Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-22 / 294. szám
www.ujszo.coml 2021. december 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lejáratnák Caputovát A kormánypártok szócsöve és titkon az ellenzék pártfogója? E löntötte a pulykaméreg Igor Matoviéot, miután megnézte a TA3 hírtelevízióban sugárzott beszélgetést Zuzana Őaputovával. Pedig az államfő tulajdonképpen nem mondott semmi újat. Megismételte a többször hangoztatott véleményét, hogy Eduard Heger miniszterelnök határozottabb lehetne, a kormánykoalíció pedig végre ne fárassza, dühítse a polgárokat viszálykodással, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal. Matoviénál alighanem akkor szakadt el a cérna, amikor az elnök asszony kijelentette: üdvös lenne, ha a pénzügyminiszter a saját feladataival foglalkozna, és nem kontárkodna bele másokra tartozó ügyekbe, majd hozzátette, hogy alkalomadtán szívesen elbeszélgetne vele a hazai politikai kultúra színvonaláról. Matovic azon nyomban igazolta a Facebookon a vitakultúra szintjét, könnyen átlátható ravaszsággal nem az őt ért bírálat miatt háborgott, hanem mert „a köztársasági elnök alattomosan, előre kitervelten, rosszindulatúan rombolja a kormányfő tekintélyét, küldözgeti a miniszterelnöknek halálos csókjait (...), ahelyett, hogy segítené, hamis képet fest róla az emberek előtt”. Nem először ront neki minősíthetetlen hangnemben Caputovának. Köztudottan bosszúálló, ráadásul nem felejt, nyilván máig sérelmezi, hogy tavasszal az államfő is siettette távozását a miniszterelnöki posztról. Ezért is lövöldözi felé mérgezett nyilait. Csakúgy, mint Robert Fico, aki egyebek mellett abba nem tud belenyugodni, hogy a több mint 600 ezer támogató aláírás ellenére aligha lesz népszavazás az előre hozott választásról. A Smer elnöke szerint az államfő hiúsította meg az ellenzékiek kezdeményezését, holott Caput óvá csak normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságra, amely kimondta, hogy a parlamentnek előbb módosítania kellene az alaptörvényt, csak utána lehetne jogtiszta népszavazást kiírni ilyen kérdésben. Meglepő módon Grendel Gábor is csatlakozott a bírálókhoz. Közösségi oldalán bizonyítékok helyett saját feltevésére hagyatkozva úgy vélekedett, hogy Caputová titkos találkozón egyeztetett Peter Pellegrinivel. A parlament alelnöke szerint nem lehet véletlen, hogy ugyanazon a napon, amikor a Hlas elnöke korábbi álláspontját feladva oltásra biztatta főleg az idősebbeket, a Grassalkovich-palotából Hegert éri bírálat azért, hogy gyenge kezű vezető. Ha Grendelnek a leírtaknál többről nincs tudomása, akkor ez nem több sima összeesküvés-elméletnél. Nincs abban semmi kivetnivaló, ha a politikusok, a sajtó megalapozottan, a tisztelet keretei között maradva elmarasztalja az államfőt. Megbízatási idejének kezdetén, főleg első országértékelő beszédét követően azért kritizálták, mert csupán nagy általánosságokban utalt a társadalmi gondok előidézőire. Azóta már sokkal konkrétabb. Ficóék ezért a kormánypártok szócsövének kiáltották ki őt, Matovicék meg az ellenzéki álcázott pártfogójának. Mértékadó közvélemény-kutatások alapján hónapok óta Caputová a leghitelesebb személyiség, ő az egyetlen közéleti szereplő, akiben a lakosság több mint 50 százaléka bízik. Igaz, vele szemben is bizalmatlan a megkérdezettek 47 százaléka - jórészt a nemtelen támadások miatt. A Focus ranglistáján őt követő politikusok bizonyítványa ennél jóval siralmasabb, ami híven tükrözi az országot beárnyékoló társadalmi feszültséget és kiábrándultságot. Legfőbb ideje lenne, ha az önfényezők nem kizárólag az elnök aszszony és egymás lejáratásával törődnének, hanem az ország gondjaival. (Kotrha) Az orosz medve megint tekergeti a gázcsapot Elképesztő álhír: Macronné férfi Emmanuel Macron francia elnök feleségével kapcsolatos álhírek terjednek a francia sajtóban, Brigitte Macron pert indít. A Le Monde napilap számolt be egy szélsőjobboldali lap állítólagos „oknyomozó” összeállításáról. A Faits et Documents azt állítja, hogy a 68 éves Brigitte Macron Jean-Michel Trogneux néven férfiként született, majd nemet és nevet váltott. Persze az álhír rögtön szétterjedt a közösségi médiában. A Libération című lap kiderítette, hogy az egész egy álnyomozásra épül, melyet a szélsőjobboldali és összeesküvéselmélet-hívő Natacha Rey újságíró köréhez tartozó egyik internetező készített, állítólag három éven keresztül, a Faits et Documents (Tények és Dokumentumok) megbízásából. Aztán egy interjú is felkerült erről Natacha Reyjel a YouTube-ra, melyet végül töröltek, de addig 470 ezren nézték meg. A hamis hír napokon át a Twitteren is az egyik legolvasottabb volt, és számos sajtócikk foglalkozott vele. A Le Monde aggodalmának adott hangot, hogy a francia választási kampány eldurvul és az amerikai elnökválasztási kampány hangneméhez válik hasonlóvá. A lap felidézte, hogy 2016-ban Hillary Clintont, a demokraták akkori elnökjelöltjét azzal vádolták meg, hogy köze volt egy washingtoni pizzériában működő pedofilhálózathoz, 2020-ban pedig Joe Bidenről, a demokrata párti elnökjelöltről azt az álhírt terjesztették, hogy „nem megfelelően viselkedett” kiskorú lányokkal. A Marianne című párizsi magazin meginterjúvolta a radikalizmussal és a radikális közösségekkel foglalkozó Tristan Mendes France kommunikációs szakembert, a Sorbonne oktatóját, aki szintén a francia politika amerikanizálódásáról beszélt. 0 Barack Obama volt amerikai elnök feleségének példáját hozta fel: Michelle Obamáról szintén azt terjesztették, hogy férfinak született. (MTI) Litvánia packázik Kína büntet. Mit tesz Európa? FELEDY BOTOND L itvánia a maga 56 milliárd dolláros GDP-jével úgy döntött, nem kér a kínai játszmából. Húzós döntés ekkorka országtól, de fűti a remény, hogy az USA támogatja ezen az úton. Nemrég Vilnius megengedte, hogy a tajvaniak de facto nagykövetséget nyissanak, erre pedig Peking felettébb érzékeny. Ha valaki csak találkozik tajvani politikusokkal, azonnal magára haragítja a Kínai Kommunista Pártot, hiszen „szakadár tartománynak” tekinti a szigetet, és ez az egyik legforróbb pont a külkapcsolataiban. A litván kormány emellett megtiltotta köztisztviselőinek kínai gyártású telefonok használatát. Ez sem perdöntő önmagában, hiszen a hálózatokban, amelyeken alighanem a litván hívások is keresztülfutnak, sok-sok kínai gyártású eszköz van. Persze más, ha a teljes végfelhasználói vonalon kínai hardveren kínai szoftver fut, mint az a kínai telefonoknál lehetséges. A Huawei kitiltása régi lemez az amerikai és európai kapcsolatokban, és inkább diplomáciai elköteleződést jelent, mint technikai kiutat az egymásba épülő kibertérben. De valahol el kell kezdeni. A litvánok látványosan kiszálltak a kelet-európaiakat tömörítő 17+1 fórumból. Ez a kínai platform tömörít immár 16 közép-európai országot, a befektetések ösztönzésére. Ahogy az új cseh külügyminiszter az év elején fogalmazott, a „17+1 propagandaeszköz” az EU megosztására. így gondolják a litvánok is. A valóság ennél is összetettebb, mert az a helyzet, hogy a legtöbb kínai befektetés az EU-tagországok közül eddig is a németekhez és a franciákhoz érkezett (a britek mellett), a maradékért versengenek a többiek, így a tizenhetek is, amelybe ráadásul Szerbia és több más nem EU-tag is beletartozik. Litvánia a diplomáciai lépésből gazdasági előnyt remél az USA-tól, és nyilván belpolitikai lehetőséget is láttak a döntést meghozók. Mivel precedensről van szó, Kína az aprócska ország aránytalan büntetésébe fogott, hogy az egész EU-t elrettentse: senkinek eszébe se jusson hasonló. Nem elég, hogy a litván közvetlen export napokra leállt, a hírek szerint most is extra lassú a vámintézés, és közben olyan európai muftikra is nyomást gyakorol Peking, amelyek ellátási láncában litván szakasz van. Ez már elég súlyos politikai lépés, de a szürke zónában marad. Főleg úgy, hogy Kína egyébként hivatalosan semmilyen szankciót nem léptetett életbe, csak a kikötőkben mégis máshogy történnek a dolgok. A fő tanulságot az euroatlanti tábornak kellene levonnia. A helyzet az, hogy jelenleg nincs bevetésre kész eszköz arra, hogy „visszalőjünk”. Hosszú idő, mire az unió elfogadja a gazdasági kényszerítések elleni intézkedésekről szóló jogszabályt. A Világkereskedelmi Szervezet legfőbb fórumát régóta blokkolják, érdemi döntés egyébként is évekbe telne ott is. Kína és az EU között a bilaterális megállapodás nem lépett életbe, ha egyáltalán lehetne ott nyomást gyakorolni. Politikailag összerántani a 27 EU-tagot sem egyszerű. Bár az is igaz, hogy Litvánia nem futtatta meg előre ezt a döntését, de ehhez képest többen szépen felsorakoztak mögé, még az uniós kereskedelmi biztos is. Muszáj felkötni a gatyát: minden területen, minden versenyző hatalommal szemben bevetésre készen kell tartani a komoly szankciókat. Ami fáj a túloldalon, ami eleve elrettenti Pekinget - vagy éppen Moszkvát - attól, hogy belekezdjen ilyen játszmákba. De jelenleg nincs ilyen magatartási kódex, és főleg nincs róla politikai konszenzus. A kölcsönös függőséget csökkenteni kell, az egyoldalú európai kitettséget pedig megszüntetni - erre pénzt kell áldozni. Nem a kis tagországokon fog múlni, ahogy eddig sem rajtuk múlt. Lehet, hogy a nagyoknak most jót tesz ez a kis lépéskényszer, hogy végre a sarkukra álljanak, miközben a pénz hozzájuk dőlt eddig... FIGYELŐ Leszedik a nőket ábrázoló plakátokat Leszedik, eltüntetik a nőket ábrázoló képeket és plakátokat, lemázolják a kirakatokat a tálibok Kabulban. Az afgán főváros vezetése bejelentette, hogy a tálibok nyomására eltávolítja az iszlám törvénykezés előírásaiba ütköző reklámokat, és az üzlettulajdonosoknak tartani kell magukat „az erkölcsi értékekhez”. A tálibok Twitter-oldalán meg is jelentek olyan felvételek szépségszalonok és üzletek kirakatairól, amelyeken lefestették vagy lekaparták a nők arcát. A tálibok augusztusi hatalomra kerülésük óta megnyirbálták a nők jogait, sokan nem térhettek vissza foglalkozásukhoz, tanulmányaikhoz, a nők utcai tiltakozásaival szemben pedig erőszakkal léptek fel. (mti, dpa)
