Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-15 / 288. szám

www.ujszo.comj 2021. december 15. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Kedden a parlament is elfogadta Szlovákia 2022-es állami költségvetését Az ellenzéki képviselők közül Ladislav Kamenicky (balra), a Smer parlamenti kép­viselője, volt pénzügyminiszter bírálta a leghevesebben az Igor Matoviő (jobbra) pénzügyminiszter által előterjesztett állami költségvetést (TASR-feivétei) Pozsony. A parlament tegnap elfogadta a jövő évi állami költségvetést. A hiány ugyan alacsonyabb lesz az ideinél, az ellenzék ennek ellenére felesleges pénzszórással vá­dolja a kormányt, az állam gazdálkodásával kapcsolatos veszélyekre azonban az Álla­mi Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Míg az államháztartás, vagyis a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok bevételeit és ki­adásait tartalmazó mérleg hiánya az előzetes számítások szerint idén a bruttó hazai termék (GDP) csak­nem 8 százalékát teszi ki, a most elfogadott költségvetés jövőre 4,94 százalékos deficittel számol. Az Igor Matovic által vezetett pénz­ügyminisztérium ambiciózus el­képzelései szerint az államháztar­tás GDP-arányos hiánya 2023-ra 2,7 százalékra esik vissza, 2024- re pedig a kiadásoknak már nem szabadna meghaladniuk a bevéte­lek összegét. A felvázoltak alapján akár felelősnek is nevezhetnénk a pénzügy elképzeléseit, erről azon­ban a politikusoknak és a pénzügyi elemzőknek is megoszlik a véle­ménye. Milliárdok az EU-tól Az elfogadott büdzsé alapján az államháztartás bevételei jövőre 44,2, a kiadásai 49,4 milliárd euró körül mozognak majd, míg a központi költ­ségvetésben csaknem 20 milliárd eu­­rós bevételekkel és 25,4 milliárdos kiadásokkal számolnak, vagyis a deficit 5,5 milliárd euró körül mo­zog majd. A most elfogadott költség­­vetés már számol az uniós helyreállí­tási alapból származó forrásokkal is. A 2022 és 2024 közötti időszakban 4,59 milliárd euró érkezhet ebből az alapból, amelyből jövőre a legtöbb pénzt a zöld gazdaság (454 millió eu­ró), az oktatásügy (323 millió euró) és az egészségügy (218 millió euró) támogatására fordítják. A kaotikus járványügyi intézke­dések miatt az ellenzék idén elsősor­ban ajárvánnyal kapcsolatos témákat használja ki a kormány elleni harcra, és az elmúlt időszakban a kormány­pártok is elsősorban ezek miatt rúg­ták össze a port, a jövő évi költség­­vetés vitája így gyakorlatilag érdek­telenségbe fulladt. A vitában alig pár Lesz pénz az uniós helyreállítási alapra ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság 2022 januárja és júniusa között 50 milliárd suró összegű hosz­­szú lejáratú kötványt bocsát ki a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás finan­szírozása céljából - közölte a brüsszeli testület kedden. Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tájékoztatása szerint az uniós kötvénykibocsátás segítségével az Európai Unió továbbra is fedezni tudja az összes kifizetést, amely a helyreállítási alap keretében a jövő év első felében esedékes. Közöl­ték: idén június óta az Európai Bi­zottság 71 milliárd eurót teremtett elő a helyreállítási alap számára hosszú lejáratú uniós kötvények­kel, ebből 12 milliárd eurót az első zöldkötvény-kibocsátás révén. Az uniós bizottság 54,15 milliárd eu­rót fizetett ki eddig az uniós tag­államoknak a helyreállítási eszköz keretében nyújtott előfinanszíro­zásként, és több mint 6 milliárd eurót folyósított más uniós progra­mok számára. A Next Generation EU nevű uni­ós alap mintegy 800 milliárd euró összegű ideiglenes helyreállítási eszköz a koronavírus-járványból va­ló európai kilábalás támogatására, valamint egy zöldebb, digitálisabb és rugalmasabban reagáló Európa kiépítésének elősegítésére. A cso­mag finanszírozása érdekében az Európai Bizottság a tőkepiacokról 800 milliárd euró összegig terjedő forrást von be 2026 végéig. A keret­ből 385,2 milliárd euró kölcsönök, 421,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatások formá­jában lesz elérhető a helyreállítási alap és az uniós költségvetés által finanszírozott más programok ke­retében. (MTI) képviselő szólalt fel, Eduard Heger kormányfő így a költségvetésről szó­ló vita „történelmi gyorsaságú lebo­nyolításáért” gratulálhatott a pénz­ügyminiszternek. Heger elsősorban azt emelte ki, hogy a pénzügy rendkí­vül felelős költségvetést állított össze. Nő az adóssághegy Az ellenzék nem ért egyet Heger­­rel. „Jövőre folytatódik az ország sú­lyos eladósítása. Míg ajárvány idején Szlovákia az egyik legalacsonyabb tá­mogatást nyújtotta a gazdasági sze­replőknek, az adósság növekedési üteme szempontjából az élbolyban voltunk” - mondta el Ladislav Ka­menicky, az ellenzéki Smer parlamen­ti képviselője, volt pénzügyminiszter. Kamenicky szerint Matovic a jövő évi költségvetést is a koalíciós partnerek zsarolására használta fel, azzal fenye­getve, hogy ha nem fogadják el az ál­tala szorgalmazott reformokat, akkor a hiány az említett 4,94 százalék he­lyett csak 4,3 százalékos lehet, vagyis az egyes tárcák jelentős megszorítá­sokra számíthatnak. „A költségvetési források az ország polgáraié, nem a pénzügyminiszteré, aki jelenleg az ál­lamkasszát a sajátjaként kezeli” - tette hozzá Kamenicky. Számvevőszéki aggályok Az elkövetkező időszak költség­­vetési gazdálkodásával kapcsolat­ban azonban az Állami Számvevő­szék (NKÚ) is aggályait fejezte ki. „Tény, hogy a jövő évi költségvetés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos problémákat és az ezekkel kapcso­latos bizonytalanságot tükrözi. Nem ártana azonban odafigyelni azokra a hosszabb ideje megoldatlan problé­mákra is, amelyek miatt veszélybe kerülhet az ország fenntartható fej­lődése” - mondta el Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék elnöke. Sze­rinte ahhoz, hogy Szlovákia 2024-re kiegyenlített gazdálkodással zárja az évet, elengedhetetlen lesz a költség­­vetési gazdálkodásról szóló jogsza­bály módosítása és a konszolidációs stratégia elfogadása. Mitrík arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány nagy szerepet szán az uniós helyreállítási alapból szár­mazó forrásoknak, Szlovákia azon­ban az elmúlt években is katasztro­fálisan teljesített az uniós források lehívásában. „Tavaly e tekintetben az utolsó helyre estünk vissza” - fi­gyelmeztet Mitrík. Az Állami Szám­vevőszék elnöke szerint egyelőre semmi látszatja a digitális közigaz­gatással kapcsolatban ígért megta­karításoknak sem. „A digitalizálásra ugyan hatalmas összegeket fordítot­tak, a hivatalnokok számának a csök­kenésén azonban ez nem látszik meg. Épp ellenkezőleg, jövőre több mint 1600-zal nő az alkalmazottak száma az államigazgatásban” - figyelmeztet Mitrík. (mi.TASR) aktuális középárfolyamok Tizenhét éve nem látott árvágta a szlovákiai üzletekben Szlovákiában 17 éve nem lá­tott ütemben nőnek az árak - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzétett felméréséből. A legnagyobb drágulást továbbra is az élel­miszerek, az üzemanyagok és az építőanyagok esetében mérték, az árvágtának ráadá­sul még koránt sincs vége. Pozsony. „Novemberben 5,6 szá­zalékkal nőttek az árak Szlovákiá­ban az egy évvel korábbihoz képest, amire 2004 óta nem volt példa” - mondta el lapunknak Jana Mor­­hácová, a Statisztikai Hivatal szó­vivője. Csak emlékeztetőül: idén ja­nuárban az éves infláció üteme még csak 0,7 százalék volt. Drágább élelmiszer Az infláció nagyobb sebességbe kapcsolása elsősorban az élelmisze­rek árugrásával magyarázható. „Az élelmiszerek átlagosan 4,8 százalék­kal drágultak, az egyes termékek kö­zött azonban látványos különbségek vannak. A legnagyobb árugrást a ke­nyér, a tej és a tejtermékek esetében mérhettük. Novemberben azonban rég nem látott drágulást produkált a vaj is, az étolajok és zsírok kategóri­ában így a vásárlók az ötödével ma­gasabb árakra számíthatnak az egy évvel korábbinál. A hús, a zöldség és a gyümölcs ezzel szemben valamivel olcsóbb az előző hónapihoz képest” - állítja Morhácová. Többe kerül a tankolás is A lakhatással kapcsolatos költségek - amelyek a legnagyobb terhet jelen­tik a lakosságnak - 4 százalékkal nőt­tek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb árvágtát ebben a szeg­mensben továbbra is az építőanyagok esetében mérték, amelyek a tavaszi hónapok óta folyamatosan drágulnak. Tovább nőtt azonban az üzemanyag ára is, a benzin és a gázolaj már csak­nem a harmadával kerül többe az egy évvel korábbinál. A magasabb adó­kulcs miatt nagyjából 15 százalékkal kémek többet a cigarettáért is. Gyorsul a drágulás üteme Mire számíthatunk az elkövetke­ző időszakban? „Várakozásaink sze­rint az árvágtának még koránt sincs vége. Épp ellenkezőleg, e hónapban még nagyobb sebességbe kapcsolhat a drágulás üteme, és enyhülésre nem számíthatunk a jövő év első hónapjai­ban sem. 2022 első negyedében így az élelmiszerek ára több mint 6 százalék­kal haladhatja meg az idei év azonos időszakában mértet, további drágu­lásra készülhetünk azonban az üzem­anyagok, az építőanyagok és a ciga­retta esetében is, és akkor még nem beszéltünk a növekvő energiaárakról” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és ta­nácsadó társaság elemzője. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents