Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-29 / 298. szám
www.ujszo.coml 2021. december 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Olajos búcsú Úgy vagyunk a transzzsírokkal, mint a tatárjárással VERES ISTVÁN F ppen kialakult két kovalens kötés, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy megdrágult az étolaj. Verőfényes téli nap volt, az a fajta, amelyik még a legnagyobb nyárimádókat is zavarba hozza néhány percre, olyan kérdéseket generálva bennünk, mint hogy nem lenne-e tényleg jobb, ha nemcsak az ősz, de a tavasz után is tél következne. Bandika és Ervin nem voltak nyárimádók, ettől függetlenül viszont a telet sem szerették. Bandika a tavaszért rajongott, Ervin az őszért, azt viszont egyikük sem kedvelte, ha a postás nem találja őket otthon, és sárga papírt hagy maga után. A sárga papírokkal ugyanis csak a gond van. A széllel bélelt postaládában elázik, ha ugyan ki nem fújja belőle a szél. Ha pedig mégis megtalálja, akinek szól, talán már nem is érvényes. Ha pedig az, el kell vele bandukolni a postára. Az újévi fogadalmam, hogy ne kapjak több sárga papírt - jelentette ki a kékre fagyott buszmegálló mellett ácsorogva Bandika. Az nem fogadalom, hanem kívánság - helyesbített Ervin, majd hozzátette, hogy ő is megfogadott valamit. 2022-ben elbúcsúzok a transzzsíroktól - húzta ki magát. Bandika elismerően bólintott, és megjegyezte, hogy nagyon régen hallott már olyan szót, amelyben egymás mellett szerepelt az sz és a zs betű. A transzzsírokról viszont még nem hallott - vallotta be olyan tekintettel, mintha a Hajóvontatók a Volgán című Repin-festményről érkezett volna. Ervin elmondta, hogy a transzzsírokkal már mindenki találkozott, aki evett rántott húst vagy rántott sajtot, hiszen ha az étolajat felforrósítjuk, egészségtelen transzzsírok keletkeznek. Akkor is, ha szalmakrumplit sütünk? - érdeklődött Bandika változatlan tekintettel. Ervin bólintott. Akkor hogyhogy mindenki évtizedek óta rántott húst meg rántott sajtot akar enni szalmakrumplival? - kérdezett ismét Bandika, a hideg megállónak támasztva pufajkás hátát. Ilyen az ember - nézett az órájára Ervin, majd közölte, hogy késik a busz. Az étolaj meg drágul - tette hozzá. Akkor talán most mindenki búcsút int a transzzsíroknak - telepedett remény Bandika tekintetére. Ervin viszont visszakanyarodott a 13. századba. Tudja ön, ki volt Kötöny? Mitöny? - kérdezett vissza Bandika, aki közben besétált a védelmező, kék buszmegállóba, és elolvasta az egyik sárga plakáton, hogy 1997. május 19-én a közeli járási székhelyen Edda-koncertre lehet számítani. Pontosabban lehetett. A busz már befordult a templomnál, de Ervin még gyorsan elmondta, hogy Kötöny a kunok fejedelme volt IV. Béla király idején. Ő jelentette a közeledő tatár sereg hírét, de a királyon kívül senki nem vette komolyan. Meg is ölték, mert elterjedt, hogy biztosan csak hasznot akar húzni a baljósnak beállított, de igazából gyerekes és nevetséges híresztelésből. így vagyunk mi is a transzzsírokkal, barátom, tette hozzá Ervin, majd felszállt a buszra. Bandika jól eszébe véste a hallottakat, majd megállapította, hogy az 1997 májusában rendezett Edda-koncertre már nem fog odaérni. A szerző a Vasárnap munkatársa Meggyötört Szlovákia SZILVÁSSY JÓZSEF I .1 évvel ezelőtt nálunk is megkezdődött a koronavírus elleni oltás, és tizenkét hónap alatt a vakcinában meg- M—J y bízókra és oltásellenesekre osztotta a lakosságot. Va- O lósággal sisteregtek a közösségi hálók az elképesztő gyűlölködéstől és a megszámlálhatatlan rém- és álhírtől. Ezeket olvasva az elfogulatlan szemlélő joggal kérdezheti: vajon miért dőlnek be sok százezren megalapozatlan mendemondáknak, miért a nyilvánvalóan gonosz bejegyzések, miért nem hisznek a neves infektológusoknak és más szakembereknek? Robert Bezák nagyszombati emeritus püspök találóan jegyezte meg a Denník N-nek adott inteijúban, hogy azoknál, akik a vakcinázás ellen ágálnak, alighanem a vírus nem a testükben, hanem az agyukban telepedett le. Súlyos felelősség terheli a kormányt amiatt is, hogy Szlovákia első is volt egy-egy időszakban abban a szomorú statisztikában, amely a járványban elhunytak számát viszonyítja a lakosság számához. Emellett máig az utolsók között kullogunk a beoltottság listáján. Tavasszal belebukott saját önfényező csörtetésébe Igor Matovié, főleg a Szputnyik körüli bohóckodása miatt kellett távoznia a kormányfői posztról. De nem távozott a közéletből, csak helyet cserélt Eduard Hegerrel és pénzügyminiszter lett. A kárörvendők szerint beszédes, hogy a minimálisan átalakított szlovák kabinetet éppen április 1-jén nevezte ki az államfő. Azóta a belpolitikai helyzet mindössze annyiban változott, hogy az új miniszterelnöknek jóval kisebb az egója, nem akar mindenáron kitűnni. Sőt, túlságosan a háttérbe lavírozta önmagát. Indokoltan szólította fel Zuzana Caputová államfő többször is, hogy határozottabban vegye kézbe a kormány irányítását, és végre ne átgondolatlan intézkedéseket és a polgárokat felháborító rendeleteket fogadjanak el. Hegemek persze nem egyszerű a dolga, hiszen a leváltott miniszterelnök továbbra is az OEaNO elnöke, pártja a koalíciós tanácsban és a parlamentben meghatározó, és kevés kivételtől eltekintve fegyelmezetten összezáró politikai erő. Matovic elsősorban a nagy visszhangot kiváltó, Ján Poöiatek volt miniszter nem aprópénzen vett cannes-i villáját és a Smer holdudvarába tartozó további oligarchák mesés vagyonát leleplező videóival és a korrupcióellenes lózungjaival kábította el a választópolgárok jelentős részét. Aztán a bűnüldöző szervek nekiveselkedtek ígéretei valóra váltásának. Jó páran vizsgálati fogságba kerültek, többnyire az úgynevezett vezeklők vallomásai alapján. Néhányan már szabadlábon védekeznek, mások még a szigorított vizsgálati fogságban dekkolnak. Idáig csupán Dusán Kováöik volt speciális ügyészt ítélték el korrupt ügyei miatt, de a verdikt még nem jogerős. Ő és társai Robert Ficóhoz hasonlóan az előrehozott választásban és a kormányváltásban bíznak, aminek kevés az esélye. A vég nélkül civakodó kormánykoalíció támogatottsága ugyan mélypontra zuhant, de a hatalomvágy összetartja. Ajárvány, a kapkodó intézkedések, újabban pedig az egyre magasabb energiaárak miatt meggyötört polgárok nagy többsége a túlélésre igyekszik berendezkedni. Martin M. Simecka szlovák publicista szerint azt is eltűrik, hogy egykori valutaüzér és a maffia egykori tagja a parlament elnöke. Mi pedig kiábrándulva vesszük tudomásul, hogy Dél-Szlovákia ismét mostohagyerek, hogy nem épül tovább az R7-es gyorsforgalmi út, a kétszer két sávos R2-es legfeljebb Losoncig ér el majd valamikor. Nem tudni, mikor kerül a képviselők elé a kisebbségi kerettörvény. Nem jó hír a nemrég alakult Szövetséget máris szétfeszítő platformvita. Reménykedhetünk abban, hogy a jövő év csak jobb lehet az ideinél. Csakhogy nyakunkon az omikron variáns, meg a továbbra is viszálykodó kormánykoalíció. Putyin militarizálta az egész orosz társadalmat Az orosz elnök már legalább nyolc éve háborúra készíti fal a népét, és ebben részt vesz az egész állami gépezet, a kulturális élet szereplői, valamint az oktatás. Az orosz kormány azt sulykolja az emberekbe, hogy mindenfelől ellenség veszi körbe az országot, bármikor kitörhet egy háború, és ezt a média, a teljes oktatásügy, sőt a pravoszláv egyház is átvette - írta a The New York Times napilap. A Kreml az ukrán határon kialakult helyzetet a nagy honvédő háborúhoz hasonlítja. Dmitrij Muratov, az idei Nobel-békedíjas orosz újságíró, a Novaja Gazeta főszerkesztője szerint az államigazgatás ontja a háborús marketinget, és ennek következtében a lakosság jelentős része teljesen elfogadná egy háború megindítását. Bár az NYT megjegyzi, azt azért nem lehet kijelenteni, hogy háborús lázban ég Oroszország, inkább a „készen kell állnunk, mert bármikor kirobbanhat egy konfliktus” hangulat a jellemző. Ennek része, hogy a Kreml 185 millió dollárt különített el egy négyéves programra, amelynek „drasztikus mértékben kell növelnie az oroszok hazafias érzületét”, és legalább 600 ezer gyereket rábírni 8 éves kortól, hogy csatlakozzanak az „egyesült ifjúsági sereghez”. „A felnőtt lakosságot az állami televízió oltja be hazafiassággal. A számos politikai műsor közül az egyik címe Moszkva. Kreml. Putyin. Ebben rendre arról értekeznek, hogy fasiszta hatalomátvétel zajlik Ukrajnában, a Nyugat pedig meg akarja semmisíteni Oroszországot” - írta az NYT. Militarizált tudat Alekszej Levinszon, a Levada elemzőközpont szociológus kutatója az egész jelenséget az „orosz tudat militarizálásának” nevezi. A központ felmérései szerint a hadsereget már 2018 óta a legmegbízhatóbb intézménynek tartják az országban (még Putyint is megelőzte). Egy idei közvélemény-kutatás során már az oroszok 62 százaléka mondta, hogy tart egy új világháború kitörésétől- ez a legmagasabb arány 1994 óta. „Mindez persze nem azt jelenti, hogy az oroszok lelkesen üdvözölnék akár Ukrajna véres lerohanását is, de ha úgy van tálalva, hogy Oroszország a fennmaradásáért küzd a nagyhatalmakkal és muszáj erővel fellépnie, akkor elfogadnák”- nyilatkozta Levinszon. A Levada egy friss felmérése során már az oroszok 39 százaléka mondta, hogy a háború Ukrajnával elkerülhetetlen, illetve nagyon valószínű. A lakosság fele szerint a feszültség növekedéséért az Egyesült Államok és a NATO a felelős, és csak 4 százalék szerint Oroszország. A bókeszerető oroszok Az egész társadalomnak az a meggyőződése, hogy Oroszország nem agresszor, és csakis honvédő háborúkat folytatott. Ezt erősíti a filmipar is, amely állami támogatásokkal az első számú témává tette a hősi háborús történelmi filmek forgatását. Anton Dolina filmkritikus a lapnak elmondta, az orosz filmipar is arra az eszmére épít, hogy az orosz egy békeszerető nép, de csupa ellenséggel van körülvéve. Sok politikai elemző attól tart, hogy Oroszország végül megtámadja Ukrajnát, és azt „önvédelmi beavatkozásként” fogja beállítani, vagy az oroszul beszélő ukrán lakosság megvédéseként - zárja a New York Times. Nyugati provokáció Miközben orosz csapatok sorakoztak fel az ukrán határ közelében, tegnap a moszkvai védelmi minisztérium figyelmeztette a nyugati államok katonai attaséit, hogy a folyamatos provokációik fegyveres konfliktusba torkollhatnak a feszült ukrajnai helyzet miatt. „A NATO nyílt provokációkra vetemedett az elmúlt időszakban, és ezek jelentősen növelték a fegyveres konfliktus kirobbanásának kockázatát” - jelentette ki az öszszehívott nyugati katonai attaséknak az orosz védelmi minisztérium államtitkára. (Tasr, nyt, dpa)
