Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-02 / 277. szám

2 KÖZÉLET 2021. december 2. | www.ujszo.com A veszélyhelyzettel visszatért a nagy összegű készpénzes fizetések időszaka A veszélyhelyzet idején a legnagyobb összegű vásárlásoknál is fizethetünk készpénzzel (TASR/DPA-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A járványügyi helyzet romlása miatt meghirdetett ve­szélyhelyzettel párhuzamosan újra visszatért a korrupcióel­lenes szervezetek által sokat kárhoztatott nagyobb összegű készpénzes fizetések idősza­ka, amit azonban igyekeznek elhallgatni a lakosság elől. A vészesen romló járványügyi mutatók miatt a kormány egy hete, vagyis november 25-étől, egyelő­re 90 napra újra országos veszély­­helyzetet léptetett életbe, hogy kor­látozhassa a lakosság mozgását. A hatályos jogszabályok értelmé­ben az emberek életét és egészsé­gét fenyegető világjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet a kor­mány legfeljebb 40 nappal többször is meghosszabbíthatja. Ezt azonban - a hosszabbítás hatályba lépésétől számított 20 napon belül - már a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Szlovákiában először tavaly tavasz­­szal, majd október 1-jétől 2021. má­jus 14-ig volt érvényben veszély­­helyzet, így a mostani már a har­madik olyan eset, hogy a kormány él ezzel a lehetőségével. Nem verik nagy dobra Az elmúlt napokban sorra jelen­tették be a veszélyhelyzettel kapcso­latos megszorításokat, arról azon­ban már kevesebb szó esett, hogy a veszélyhelyzet bevezetésével párhu­zamosan átmenetileg a nagyobb ösz­­szegű készpénzes fizetéseknek gátat vető szabályokat is felfüggesztették. Elsőként erre az aktuality.sk hírpor­tál hívta fel a figyelmet, időközben azonban Marián Viskupiő (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke és a pénzügyminisztéri­um is megerősítette a hírt. Az illegálisan szerzett jövedel­mek tisztára mosásának egyik leg­könnyebb módja a bűnözők szá­mára a nagy összegű készpénzfi­zetés, mert ezeket a tranzakciókat nagyon nehéz felderíteni. Szlová­kiában ezért már 2013-tól bevezet­ték a 15 ezer eurós felső határt a nagy összegű készpénzfizetésekre a magánszemélyek esetében. A jo­gi személyekre még ennél is szigo­rúbb szabály vonatkozik, számukra 5 ezer eurónál húzták meg a felső határt. Ez a szabály azonban a ve­szélyhelyzet során nem érvényes, jelenleg így korlátlanul fizethetünk készpénzzel is. „Ez így igaz, a ve­szélyhelyzet bevezetésével átme­netileg a készpénzfizetés felső ha­tárával kapcsolatos szabályok sem érvényesek” - mondta el Viskupic. Szerinte épp emiatt is kellene a le­hető legrövidebb időre bevezetni a veszélyhelyzetet. Magabiztos szaktárca Hogy a veszélyhelyzet idején nem érvényesek a készpénzes fizetés­sel kapcsolatos határértékek, azt a pénzügyminisztérium is elismerte. „Akik azonban esetleg azért aggód­nának, hogy - ebben az időszakban, amikor a készpénzfizetéssel kapcso­latos törvényi korlátok nem érvé­nyesek - egyesek ezt pénzmosásra használhatják fel, azoknak azt üzen­hetjük, hogy a pénzmosás felderí­téséért felelős hatóságok jelenleg is úgy látják el a feladataikat, hogy ilyen visszaélés nem fordulhat elő” - állítja a pénzügyminisztérium saj­tóosztálya. Élnek a lehetőséggel „Autókereskedésünk van, és már a tavaszi országos lezárás során töb­ben hívtak bennünket azzal a kér­déssel, hogy fizethetnek-e nálunk az autókért készpénzben” - mond­ta el az aktuality.sk hírportálnak az egyik ázsiai autómárka forgalmazó­ja. Ez utóbbi így a helyi adóhivatal­hoz fordult tanácsért, a válasz azon­ban nem volt teljesen egyértelmű. „Az adóhivataltól azt a választ kap­tuk, hogy választhatjuk a fizetés­nek ezt a módját is, ugyanakkor azt ajánlották, hogy inkább ne próbál­kozzunk vele” - tette hozzá a keres­kedő, aki azonban rögtön le is írta, hogyan nézett ki a fizetés. Eszerint, ha a kereskedő megegyezett az au­tót vásárlóval, akkor ez utóbbi vagy a bankfiókon keresztül fizette be a kereskedő számlájára a készpénzt, vagy közvetlenül a kereskedőnek fizetett, aki erről aztán kiállította a számlát. A veszélyhelyzet idején azonban nem csupán autót, hanem például akár lakást is lehet venni készpénzért. „Az egyik ingatlanfej­lesztő ismerősöm bevallotta, hogy a veszélyhelyzet idején több lakást és házat is eladott ilyen módszerrel” - állítja egy nyugat-szlovákiai, a neve elhallgatását kérő kereskedő. Hogy pontosan hányán is éltek eddig ezzel a lehetőséggel, azt nem lehet tudni. A Statisztikai Hivatal­nak, a jegybanknak és az adóható­ságnak sincsenek ezzel kapcsolatos adatai. Ez utóbbi az elmúlt két év­ben egyébként 32 büntetést szabott ki, összesen 16 ezer euró értékben a készpénzes fizetéssel kapcsolatos szabályok megszegéséért. Ezeket azonban még a veszélyhelyzet be­vezetése előtt osztotta ki. Milliós botrányok A készpénzes fizetéssel kapcso­latos visszaélések Szlovákiában azt követően kerültek a média és a politikusok érdeklődésének a fó­kuszába, hogy a Denník N napilap és a Trend hetilap pár éve cikksoro­zatban számolt be arról az esetről, amikor a jelenleg már elítélt adócsa­ló, Ladislav Basternák azt állította, hogy a BL-202 nevű cégén keresz­tül 12 millió eurót fizetett ki kész­pénzben a Pozsony központjában található Five Star Residence épü­letkomplexum hét lakásáért. Akko­riban a jelenlegi pénzügyminiszter, Igor Matovic volt az egyik leghan­gosabb kritikusa ennek az ügynek. 2016 júniusában az általa vezetett OEaNO képviselői bankjegyutánza­tokkal teli zacskókat szórtak szét a parlamentben Matovic beszéde köz­ben, hogy érzékeltessék a vitatott 12 millió eurós tranzakció súlyossá­gát. Basternákot akkor az üzlettár­sa, Robert Kalinák (Smer) volt bel­ügyminiszter védte meg, aki azt az időszakot a készpénzes tranzakciók világaként jellemezte, így semmi ki­vetnivalót nem talált a nagy összegű készpénzes fizetésben, (trend.sk, mi) RÖVIDEN Máris érezhető a lezárás hatása Pozsony. A kormány múlt héten meghozott járványügyi szigorí­tásai egyes ágazatokban már az eltelt pár napban is látványos be­vételkieséseket okoztak - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) legfrissebb felméréséből. Eszerint az országos lezárás el­ső napjaiban, vagyis a múlt hét csütörtöktől vasárnapig tartó idő­szakban az éttermek és szállodák bevételei több mint a felével es­tek vissza a november első három hetében mérthez képest. Vissza­esett a kiskereskedelem forgalma is, ez azonban csak a bezárásra ítélt üzletek hirtelen bevételkiesé­se miatt, hiszen a nagy üzletlán­cokban időközben még nőtt is a vásárlók száma. Az IFP szerint a lakosság most a korábbinál több időt tölt a lakóhelye közelében is, a lakótelepeken belüli mobilitás így 2021 áprilisa óta nem látott csúcsokat döntöget. (tasr) A héten átértékelik Pozsony. /frroífEogy meghosszab­bítják-e az országos lezárást, tehát az úgynevezett lockdownt, amelyet múlt csütörtökön vezettek be Szlo­vákiában, holnap vagy szombaton fognak tárgyalni. Ezt a szerdai kormányülés után jelentette ki Vla­dimír Lengvarsky (OEaNO-jelölt) egészségügyi miniszter. (TASR) Ideiglenesen nem kell beutaló Pozsony. Átmenetileg nem szüksé­ges beutaló a szakorvosi kivizsgá­lásra - tájékoztatott tegnap az Ál­talános Egészségbiztosító (VsZP), valamint á Dővera és az Union egészségbiztosító. A döntést azért hozták, hogy lassítsák a járvány ter­jedését, és a pácienseknek ne kell­jen ebben az időszakban személye­sen felkeresniük kezelőorvosukat csak azért, hogy szakorvosi kivizs­gálásra kéijenek beutalót. (TASR) Továbbra is megéri bevallani az ingatlanadót Az adóhivatalok új kommuni­kációs stratégiája az ingat­lanadó esetében is meghozta a gyümölcsét. Akik korábban elmulasztották befizetni az ingatlanadójukat, azok most ezt kedvezőbb feltételekkel pótolhatják. Pozsony. A szlovákiai adóhiva­talok csaknem 13 ezer olyan sze­mélyt szólítottak fel levélben a kötelezettségeik teljesítésére, akik 2016 és 2019 között eladták a laká­sukat vagy a családi házukat, ám ezzel kapcsolatban nem nyújtottak be adóbevallást, és az adót sem fi­zették be. „Az általunk kiküldött figyelmeztetéseknek köszönhe­tően minimum 2,5 millió euróval nagyobb összeg folyt be az állam­kasszába” - mondta el lapunknak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Sze­rinte ez a módszer rendkívül ha­tásosnak bizonyult, így ennek az előnyeit a jövőben is igyekeznek kihasználni. A még nagyobb mo­tiváció érdekében a kormány elfo­gadta azt is, hogy akik 2022. feb­ruár végéig bevallják és befizetik az adót, azoknak nem számítják fel a késedelmi kamatot. „A levélkampánnyal elsősor­ban arra szerettük volna felhívni az érintettek figyelmét, hogy ha a tulajdonukban levő ingatlanon úgy szeretnének túladni, hogy az még kevesebb mint öt éve van a nevü­kön, akkor adóbevallást kell készí­teniük” - jegyezte meg Rybanská, hozzátéve, hogy az ilyen eladásból származó bevételt 19 százalékos jö­vedelemadó terheli, és járulékot is kell utána fizetni. Az adóhivatalok adatai szerint a 2016 és 2019 kö­zötti időszakban több mint 15 ezer ilyen eladásra került sor, de csak az esetek harmadában nyújtottak be adóbevallást. Az elkövetkező időszakban azokat is sorra veszik, akik a felszólítás ellenére sem tet­tek semmit. Ez utóbbiak száma meghaladja a 9 ezret. Az ingatlanadó-bevallást idén is január végéig azoknak a természe­tes vagy jogi személyeknek kellett kidolgozniuk, akiknek tavaly a tu­lajdonukba került valamilyen ingat­lan, illetve változás történt a tulaj­donjogi viszonyokban. Annak, aki­nél nem történt változás, nem kellett serrfmilyen nyomtatványt kitöltenie. Aki nem adja le az adóbevallását a törvényes határidőig, azt a ki­szabott adó összegének megfelelő büntetéssel sújthatják, miközben a bírság minimum 5, legfeljebb pedig 3000 euró lehet. Ha valaki nem re­agál a hivatalos figyelmeztetésekre, magasabb, akár 6000 euróig terjedő büntetésre számíthat. (mi, tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents