Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-13 / 286. szám

8 I KULTÚRA 2021. december 13. | www.ujszo.com Átadták a filmdíjakat Eltávozott a lévai kultúráiét meghatározó alakja Újváry László 92 évesen halt meg (Fotó: Somogyi Tibor) Berlin. A Quo vadis, Aida? című bosnyák háborús dráma nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést az Európai Filmdíjak szombat esti átadóján Berlinben, de Mészáros Mártát és Ágh Mártont is díjazta az Európai Filmakadémia. Jasmila Zbanic munkája az 1995-ös srebrenicai vérengzésről a legjobb rendezésért járó díjat is megkapta, főszereplőjét, Jasna Du­­ricicot pedig a legjobb női alakí­tás díjával tüntette ki az Európai Filmakadémia. Jasmila Zbanic a koronavírus-járvány miatt hibrid formátumban megtartott gálán ott­honából élőben közvetített beszé­dében kiemelte, hogy filmjét a fi­aikat, fivéreiket, férjüket elveszítő srebrencicai nőknek ajánlja, akik­nek „békét kellett teremteniük egy teljesen szétrombolt országban, és helyrehozni a sok bajt, amelyet a férfiak okoztak”. A Quo vadis, Ai­da? volt az egyetlen a nagyjátékfil­mes mezőnyben, amely a Filma­kadémia legjelentősebb díjai közül hármat is elhozott. A film közép­pontjában egy boszniai nő, Aida áll, tiki tolmácsként dolgozik a több mint nyolcezer bosnyák férfit és fi­út legyilkoló szerbek mészárlását tétlenül szemlélő ENSZ-erőknek, és megpróbálja megmenteni férjét és fiát. Ugyancsak otthonában, Buda­pesten vette át az Filmakadémia elismerését jelképező szobrocskát Mészáros Márta, az idei életmű­díjas, akit a testület elnöke, Agni­eszka Holland progresszív femi­nista művészként jellemzett mél­tatásában. A legjobb európai férfi főszereplő díját Sir Anthony Hop­kins kapta Az apa című drámában nyújtott alakításáért, aki már a leg­jobb férfi főszereplő Oscar-díját is elnyerte a demenciáról szóló film­mel. Florian Zeller, Az apa szintén Oscar-díjas rendező-forgatóköny­­vírója Christopher Hampton társ­­forgatókönyvíróval a legjobb for­gatókönyvért járó díjat kapta meg. Az európai filmművészet idei felfe­dezettje Emerald Fennel, az ígére­tes fiatal nő ugyancsak Oscar-díjas rendező-forgatókönyvírója. A díj legújabb, tavaly alapított kategóri­ája az innovatív történetmesélésért járó elismerés. Ezt Steve McQueen nyerte el a Small Axe (Kis fejsze) című munkájával, amely a karibi térségből származó londoni beván­dorlókról, az afroeurópai kisebb­ségi lét súlyos megpróbáltatásairól szól. (MTI) HAVRAN KATI Kultúraszervező, pedagógus ós iskolaigazgató, népművelő, közösségszervező, rendező, a regionális színjátszás mozga­tórugója volt. Újváry László, a Reviczky Társulás egyik alapí­tó tagja és tiszteletbeli elnöke, a Csemadok egyik alapító tag­ja 92 évesen halt meg, rendkí­vül gazdag életpályát hagyva maga után. Hosszú, aktív pályája az ötvenes években indult: abban az időszak­ban került a katedrára, amikor újra­nyithattak a magyar iskolák. Taní­tott Oroszkán, Garamszentgyörgyön, Marcelházán, Csatán, majd Zselízen, végül Léván, pedagógusi tevékeny­ségén túl iskolaigazgatóként is sze­repet vállalt. A tanári pályát azonban a normalizációt követő években el kellett hagynia, 1973-tól sofőrként és benzinkutasként kényszerült dolgoz­ni. A tanári pályára csupán a bárso­nyos forradalmat követően léphetett vissza. Ekkor a lévai magyar iskola igazgatója lett, ott dolgozott egészen 1996-os nyugdíjba vonulásáig. Gazdag életpályájáról tavaly ta­vasszal így mesélt egy, az Új Szónak adott interjújában: „Lehetséges, hogy nagyképűségnek tűnik, amit monda­ni fogok, de egy adott szempontból a szakmai mellőzöttség meg a politikai zaklatások időszakát sem tekintem teljesen elveszett éveknek. Akkori­ban mélyült el bennem az a koráb­ban inkább csak sejtett felismerés, hogy nemcsak az értelmiségi munka­kör teremthet értéket, hanem minden munka sokat érő lehet, ha azt valaki becsülettel és lelkiismeretesen elvég­zi.” A szakmai mellőzöttség éveinek fájdalmas időszakában ismerte fel, hogy másképpen is tehet a magyar közösségekért. A nehéz napokon fő­ként a lévai Bárka Színpadnak kö­szönhetően tudott túljutni. „Mert a színjátszás és a versek szeretete, az országos szavalóversenyek légköre volt a lételemem azokban a társadal­milag kényes években” - vallotta Új­váry László. Ä Juhász Gyula Irodalmi Szín­pad és a Bárka Színpad is a nevéhez fűződik. Több mint ötven színdara­bot és irodalmi színpadi műsort ren­dezett. Kezdeményezésére a magyar költészet napján Léván Verskavalkád címmel versfelolvasó délutánt tarta­nak, illetve a nagysallói csata évfor­dulóján megemlékezést tartanak a lé­vai köztemetőben lévő emlékműnél. A kilencvenes években több szak­mai elismerésben részesült, meg­kapta a Czabán Samu-díjat, a Kated­ra-díjat, a Kulcsár Tibor-díjat, majd 2009-ben a Csemadok életműdíját is. Szakmai nyugdíjba az utolsó év­tizedekben sem vonult, számtalan kulturális eseményen vett részt, a Tompa Mihály Országos Szavaló­versenyen felkészítő tanárként és zsűritagként is szerepet vállalt. Mészáros Márta életműdíjat vehetett át (Fotó: képarchívum) Gyenge Veroni kijutott a World Slam Poetry világbajnokságára RÖVIDEN Lemond a Gurlitt­­kollekcióról az örökös A hírhedt Gurlitt-műgyűjtemény örököse, a Berni Szépművésze­ti Múzeum lemond a kollekció kétes eredetű darabjainak tu­lajdonjogáról, még azokéról is, amelyek esetében nem nyert bi­zonyítást, hogy náci fosztogatás­ból származnak. A mások mel­lett Matisse, Renoir, Cézanne, Beckmann, Delacroix és Munch műveit tartalmazó, mintegy 1600 műalkotásból álló gyűjteményre 2012-ben bukkantak a német ha­tóságok egy adóellenőrzés alkal­mával a remeteként élő Cor­nelius Gurlitt müncheni lakásá­ban és salzburgi házában. A gyűjteményt nagy meglepe­tésre a svájci múzeum 2014-ben örökölte meg. A kollekciót a külvilág elől titkoló Gurlitt apja, Hildebrand Gurlitt a nácizmus idején Hitler egyik műkereske­dője volt, és feltételezni lehetett, hogy a gyűjtemény náci hará­­csolásból származó műveket is tartalmaz. A berni múzeum elfogadta az örökséget, de 2017- ben külön osztályt hozott létre a művek eredetének tisztázására, hogy az egykor zsidó tulajdo­nosuktól elkobzott műkincseket visszaadhassa az örökösöknek. A vizsgálatok eredményeként, Németországgal egyeztetve ed­dig 9, bizonyítottan náci foszto­gatásból származó művet adtak át az örökösöknek. A múzeum pénteken közölte, hogy további 29 olyan műalkotásról mond le, amelynek „gyanús az eredete”, még ha nem is sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy an­nak idején nácik vették el tulaj­donosától. A 29 kétes eredetű mű közül ötöt már visszaadtak Németország­nak, két művet - a német Otto Dix 1922-ben keletkezett víz­festményeit - pedig az egykori tulajdonos örököseinek adnak át. A fennmaradó 22 mű egyelőre a Berni Szépművészeti Múzeum­ban marad további eredetvizsgá­lat céljából. A múzeum tulaj­donában marad 28 olyan mű, afhelyről bebizonyították, hogy nem náci rablásból származik, és további 246 olyan mű is, amelyet a Gurlitt-család tagjai alkottak. Az intézmény megtartja a fenn­maradó 1100 alkotást is, amely esetében nincs kétes eredetre utaló jel. (MTI) A királyfai származású slam­­msr Magyarország kópvise­­letében a kilencedik helyen végzett a hétvégi brüsszeli slam poetry Európa-bajnok­­ságon, így kijutott a világbaj­nokságra, melyet 2022-ben rendeznek majd. Gyenge -Veroni az első szlová­kiai magyar slammer, aki az őszi magyarországi bajnokságot meg­nyerve kijutott az Európa-döntőbe, melyet a hétvégén online is követ­hettünk. „Nagyon erős volt a mezőny, min­denki a saját országa slam poetry változatát hozta. Sokan a saját nyel­vükön slammeltek, és nagyon ér­dekes volt látni, hogy egyes kultú­rák mennyire eltérően értelmezik a műfajt” - számolt be Gyenge Vero­ni az élményeiről, és kiemelte, na­gyon örül annak, hogy a kilencedik helyen végzett ebben az erős me­zőnyben, főképp mivel az első tíz helyezett jutott tovább a világbaj­nokságra. Produkciójában három nyelvet ötvözött, szövege fő gon­dolatmenetét angolul adta elő, ebbe magyar és szlovák sorokat vegyített. Az előadott szöveg központi témája a szlovákiai magyar és egyben a női identitás volt. Az Európa-bajnoksá­­got egyébként a belga Marie Darah nyerte, aki anyanyelvén, franciául slammelt és Veroni favoritja is volt. A megmérettetés egyfordulós volt, a kiértékelés pedig idén első alka­lommal az Eurovízióhoz hasonló módszerrel zajlott: az öt, helyszí­nen ülő zsűritag pontjait összesítet­ték a közönségszavazatokkal és az egyes országok bizottságainak sza­vazataival. Gyenge Veroni következő megál­lója tehát a világbajnokság lesz, aho­va a világ minden tájáról érkeznek majd slammerek, és melyet szintén Brüsszelben rendeznek majd jövő szeptemberben. Az Európa-bajnok­­ság döntője pedig visszanézhető a World Poetry Slam Organization YouTube-csatornáján. (hk) A Slam Poetry Magyarország országos döntőjén (Fotó: Bokor Krisztián)

Next

/
Thumbnails
Contents