Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-14 / 287. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2021. december 14. 7 Sumákok országa Permanens krízishelyzet, naponta változó intézkedések HEGEDŰS NORBERT A a mi legnagyobb A f~Wf bajunk, hogy lusták / > m vagyunk elvégezni A. " “ * a munkát, szembenézni a problémákkal és mindent meg akarunk úszni. Ez hatványozottan igaz a kormányra is, a sumákolásnak pedig Robert Fico örül a legjobban. Dezső András Fedősztori című könyvét olvasom éppen, amely a Magyarországon működő titkosszolgálatok, ügynökjátszmák, kémsztorik történetét igyekszik felgöngyölíteni, igen élvezetes formában. A könyv elején taglalja a szerző azt a kaotikus helyzetet, ami a rendszerváltás körül alakult ki, nevezetesen ahogy a szocialista hírszerzés egy része átmentette magát az új rezsimbe. A III/III-as ügyosztály ugyan látványosat bukott a Dunagate-ügy során, de az iratmegsemmisítők akkoriban nagyüzemben működtek a többi titkosszolgálatnál is. Az elszámoltatás elmaradt, ennek eredménye pedig egy olyan társadalom, amely máig nem tudott szembenézni a múltjával, a régi bűnösök gond nélkül dőzsölhetnek, és cserébe teljesen tisztességes embereket is besároznak azzal, hogy ügynökmúlttal gyanúsítják őket. Hiszen egy csomó irat megsemmisült, és volt, akit erővel szerveztek be. Mi köze ennek hozzánk? Sajnos nagyon is sok. A magyar rendszerváltás körüli huzavona ugyanis csak egy tünete annak a jelenségnek, ami minden kelet-közép-európai posztszocialista társadalomra jellemző, és amit itt jobb híján a mindenáron való „megúszás” logikájának nevezek. Ennek lényege, hogy a kemény kérdéseket, problémákat minden esetben megpróbáljuk megúszni: félrenézünk, sumákolunk, kapálózunk, halogatunk, csak a fájdalmas szembenézést, a kemény munkát ne kelljen megcsinálni. Ennek a társadalomnak a kulcsmondata a „csináljuk úgy, hogy jó legyen”. Ez a mantra beleégett a legtöbb elmébe, a mindennapi élettől kezdve egészen a politikai vezetésig. Tegyük fel, hogy műszakira kell vinni az autót, de gond van a fékkel. Ajavítás drága lenne, időbe is telik, a kocsi viszont minden nap kell. Csináljuk úgy, hogy jó legyen: odacsúsztatunk egy húszast a vizsgáztatónak: ő is jól jár, az autó is átmegy, mindenki megússza. Hogy egy éles kanyarban egyszer majd talán hiába taposom a fékpedált? Dehogy, ismerem én az autómat, nem lesz baj! De menjünk magasabbra: volt itt egy kéthetes felemás lockdownunk, amit kb. senki sem tartott be. Hogy most milyen intézkedések vannak, azt talán már a kormányban sem tudják, mert mire megszárad a tinta a rendeletén, már változik a rendszer. A járvány számok meg nemigen változnak, a helyzet nem javul. Ezzel szemben Ausztriában három hétre keményen lezártak mindent, és lám: az új esetek száma a töredékére esett vissza, lehet nyitni. Nálunk ilyet már nem is lehetne megcsinálni, el lett szalasztva a lehetőség. Ugyanis ezt a kormányt már senki nem fogja komolyan venni, mivel megválasztása óta a sumákolás magasiskolájából tart bemutatót: Tisztítsuk meg az országot a maffiától! De azért Boris haverjaihoz ne nagyon nyúljunk. Barátkozzunk a magyarokkal! De azért utakat meg kórházakat ne nagyon akarjanak. Harcoljunk a koronavírus ellen! De úgy, hogy a vírustagadók se érezzék diszkriminálva magukat. Hogy az ígéreteiket soha nem is gondolták komolyan, vagy csak menet közben adták fel őket teljesen, azt már nem fogjuk megtudni. Az eredményt látjuk: permanens krízishelyzet, naponta változó intézkedések és a pont az i-re: Robert Fico immár a harmadik legmegbízhatóbb politikus az országban. Ha esetleg valaki azt hinné, hogy a cikkben a kormányt próbálom szidni, akkor az üzenet egy kicsit félrement. Nemcsak a kormánynyal van gond, hanem kb. mindanynyiunkkal. Amíg ugyanis saját magunkkal szemben sem vagyunk következetesek, addig hiába várjuk ezt az ország vezetőitől. De nem baj. Majd úgy csináljuk, hogy jó legyen! D. Ferenc sikerei és kitüntetései Alsóhatár honlapja rögtön a polgármester, Dora Ferenc bemutatásával kezdődik, más közérdeklődésre számot tartó információ pedig ezen túl nem nagyon található rajta. A falu honlapja közli a polgármester születésének dátumát, tovább hogy két fia van, az egyik ifjabb D. Ferenc. Ezután a „legnagyobb sikerek” címszónál rögtön rátér a polgármester legnagyobb sikereire, elsőként is arra, hogy 2011-ben „Nagyszombat megye lakossága érdekében végzett jelentős és sikeres munkájáért megkapta Nagyszombat megye kitüntetését”. Dórát Tibor Miku§ akkori megyei elnök tüntette ki, aki a HZDS-ben kezdte politikai karrierjét, majd az SNS-hez pártolt. Az életrajz annak ismertetésével folytatódik, hogy mit tett a faluért a polgármester: „90 bérlakás felépítése, az alapiskola ablakainak kicserélése, a helyi utak felújítása, szlovák tanítási nyelvű osztály megnyitása a faluban, a községháza és a halottasház felújítása, futballpálya és játszótér kialakítása, közüzemi vízellátás”. A falu első emberének bemutatásából nem hiányzik kedvtelésének ismertetése sem: „Hobbija: vadászat”. Ezután a honlap még egyszer visszatér arra, hogy Dora emlékplakettet kapott Mikustól 2011. június 10-én. A bazini Speciális Büntetőbíróságon tegnap ismertetett ítélet indoklásában az is szerepel, hogy D. Ferenc vélhetően 2000 és 2010 decembere között működött együtt a Sátor-bandával. A kitüntetést tehát jó fél évvel később kapta. A honlapnak egyébként nincs magyar nyelvű változata, és a hivatalos szlovák közlönyökön túl más információkat nemigen tesz közzé. Az viszont figyelemre méltó, hogy a közlemények közül a legtöbb a bűnmegelőzéssel foglalkozik, bár a legfrissebb is több mint egy éve került fel. Mindenesetre a „Bűncselekmények áldozatainak megsegítése” a címe. A következő közlemény a polgári védelem útmutatása „az élet, az egészség és a magántulajdon védelmére”, majd a „Mit tegyünk, ha kiraboltak vagy megtámadtak” és a „Lakhelyünk és magántulajdonunk biztonsága” következik. Alsóhatárnak bő 400 lakosa van, korábban Királyrévhez tartozott, 1991 óta önálló. (úsz) Beoltottak földje BRAUNSTEINER KRISTÓF Milyen az élet egy olyan országban, ahol a felnőttek majdnem száz százaléka be van oltva? Nemrég az Egyesült Arab Emirátusokban jártam. Míg itthon és a nyugati világ nagy részén az emberek ostobasága, de főleg a karrierpolitikusok tehetetlensége és döntésképtelensége miatt a pandémia sosem látott méreteket öltött, addig az Emirátusokban alig van Covid-fertőzött a kórházakban. Miért ez a különbség? Kezdeném a maszkhordással. Az Emirátusokban az alacsony esetszám ellenére (napi 60-70 új fertőzött tízmilliós lakosságnál) minden nyilvános helyen maszkot kell hordani. Nemcsak beltéren, hanem kint is. Még a nikáb alatt is kötelező. És az emberek többsége be is tartja az előírást. Aztán ott van a helyi Alhosn nevű, az EU-s GreenPasshoz hasonló applikáció, ami mutatja az ember oltási és teszteltségi státuszát. Ezt mindenütt ellenőrzik. Ha az ember nem „zöld”, nem jut be sehova. Pont. Mi kell ahhoz, hogy az embernek státusza zöld legyen és az is maradjon? A országban élőknek két oltás, emellé 30 naponta egy PCR-teszt: ha negatív, akkor marad a zöld státusz. Az omikron változat megjelenése óta a 30 nap 14-re rövidült. Ha az országban élők külföldről érkeznek vissza, akkor az érkezés utáni hatodik napon is PCR-tesztet kell csináltatni. Ez a turistákra is vonatkozik. Rájuk érkezéskor is vár egy PCR-teszt, rögtön a repülőtéren. Az eredmény automatikusan megjelenik az applikációban. A legfontosabb pillér pedig az oltás. A felnőtt populáció majdnem 100 százaléka be van oltva. Akiket az oltási kampány elején kínai vakcinával oltottak, azokat idővel átoltották valamelyik nyugati vakcinával. Az országban ugyan nem kötelező az oltás, de az oltatlanok mozgása annyira korlátozott, hogy mindenki beoltatta magát, és a munkáltatók nagy része is megkövetelheti ezt. Az utóbbi hónapokban voltak lazítások, amelyek különbségekhez vezettek az egyes emirátusokban. Abu-Dzabiban például továbbra is szigorúan ellenőrzik az oltást, Duhajban viszont a legtöbb helyen elég 48 órás PCR-teszt. Oltás vagy PCR-teszt nélkül nem engednek be senkit az EXPO-ra sem, és az EXPO egész területén kötelező a maszk. És nem háborognak az emberek, nem méltatlankodnak, hogy korlátozzák a szabadságukat?! Nem. Valljuk be, az ottani rendszer nem is enged nagy teret a háborgásnak. Emellett elejétől fogva világosan beszélnek, a tévhiteket, az álhíreket és hoaxokat a perifériára nyomták, és persze nem karrierista, populista politikusok irányítják az országot, akik minden kijelentésüknél csak azt nézik, hogyan befolyásolja az a népszerűségi indexüket. Mindemellett úgy tűnik, az emberek azt is megértették, hogy ha egy halálos vírus teljed, akkor a maszk nem korlátozza a szabadságukat, hanem igenis megmentheti az életüket. Ugyanez a helyzet az oltással. Amellett, hogy megvéd a legroszszabbtól, szabadságot ad, mert lehet moziba, étterembe menni, többezres rendezvényekre j ámi. Amikor a hazaúton elnéztem az utasokat a repülőn, azt is megértettem, nálunk miért ilyen rossz a helyzet. Az utasok nagy része a tnaszkot az orra alá nyomta, sokan le is vették, pedig az utaskísérők többször figyelmeztettek, hogy kötelező a reszpirátor. Kőkemény ignoranciával találkoztak. Hát ezért nem tud a nyugati világ megbirkózni a vírussal. A hangsúly az individualizmuson van, ez pedig önző társadalmat szült. Az én szabadságom a legfontosabb, az orvosok, a nővérek és ápolók szabadsága pedig nem érdekel. A politikusok pedig még biztatják is az embereket az ilyen viselkedésre, és ami a legszomorúbb, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak ezért. Ha e téren nem lesz változás, akkor Szlovákia és az egész nyugati világ elveszíti a harcot a vírussal. FIGYELŐ „Fényképeződni Turullal" „Még lehet fényképeződni Turullal” - szó szerint ez a címe a Magyarok Világszövetsége közleményének, melyet a szöveg szerint az ihletett, hogy „megtapasztaltuk, hogy sokan szeretnének a Turullal fényképeződni”. Az MVSZ ebből rádöbbent, hogy hívei ingyen „fényképeződnek” turullal. Megszületett hát a közlemény, íme: „Gondoltuk, hogy pár napig, mielőtt a Turul felkerülne székházunk kupolájára, megteremtjük erre tagjainknak, híveinknek és az érdeklődő járókelőknek erre a lehetőséget. Mellesleg ki is használnánk az alkalmat arra, hogy adományokat gyüjtsünk, hiszen erőnk fölött teljesítettünk. Gondoltuk, hogy odateszünk a Turul mellé egy zárt dobozt és egy adakozási felhívást...” Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke pedig így fogalmaz a turulról: „A Turul a Magyarság szent madara, amely kereszténységünk előtt, Jézus urunk földi megjelenése előtti évezredekben a mi magyar nemzetünket mint szent lélek vezette”. (úsz) Karikó Katalin az óv hősei között Karikó Katalin, Kizzmekia Corbett, Barney Graham, és Drew Weissman lettek a TIME magazinnál a 2021-es év hősei, amiért részt vettek a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében. A magazin onnan kezdte a történet bemutatását, hogy Karikó Katalin a szegedi egyetemen tanulmányozni kezdte az mRNS-technológiát, majd 1997-től már Drew Weissmannal dolgozott tovább a Pennsylvaniai Egyetemen a vakcinák fejlesztésén. 2005-ben már publikálták eredményeiket, de nem volt nagy visszhangja, míg 15 évvel később meg nem jelent a koronavírus. (444.hu)
