Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-22 / 294. szám

101 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2021. december 22. | www.ujszo.com A gazdáknak már most megéri felkészülni a jövő tavaszi fagyvédelemre A paraffingyertyás védekezés a laikusok számára ugyan látványosabb, a módszer azonban csak akkor működőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az éghajlatváltozás egyre több problémát okoz a gazdáknak, az enyhébb te­leket követően így például már szinte menetrendszerűen megjönnek a tavaszi fagyok. A szélsőséges időjárási jelen­ségek ráadásul a jövőben egy­re gyakoribbak lesznek, ezért a gazdáknak fel kell készülni­ük a hatékony védelemre. Hogy a rendszeresen visszaté­rő tavaszi fagyok mekkora károkat okoznak a gazdáknak, arról a Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Kamarának (SPPK) vannak a legpontosabb adatai. „Az idei fagy­károkról még nem készült el a vég­legesjelentésünk, a rendelkezésünk­re álló utolsó összesített adatsor a tavalyi évre vonatkozik. Eszerint 2020-ban a tavaszi fagyok a gyü­mölcsösökben, az őszi vetésű rep­cében, búzában és az eperben okoz­ták a legnagyobb károkat. A teljes becsült kár elérte a 13 millió eurót, miközben a fagy csaknem 77 ezer hektáron tette tönkre a termést” - mondta el lapunknak Jana Holécio­­vá, az SPPK szóvivője. Szerinte az elmúlt években tapasztalt extrém időjárási kilengések már nem számí­tanak kivételes eseményeknek. „Úgy is mondhatnánk, hogy ma már ezek a kilengések számítanak a normá­nak” - tette hozzá Holéciová. Kisebb termés Az idei fagykárokról ugyan még nincsenek pontos adatok, Holécio­vá szerint azonban az időjárási ki­lengések szempontjából az év első fele az extrémebbek közé tartozott. „A tavaszi fagyok például hosszabb időn át megkeserítették a gazdák éle­tét, miközben a legnagyobb károkat a sárgabarack és a cseresznye termesz­tőinek okozták” - mondta el az SPPK szóvivője. így, míg egy átlagos évben átlagosan 50 ezer tonna gyümölcs terem Szlovákiában, az idei tavaszi fagyok miatt ez 2021-ben nagyjából 35 ezer tonnára esett vissza. Hogy mire számíthatnak a gazdák jövő tavasszal, az egyelőre megjó­solhatatlan, Holéciová szerint azon­ban a tavaszi talaj menti fagyok már egyfajta normának számítanak a ré­giónkban, így a fagyvédelmi tech­nológiákba történő befektetés szá­mít az egyedüli hatékony védelem­nek. „Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy azok a gyümölcstermesztők, akik beruháztak a fagyvédelembe, ele­gendő paraffingyertyát biztosítottak be, és éltek a fagy védelmi öntözés előnyeivel, azok képesek intenzíven védeni a virágzó gyümölcsösöket” - állítja Holéciová. Hatékony módszerek A szakemberek szerint a tavaszi fagyoknak két fő formáját külön­böztetjük meg, a szállított fagyot és a kisugárzási fagyot. A szállított fagy jellemzője, hogy az adott te­rületre hideg légtömeg áramlik be, és kiszorítja az ott található mele­gebb levegőt. A jellege miatt nehéz védekezni ellene. A tavaszi fagyok többsége azonban a kisugárzási fa­gyok csoportjába tartozik. Kialaku­lásának oka, hogy a földfelszín éjjel több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek fagypont alá hűlnek. Jellemző rá a szélcsend, va­lamint az, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, így a kisugárzási fagyok ellen mind a hőtermelésre, mind a légkeverés­re alapozó módszerek hatékonyak lehetnek. A tavaszi fagyok ellen érdemben csak az aktív fagy védelmi módsze­rekkel vehetjük fel a harcot. Ezek ismérve, hogy alkalmazásuk köz­vetlenül a fagy beállta előtt vagy a fagy beállta után a kritikus hőmér­séklet elérésekor kezdődik, és a hő­mérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozik. Az aktív fagy védelmi módszerek közül a fagyvédelmi ön­tözés, a paraffingyertyás ültetvény­fűtés és a légkeveréses módszerek a legismertebbek. A fagy védelmi öntözés a hatásme­chanizmus tekintetében a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel a víz megfagyása során felszabaduló lá­tens hőt használják fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. A tudo­mányos számítások és a gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen a leghatékonyabb fagyvédelmi mód­szernek tekinthető. Az ültetvények fűtésére alkalmazott módszerek kö­zül a paraffingyertyás hőtermelés te­kinthető még hatékony módszernek. Ebben az esetben a - fémkannákban kiszerelt - paraffin elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhet­jük az ültetvény hőmérsékletét. A módszer azonban csak akkor műkö­dőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a te­rületről a termelt hőt. A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található. Ezt belekeverve az alsó légrétegbe, nö­velhető annak hőmérséklete. A mód­szer korlátja az, hogy csak akkor mű­ködik, ha található magasabb hőmér­sékletű légréteg az ültetvény felett. Megéri a pénzét Hogy a védekezésnek milyen ha­tása van, azt a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kamara adatai is alátámasztják. „A fagy­védelemre tavaly ugyan nagyjából 1,8 millió eurót fordítottak a gaz­dák, a kiadások azonban szó szerint meghozták a gyümölcsüket. Épp az intenzív védekezésnek köszönhető­en a termés 70 százalékát sikerült megmenteniük” - mondta el Holé­ciová, aki szerint a gazdáknak nem szabadna alábecsülniük a veszélyt, így már most megéri gondolniuk a tavaszi hónapokra, és előre bebizto­sítani a fagy védelemhez szükséges technikát. A fagyok ellen azonban be is lehet biztosítani a termést. „Ehhez a bizto­sítókkal kell felvenni a kapcsolatot, és felmérni, hogy melyik kínálja a legjobb feltételeket. Extrém termés­­kiesések esetén az állam is kárpótlást nyújthat, ehhez azonban rendkívül szigorú feltételeket szabnak” - tette hozzá az SPPK szóvivője. GAZDASÁGI HÍRMORZSA A járvány miatt jövőre lelassulhat Szlovákia gazdasági növekedése Újra divatba jöttek a svájci órák Budapest. A svájci óraipari szö­vetség (FHS) adatai szerint no­vemberben a svájci órák exportja 8,6 százalékkal nőtt 2019 novem­beréhez képest, és elérte a 2,173 milliárd svájci frankot. Ez a legjobb eredmény 2014 októbere óta. A szervezet áprilistól veszi alapul 2019-et, tekintettel a ko­­ronavírus-járvány miatti tavalyi rendkívüli gazdasági helyzetre. A svájci órák exportja az Egye­sült Államokba 21,8 százalékkal, 301,1 millió frankra, Kínába 34,7 százalékkal, 239,2 millióra, az Egyesült Királyságba 33,1 száza­lékkal, 134,1 millió frankra nőtt az említett időszakban. (MTI) Az ország gazdasági növake­­dásónek a lassulására szá­mít a szlovák jegybank a leg­frissebb, kedden kiadott elő­rejelzésében. Pozsony/Budapest. „Az el­következő időszakban gyengülhet Szlovákia gazdasági teljesítménye. A helyzetre az alkatrészhiány mel­lett - amely komolyabb problémá­nak látszik, mint ahogy azt ősszel vártuk - a rosszabb szlovákiai jár­ványhelyzet is rányomja bélyegét” - áll a jegybank téli előrejelzésében. Növekvő árak Továbbra is érvényes, hogy vala­mivel magasabb áremelkedés vár­ható a korábbinál. Az infláció a jövő év elején hét százalék körül fog ki­csúcsosodni, és 2023 végére foko­zatosan a két százalékhoz közelebbi szintekre kerül. A változás mögött elsősorban külső hatások állnak. A lakosság alacsony átoltott­­sága és a rendelkezések kis mér­tékű betartása nemcsak az embe­rek egészségére van kihatással, ha­nem a gazdaság teljesítményére is. Főleg a szolgáltatások területén. „A jó hír, hogy a munkaerőpiac a különféle akadályok ellenére stabil. Sőt, egyes szegmensekben az lát­szik, hogy nincs is elég munkaerő. A foglalkoztatottság szempontjából egyelőre nincs komoly kockázat. A csökkenés inkább az exportot érin­ti” - közölte Odor Lajos, a jegybank alelnöke. A koronavírus új variánsa jelen­tős kockázatot jelent a globális és a szlovákiai fejlődésre. Ugyanakkor: a gazdasági teljesítmény romlása vár­hatóan csak átmeneti lesz. Az inflá­ció a szokásos mértékig lassulhat. A járvány előtti növekedés vissza­állításában a járványhelyzet javulá­sa mellett kulcsszerepe lesz az au­tóiparban használatos alkatrészek biztosításának. Magyar lajtmenet Lassulásra számítanak azonban Magyarországon is. „Idén várha­tóan 6,7 százalékkal nő a magyar gazdaság, majd 2022-ben 4,7 szá­zalékra lassulhat a bővülés” - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A kedvező növe­kedési adatok mellett az egyensúlyi mutatók a tervezettnél sokkal rosz­­szabbul alakultak: az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a kül­ső egyensúly jelentős passzívumba fordult - hívták fel a figyelmet. Az eltérés a keresletélénkítő gaz­daságpolitikára, az EU-val kiéle­ződött konfliktusra, valamint a vi­lággazdasági folyamatokra, így az energia-áremelkedésre és az ezzel is összefüggő cserearányromlásra, a globális ellátási zavarokra vezet­hető vissza. Arra is kitértek, hogy a magyar nö­vekedés 2021-ben várhatóan a régió élmezőnyébe fog tartozni, 2022-ben azonban csak gyenge közepes lesz az egyensúlyi problémák kezelésének szükségessége miatt. (TASR, MTI) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Thumbnails
Contents