Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-22 / 294. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 22. | www.ujszo.com RÖVIDEN Orbán szerint az EU az ellenzék oldalán Budapest. Orbán Viktor szerint az EU-nak nincs joga megtagadni a helyreállítási alapból járó pénzeket Magyarországtól. Ragaszkodik ahhoz, hogy ez a „gyermekvédelmi” népszavazás miatt van, elmondása szerint érkezett egy levél az Európai Bizottságtól, amiből ez kiderül. Orbán szerint az eljárás az egész EU jövője szempontjából probléma, de előbb-utóbb Magyarország is megkapja ezt a forrást. „Az Európai Bizottság politikai játszmát játszik, amivel a magyar ellenzéket támogatják és a kormányt támadják. Am ez hatástalan, hiszen 1,4 milliárd euró utalás érkezett az uniótól az utolsó negyedévben, és ugyanez lesz a jövő év elején is” - tette hozzá. (hvg, ú) A NATO nem köt kompromisszumot Brüsszel. Készen áll Oroszországgal az érdemi párbeszédre, amelynek szellemében a lehető leghamarabb, már a jövő év elején össze kívánja hívni a NATO-Oroszország Tanács ülését - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-fotitkár. „Nagyon magas ára lehet bármifajta orosz fellépésnek Ukrajnával szemben. A NATO nem köt kompromisszumot a tekintetben, hogy megvédhesse szövetségeseit. És nem köt kompromisszumot a tekintetben sem, hogy az európai országok, köztük Ukrajna a saját útját járhassa” - fogalmazott a NATO-főtitkár. A főtitkár kijelentette: a katonai szövetség kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és támogatja Kijev azon jogát, hogy szabadon megválaszthassa az ország jövőjének irányát. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal - tette hozzá Jens Stoltenberg. (MTI) Novák Katalin magyar elnök lehet A Fidesz iránt végsőkig elkötelezett Novák Katalin tárca nélküli miniszterből Magyarország első női államfője lehet (MTl-felvétel) Budapest. Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz - jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóján. Áder János jelenlegi magyar köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-ón jár le. Az alaptörvény értelmében Áder János nem választható újra. A miniszterelnök közölte, 40 országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan meg is tette - mondta Orbán. Vállalja az államfőjelölti felkérést Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák, aki előszeretettel visel narancssárga, Fidesz feliratú fülbevalót, úgy fogalmazott: „Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni, erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársaságielnök-jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok” - írta a közösségi oldalán. Az elnökjelölt 1977. szeptember 6-án született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Université Paris X Közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Angolul, franciául és németül folyékonyan beszél, spanyolul társalgási szinten. A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Életrajza szerint háromgyermekes családanyaként és a magyar kormány demográfiai törekvéseinek felelőseként célja a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő családok megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása. Az elmúlt hónapokban számos találgatás jelent meg arról, ki követheti Áder Jánost a köztársasági elnök pozíciójában, Kövér László házelnök és Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, EP-képviselő neve hangzott el leggyakrabban. Novák nem volt a sajtóban megszellőztetett jelöltek között. Török Gábor politológus szerint az államfőválasztás a kampány része, nem véletlen az sem, hogy a népszerűtlen, megosztó jelöltek kiestek a versenyből. A politológus szerint „ezért estek ki a népszerűtlen, megosztó és támadható jelöltek, még akkor is, ha a választás utáni politikai helyzetben a lojalitásuk miatt hasznosabbak lehettek volna Orbán Viktor számára”. Török hozzátette, hogy Novák Katalin „viszont nincs annyival lejjebb a lojalitási mutatón, amennyivel messze feljebb áll az eladhatóságin”. (MTI, Tx, hvg) Oroszország folyamatosan fenyegeti a NATO-t ÖSSZEFOGLALÓ Oroszország kész haditechnikai lépéseket tenni, ha a NATO tovább közeledik a határai felé - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök. Moszkva meghúzta a NATO terjeszkedésének határait. Moszkva. Putyin orosz elnök rámutatott: ha a NÁTO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig 5 percre rövidül. Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége. Amerikai katonai magáncégek provokációra készülnek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében vegyi komponensek felhasználásával - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Az orosz védelmi tárca szerint a régióban mintegy 120 amerikai zsoldos tartózkodik, aki ukrán különleges egységek és radikális csoportok harci kiképzésével foglalkozik. Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli arra az esetre, ha a NATO fegyvereket telepítene a határai közelébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba. Oroszország kénytelen lesz viszontfenyegetéseket alkalmazni, ha az Egyesült Államok és a NATO elutasítja biztonsági javaslatait - figyelmeztetett Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes. Az erős moszkvai nyilatkozatok előzménye, hogy az orosz külügy nyilvánosságra hozott egy szerződéstervezetet, amellyel szerinte hosszú távra biztosítani lehetne a békét az USA-val és annak európai szövetségeseivel. A tervezet legfontosabb pontjai: a nyugatiak adják írásba, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé, és semmiképpen sem bővül volt szovjet tagállamokkal. Azaz a tagságért sorban álló Grúziával és Ukrajnával sem. Ezek területére fegyvereket sem telepítenek a NATO-országok. A NATO vonja ki a csapatait és fegyvereit azokból az országokból, amelyek 1997 májusa óta csatlakoztak a szövetséghez. Ez a Magyarországon lévő pápai NATO légibázis felszámolásától a Lengyelországban és a Baltikumban állomásozó amerikai, brit és német csapatok kivonását is jelentené, illetve a csehországi és romániai rakétaelhárító rendszerek felszámolását is. Mivel a NATO keleti bővítése - Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételével - 1999-ben kezdődött, ezért az 1997-es állapotok rekonstruálása azt jelentené, hogy minden új NATO-tag félig-meddig semleges területté válna az orosz javaslat értelmében. A NATO természetesen elvetette a tagok szuverenitását korlátozó orosz koncepciót. (MTI, 444)
