. A BBC megkeresésére a Downing Street nem : adott felvilágosítást arról, hogy a kor­mányfő jelen volt-e a partin. A ko­­ronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt angliai korlátozások értel­mében - amelyek a kerti parti idején érvényben voltak - kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadté­ren sem tartózkodhatott egymás tár­saságában, és a nem együtt élő csa­ládtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást. Néhány héten belül ez a második hasonló botrány Johnson körül. Decemberben nyilvá­nosságra került sajtóértesülések sze­rint 2020 végén, a koronavírus-jár­­vány megfékezésére elrendelt újabb szigorú korlátozások megsértésével karácsonyi partit rendeztek a Dow­ning Street-i miniszterelnöki hiva­talban. Boris Johnson többször is ha­tározottan cáfolta, hogy a Downing Street-i stáb bármilyen akkori előírást megsértett volna, de a partiról szóló értesülések azóta is makacsul tartják magukat. (mti) Elveszett milliárdok DUDÁS TAMÁS A szlovák nyugdíjreform vitái között gyakran elveszik egy té­ma, mely azonban nagyon sokunkat érint. Nem új dolog, de még mindig érvényes, hogy a nyugdíjrendszer második pil­lérének sok résztvevője rossz nyugdíjalapokban tartja nyug­díj-megtakarítását. A nyugdíjpénztárak adatai alapján a második pillér­ben résztvevők 55 százaléka kizárólag a kötvényekbe befektető bizton­ságos alapokban takarít meg. Tavaly mindegyik ilyen alap negatív hozamot ért el, ami éles ellentétben volt a részvényekbe is befektető alapokkal, melyek közül a tőzsdeinde­xeket követő alapok 20 százaléknál is magasabb hozamot értek el. A má­sodik pillér résztvevői így tavaly 1,5 milliárd eurót hagytak az asztalon, és ez az összeg már örökre elveszett. Lehet, hogy ez így absztraktnak tű­nik, de ezzel mintegy 931 ezer megtakarító nyugdíja lesz a jövőben ala­csonyabb, mint ahogy lehetne. És teljesen feleslegesen. Ennek az áldatlan állapotnak a gyökere 2013-ban kereshető, ami­kor a második Fico-kormány döntése alapján a második nyugdíjpillér mindegyik olyan résztvevőjét, aki nem ellenezte aktívan, átsorolták a biztonságos kötvényalapokba. Addig a pillanatig a nyugdíjpillér résztvevőinek a többsége a maga­sabb hozamú alapokban volt, de mindenki, aki nem küldte vissza az információkhoz mellékelt válaszlevelet, automatikusan átkerült az ala­csony hozamú alapokba. Ezeknek a befektetőknek a nagy része a fiata­labb korosztályba tartozott, akiknek egyértelműen a részvényalapokban a helyük. Az elkövetkező években a közgazdászok és befektetési tanácsadók ismételt tanácsainak köszönhetően körülbelül félmillió résztvevő visz­­szakerült a nekik megfelelő alapokba, de csaknem egymillió megtaka­rító továbbra is az alacsony hozamú alapokban maradt. Ján Sebő, Szlo­vákia egyik legelismertebb nyugdíjbefektetésre szakosodó közgazdá­sza szerzőtársaival kiszámolta, hogy a 2013-ban hozott politikai döntés nélkül ma a magasabb hozamoknak köszönhetően a második pillérben 4 milliárd euróval több lenne. A jelenlegi helyzet javítására alapvetően két lehetőség van. Az első, hogy megerősítenénk a második nyugdíjpillér résztvevőinek a tájé­koztatását, hogy még láthatóbb legyen, mennyit vesztenek azzal, ha a nyugdíj-megtakarításaikat az alacsony hozamú alapokban tartják. Ez azonban valószínűleg csak részleges eredményt hozna, ezért szükség volna egy radikálisabb lépésre is, mely 2013 mintája alapján automati­kusan a magasabb hozamú alapokba sorolná át azokat a fiatalabb részt­vevőket, akik ezt a döntést nem elleneznék aktívan. Ennek a megoldás­nak az előnye, hogy nem bízza a döntést a második pillér résztvevőire, akik gyakran nem teljesen látják át befektetési döntéseik hosszú távú következményeit. A második nyugdíjpillér résztvevőinek tömeges áthelyezése a ma­gasabb hozamú alapokba azonban politikai döntést igényel, amit a je­lenlegi kormánykoalíció eddig nem volt képes meghozni. Az SaS már kétszer próbálkozott egy ilyen irányú javaslattal, de a munkaügyi mi­nisztérium nem tartotta szerencsésnek, hogy ez a kérdés képviselői törvényjavaslat tárgya legyen. Van rá esély, hogy a javaslat része lesz a nyugdíjrendszer komplex reformjának, de az OEaNO képviselői óva­tosan állnak hozzá a témához, és továbbra is inkább a második nyug­díjpillér résztvevőinek jobb tájékoztatásában látják a megoldást. Csak remélni lehet, hogy a politikai pártoknak sikerül megegyezésre jutniuk, és a második pillér résztvevői gyorsabb ütemben hagyják el a számuk­ra kedvezőtlen nyugdíjalapokat. Ellenkező esetben ugyanis a megtaka­rítók továbbra is nagy összegektől esnek el. FIGYELŐ A golyó általi halált választhatják Méreginjekció helyett a golyó általi halált választhatja két ha­lálraítélt Oklahoma államban, az Egyesült Államokban - mondta el egyikük ügyvédje. Donald Grant és Gilbert Postelle jogi képviselőiken keresztül azt szeretnék elérni, hogy a bíróság halassza el a kivégzésüket ad­dig, amíg le nem zárul az a per, amelynek azt kell kimondania, hogy alkotmányos-e az Oklaho­ma államban alkalmazott, három szerrel végrehajtott méreginjek­ciós kivégzés. Az az eljárás február végén kez­dődik, de Donald Grant kivégzé­se január 27-re, Gilbert Postelle-é pedig február 17-re van kitűzve. „Lehet, hogy ronda látvány lesz, de abban mind egyetértünk, hogy gyorsabb lenne” - mondta a kivégzőosztagos ítélet-végre­hajtásról Jim Stronski ügyvéd a bíróságon. A bíró egyelőre nem döntött az ügyvédi indítványról. A bíróságon szakértőként tett vallomást James Williams orvos, traumatológus, aki behatóan tanul­mányozta a golyó általi kivégzé­seket, és azt a megállapítást tette, hogy ha legalább négy fegyverből nagy teljesítményű lőszerrel éri ta­lálat a szív környékét, akkor a halál olyan gyorsan beáll, hogy az elítélt gyakorlatilag nem érez fájdalmat, és a méreginjekcióval szemben minimális az esélye annak, hogy a kivégzés félresikerül. Oklahoma államban soha nem hajtottak végre kivégzést golyó által, és eljárásrend sincs az ilyen ítélet-végrehajtásra, de az állam törvényei lehetővé teszik a kivég­zőosztagos ítélet-végrehajtást, ha a méreginjekció alkotmányelle­nesnek bizonyul vagy az a kivég­zési mód valamilyen okból nem használható. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents