Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-29 / 298. szám
8 I RÖVIDEN Irán garanciákat követel Bécs. Irán hivatalos garanciákat követelt a bécsi nukleáris tárgyalásokon részt vevő országoktól arra nézve, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Teheránnal szembeni szankciókat, ha sikerül megállapodni a vitás kérdésekről - mondta el tegnap Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter-helyettes, az iszlám köztársaság főtárgyalója. Káni Bécsben tartózkodik a 2015-ös hathatalmi atomalku megmentését célzó tárgyalások 8. fordulóján. A megbeszéléseken Irán, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői vesznek részt. Mindannyian aláírták a 2015-ös atomalkut. Rajtuk kívül az USA volt még az aláírók között, de Washington Donald Trump elnöksége alatt 2018-ban felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. A korábbi fordulók eltérő értelmezése ellenére a legtöbb ország kedvezően értékelte az eddigi eredményeket. (MTI) Ciprus az EU segítségét kéri Nicosia. Ciprus arra kérte tegnap az Európai Unió tagállamait, hogy nyújtsanak azonnali segítséget a migránsok elhelyezéséhez, tekintettel a szigetország regisztrációs központjainak túlzsúfoltságára. Csak októberben és novemberben négyezer migráns érkezett Ciprusra - mondta Nikosz Núrisz belügyminiszter az állami rádióban. Áz év eleje óta 12 ezer migráns érkezett a Ciprusi Köztársaságba, többségük a sziget török fennhatóság alatt álló, szakadár északi részéből, az Észak-ciprusi Török Köztársaságból. 2020-as uniós statisztikák szerint lakosságarányosan Cipruson adták be a legtöbb menedékkérelmet az Európai Unióban. Núrisz arra kérte az uniós országokat, hogy vegyenek át migránsokat Ciprustól. (MTI) Veszélyes korlátozó rendelet Iszlámábád. Szélsőségesnek nevezte a pakisztáni tájékoztatási miniszter az afganisztáni tálibok egyik, a nők utazását korlátozó rendeletét, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen gondolatok átterjedhetnek más országokba, köztük Pakisztánba is. „A fundamentalizmus Afganisztánban veszélyt jelent Pakisztánra nézve is” - jelentette ki Favád Csódri a pakisztáni államalapító, Mohammed Ali Dzsinnah életéről készült fotókiállítás megnyitóján Iszlámábádban. Csódri nyilatkozata Iszlámábád első nyílt bírálata Kabulnak, amióta a tálibok hatalomra kerültek. A tálib hatóságok vasárnap jelentették be, hogy a nők csakis valamelyik férfirokonuk kíséretében tehetnek 72 km-nél hosszabb utazásokat, valamint felszólították a sofőröket, hogy csakis a kendőt viselő nőket vegyék fel. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 29. | www.ujszo.com Genfben lesznek a biztonsági tárgyalások MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Január 10-ón tárgyalnak egymással amerikai és orosz tisztségviselők az Ukrajna körül kialakult feszültségről - mondta el egy washingtoni kormányszóvivő. NATO és Oroszország valószínűleg január 12-én egyeztet majd, egy szélesebb regionális találkozóra pedig január 13-án kerül sor. Ezen Washingtonon és Moszkván kívül több európai ország képviselője is részt vesz - tette hozzá a szóvivő. A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő megjegyezte: a találkozókon Oroszország és a Nyugat is jelezheti a másik tevékenységére vonatkozó „Magyarországelső női köztársasági elnökének lenni többlatfalalősség. Az elmúlt napokban számtalan nőtől hallottam, hogy ezt a saját sikerének is érzi" - jelentette ki Novák Katalin, a Fidesz államfőjelöltje az Indexnek adott interjújában. Budapest. „Vannak, akik rutinból, reflexszerűen támadnak mindent, amit Orbán Viktor bejelent, mert azt gondolják, az nekik szükségszerűen rossz. Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le” - mondta az interjúban Novák Katalin, akit az államfőjelölti poszt miatt kérdezett a lap. aggodalmait. Egyúttal aláhúzta, az Ukrajnára vonatkozó döntésekből nem fogják kihagyni Kijevet. Az időpontokat az orosz külügyminisztérium is megerősítette tegnap, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hozzátette, hogy a tárgyalások Genfben lesznek. Rjabkov szerint az Egyesült Államok egyelőre nem adott konkrét választ a Moszkva által felvetett problémákra, ezért elengedhetetlen, hogy a NATO-val is tárgyaljanak a kérdésekről. Joe Biden amerikai elnök hétfőn aláírt egy nagyobb költségvetési csomagot, amely egyebek mellett 300 millió dollárt irányoz elő egy, az ukrán fegyveres erők támogatását célzó projektre, és több milliárdot az európai védelmi kapacitások növelésére. Novák szerint az időzítésnek nincs semmilyen különleges oka, csupán annyi, hogy most jár le Áder János megbízatása, az Országgyűlésnek pedig „most kell új elnököt választania”. A jelöltségről azt mondta, beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki felkérte, hogy vállalja el. „Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősség” - hangoztatta Novák Katalin, noha még nem választották meg. Azt viszont már most megígérte, mit nem fog csinálni: „a jogállamiság lebontásához én soha nem fogok hozzájárulni”. Novák beszélt arról is, hogy Áder János jelenlegi magyar köztársasági elnök „következetesen képviselte a teremtett világ védelmét”, és Washington korábban jelezte: aggódik amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg Ukrajna lerohanására készül. Figyelmeztetett: egy ilyen akciót gyors és könyörtelen szankciók követnének. Oroszország cáfolta, hogy invázióra készülne Ukrajna ellen. Álláspontja szerint Ukrajna és a NATO egyre szorosabb együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta: Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire. ez az ügy neki is fontos. Ugyanakkor a magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügye, a jövőben is értük fog dolgozni. Mert ahhoz, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, „szükség van a gyermekekre, a következő generációkra”. „A nyugati trendekkel szemben Magyarországon sok fiatal ébred rá, hogy van lehetősége először családot alapítani, és azután is kiteljesedhet majd a szakmájában” - állította Novák Katalin, aki szerint a jövőben is jó kezekben lesz a családok ügye. „Á választásig a Miniszterelnökségen Gulyás Gergely miniszter úr irányításával dolgozik majd a két államtitkárom és a teljes szakmai csapat” - mondta, de azt nem közölte, ki örökölheti majd a pozícióját. (narancs, hvg) Harris népszerűbb, mint Biden Washington. Joe Biden amerikai elnök 43 százalékos támogatottsága alacsonyabb, mint alelnökéé, Kamala Harrisé - jelentette be a Gallup közvélemény-kutató intézet. Az amerikai elnök elfogadottsága nemcsak Kamala Harris alelnök támogatottságánál alacsonyabb, hanem a kongresszus egyik demokrata párti vezetőjénél, Chuck Schumer szenátusi frakcióvezetőénél is kisebb. Schumer munkáját a megkérdezettek 44 százaléka ismeri el. A Gallup felmérése szerint a szövetségi kongresszus legnépszerűbb politikusa Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőcsoportjának vezetője: a megkérdezettek 46 százaléka támogatja munkáját. A megkérdezettek 51 százaléka elutasítja a 79 éves Joe Biden eddigi tevékenységét. Harris alelnök is csak a megkérdezettek 44 százalékának körében népszerű, s 54 százalékuk elutasítja őt. Nancy Pelosi, a 81 éves demokrata párti házelnök 40 százalékos elfogadottságot tudhat magáénak. Antony Blinken külügyminiszter munkájával a megkérdezettek 49 százaléka elégedett. Hasonlóképpen 49 százalékos az igazságügyi tárcát irányító Merrick Garland elfogadottsága. Garland volt az, aki a minisztérium alá tartozó FBI-t utasította, hogy figyeljék meg a kiskorú iskolások körében folytatott homoszexuális propaganda ellen tiltakozó szülőket. (mtij Mindörökké Lukasenka Minszk. Aljakszandr Lukasenka alkotmánymódosítással betonozná be hatalmát legalább 2035-ig, 81 éves koráig, valamint mentelmi jogot adna az államfőknek hivatali idejük alatti bűncselekmények miatt indított eljárásokban. A belarusz elnök hivatalos honlapján, illetve az állami hirügynökség internetes oldalán tették közzé az alkotmánymódosítás tervezetét. A tervezet kiterjeszti a parlament, valamint az államfő mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Össz-fehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget, de majd csak akkor, ha új elnököt választanak, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár. Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A tavaly augusztusi, vitatott tisztaságú elnökválasztás után soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Belaruszt. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit 35 ezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak. (euronews) Rendőrök őrizetbe vesznek egy tiltakozót Moszkvában a legfelsőbb bíróság épülete előtt tartott tüntetésen. A résztvevők az ellen tiltakoztak, hogy az orosz legfelsőbb bíróság tegnap döntést hozott a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság megszüntetéséről. A bíróság a Memorial bezárását a sokat vitatott, „külföldi ügynökökre" vonatkozó törvény alapján rendelte el. Ez a törvény már több tucat, a kormánnyal szemben kritikus szervezetet és médiumot vett célba. A Memóriáit még a 80-as évek végén alapították a Szovjetunió idején végrehajtott politikai elnyomások dokumentálására, hogy adatbázist hozzanak létre az áldozatokról. A Memorial később az oroszországi emberi jogok fontos szószólójává nőtte ki magát. (TASB/AP-feivétei) Novák Katalin közölte, hogy nem lesz bábu magyar államfőként
