Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-11 / 285. szám

8 I RÖVIDEN Julian Assange már kiadható az USA-nak London. A londoni felsőbíró­ság fellebbviteli eljárás kereté­ben semmisnek nyilvánította a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiada­tási tilalmára vonatkozó ítéletet. Timothy Holroyde bíró jelezte: a bíróság jóváhagyja az USA fel­lebbezését egy korábbi döntés ellen, amely megtiltotta a Wiki­Leaks alapitójának kiadását, arra hivatkozva, reális kockázata van annak, hogy Assange az ameri­kai vizsgálati fogságban öngyil­kosságot követ el. Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogal­maztak meg Assange ellen a Londonhoz benyújtott kiadatá­si kérelemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. A WikiLeaks portál ausztrál alapítóját védői szerint az USA-ban akár 175 év börtön­re is ítélhetik. (MTI) Az unió 40 ezer afgánt fogadna be Brüsszel. Az Európai Unió 15 tagállama 40 ezer afgán menekült befogadásáról állapodott meg - közölte Ylva Johansson belügyi biztos. Németország fogadja be az afgánok oroszlánrészét, vagyis 25 ezer menekültet. Hollandia több mint 3000 afgánt fogad be, Spanyolország és Franciaor­szág egyenként mintegy 2500-at, a többiek ennél kevesebbet. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága (UNHCR) szerint az iszlamista tálibok augusztusi ha­talomátvétele óta 85 ezer afgán menekült el hazájából. (MTI) Biden védelmet ígér Közép-Európénak Vilnius. Joe Biden amerikai el­nök további katonai képessége­ket ígért a közép-európai NATO- tagállamok számára, illetve meg­fogadta, jobban be fogja őket vo­nni a régióval kapcsolatos dön­tések meghozatalába - közölte Ásta Skaisgiryte litván elnöki ta­nácsadó. Biden arról is biztosíto­tta szövetségeseit, hogy a hátuk mögött semmiről sem fognak a régiót illetően megállapodni Moszkvával. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. december 11. | www.ujszo.com Beindult a friss német diplomácia Az e héten beiktatott Olaf Scholz (balra) német kancellár első külföldi útja Emmanuel Macron francia elnökhöz vezetett (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Emmanu­el Macron megítélése sze­rint erős a nézetazonosság és az együttműködés szándéka közte és az új német kancel­lár, Olaf Scholz között. Ursula von der Leyen szerint az Euró­pai Bizottság nyitott a szoros együttműködésre az új német kormánnyal. Varsó együttmű­ködésre kérte Berlint. Emmanuel Macron francia elnök ezt a német kollegájával tartott kö­zös sajtótájékoztatóján mondta pén­teken, miután megbeszélést folytat­tak az elnöki hivatalban. Macron az érintett témák közül az európai ha­tárok külső védelmét, a migrációs témákra adandó közös választ, va­lamint az Afrikához és a Kínához fűződő viszonyt emelte ki. „Meg­vitattuk, hogyan tudjuk Európát erősebbé tenni, az európai szuvere­nitást minden dimenziójában meg­erősíteni. Gazdasági, biztonságpo­litikai és külpolitikai kérdésekről volt szó. Ezért nem egyszerűen ba­ráti látogatás volt ez, hanem azon­nal nagyon konkrétan megvitattunk minden olyan témát, amely a közel­jövőben napirendre kerül” - mond­ta Scholz német kancellár, aki első hivatalos látogatását Párizsban tet­te. A két ország vezetője elsősor­ban uniós kérdésekről egyeztetett három héttel azelőtt, hogy Francia­­ország átveszi az unió soros elnöki tisztét. Annak kapcsán, hogy Párizs az uniós költségvetési szabályok fe­lülvizsgálatát javasolja, Olaf Scholz kijelentette, hogy a gazdasági növe­kedés nem összeegyeztethetetlen a pénzügyi stabilitással. A német kancellár Párizsból Brüsszelbe utazott tovább, ahol ta­lálkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michel lel, az Európai Ta­nács elnökével, valamint megbe­szélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. Mivel Német­ország mindig fontos szerepet ját­szott az unió alakításában, az Eu­rópai Bizottság nyitott egy erős együttműködésre az új német kor­mánnyal - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Olaf Scholz kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Scholz gyors brüsszeli látogatása rá­világít arra, hogy „mennyit számít az unió Németországnak”. Beszélt arról is, az EU szeretné, ha az ukrán hatá­ron észlelt orosz katonai csapatössze­vonás jelentette nyomást Moszkva enyhítené, valamint azt, hogy Orosz­ország felhagyjon minden agresszi­óval. Az EU jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, de ez Moszkva vi­selkedésétől függ - mondta az uni­ós bizottság elnöke. Scholz szerint Németország egyértelmű Európa-ba­­rát napirendet határozott meg, és azt vallja, erős és független unió létreho­zására kell törekedni. A második világháborús káro­kért Varsónak járó kárpótlás ügyé­ben Berlin együttműködését szor­galmazta tegnap Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, miután Varsóban fogadta Annalena Baer­­bockot, az új német hivatali partne­rét. A lengyel diplomácia irányítója szerint Varsó az új berlini kormány készségére számít a háború alatt el­rabolt műkincsekért járó kártérítés, a felelősségvállalás ügyében. Baer­­bock az új német kormánykoalíciós szerződésnek a háborúért vállalan­dó felelősségről szóló részére utalva Németország történelmi felelőssé­gének nevezte „a béke és a barátság őszinte ápolását”. Orbán új szövetséget keres Zeman nem nevez ki egy minisztert Prága. A cseh államfő nem hajlandó külügyminiszterré kine­vezni Jan Lipavskyt, a Kalózpárt jelöltjét. Miloä Zeman kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfo­kú végzettsége, hogy tartózkodó­an viszonyul Izraelhez és a viseg­rádi négyekhez, illetve elfogad­hatatlan számára Lipavsky azon korábbi felvetése, hogy a kitele­pített németek által évente meg­rendezett Szudétanémet Napokat jövőre Csehországban tartsák meg - derül ki abból a közleményből, amelyet Jirí Ovcácek elnöki szóvi­vő tett közzé. Zeman úgy véli: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előter­jesztenek neki. Az elnöknek né­hány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de őket hajlandó kinevezni. A köztársasági elnök azután nyilatkozott, hogy tegnap befejezte találkozóit a miniszter­jelöltekkel. (MTI) Budapest. Egy nagy és erős, bevándorlásellenes, családbarát európai pártszövetség létrehozását nevezte a legfontosabb hosszú tá­vú célnak Orbán Viktor miniszter­­elnök a tegnapi rádióinterjújában. Orbán rámutatott: jelenleg kisebb­ségben vannak Európában, hiszen az Európai Parlamentben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást, és nem támogatja a családokat. Azt akarjuk, hogy hosszú távon legyen végre azon európai embereknek is döntést befolyásoló erejű hangjuk, akik - legyenek franciák, néme­tek vagy magyarok - nem akarják, hogy Európából bevándorlókonti­nens legyen, a saját hazájukat nem akarják átalakítani bevándorlóor­szággá, viszont szeretnék, hogyha támogatást kapnának a családok ahhoz, hogy minél több gyermeket tudjanak felnevelni - jelentette ki. „Nem alternatívák akarunk lenni, hanem győztesek. Mi akarjuk be­folyásolni, sőt mi akarjuk meghatá­rozni, mi legyen Brüsszel politikája. A célunk az, hogy ez legyen Euró­pában a legnagyobb politikai erő” - közölte. A képhez hozzátartozik, hogy a hétvégén Varsóban az euró­pai konzervatív pártok vezetőinek találkozója nem hozott eredményt. A találkozót korábban az alternatív jobboldali pártok új európai frak­ciójának zászlóbontásaként haran­gozták be. A csúcson megjelent Or­bán Viktor magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski, valamint Ma­­teusz Morawiecki lengyel kormány­fő. Azonban nagy feltűnést keltettek a hiányzók: nem jelent meg ugyan­is a lengyel fővárosban a két olasz jobboldali párt, a Liga és az Olasz Testvérek vezetője, Matteo Salvini és Giorgia Meloni. Máris kiderült, hogy a bevándorlásellenes európai pártszövetség tagjai között törésvo­nalak húzódnak. (MTI, 444.hu) Répássy lép Völner Pál helyére Budapest. Répássy Róbertét nevezte ki december 11-ei ha­tállyal az igazságügyi miniszté­rium államtitkárává Ader János köztársasági elnök - közölte Var­ga Judit igazságügyi miniszter. Elődje, Völner Pál hivatali vesz­tegetés bűntette miatt e héten le­mondott posztjáról. Völner egye­lőre nem ismeri el büntetőjogi felelősségét, szerinte semmilyen bűncselekményt nem követett el, államtitkári és miniszteri bizto­si feladatait megfelelően látta el. Répássyt 2015-ben tették ki ál­lamtitkári posztjáról az igazság­ügyi minisztériumból, mert nem bizonyult túl szigorúnak a mene­kültkérdés ügyében. Ezt követően Répássy ügyvédi irodája havi 787 ezer forintért dolgozott a Minisz­terelnökségnek. Ügyvédi irodája emellett mintegy 3-3 millió fo­rintért segített az államnak a volt Malév-székház és az Andrássy út 70. adásvételénél. (MTI, 444 hu) Visszerei vannak? Kérdése lenne? ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI Ki ne látott volna már kidudorodó, fájó visszértágulatot vagy seprűvénákat? Meg lehet-e tőlük végleg szabadulni, s ha igen, milyen módszerrel? Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, warn AZ ORVOS VÁLASZOL AZ UJ SZÓ STÚDIÓBAN ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Zsemlye Zsolt, a pozsonyi Blumental Clinic érsebésze Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról december 13-ig, hétfőig: (5) e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , (?) Faceboökon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. ^ jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo ^ december 20-án, hétfőn: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on V december 27-én, hétfőn: az Új Szó napilap Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg. ÍRJA be a naptárjába:

Next

/
Thumbnails
Contents