Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-02 / 277. szám

} www.ujszo.com! 2021. december 2. KÖZÉLET Bizonytalan az utalványok jövője I 3 Igor Matoviő és Richard Sulik között továbbra is rendkívül feszült a viszony (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. A kormány tegnap több olyan intézkedést is elfo­gadott, amellyel a járványhely­zet visszaszorítását, valamint a lezárások miatti gazdasági károk enyhítését szeretnék elősegíteni. Az egyik ilyen ja­vaslat az úgynevezett oltá­si utalványokra vonatkozik, amely továbbra is gerjeszti a feszültséget Igor Matoviő és Richard Sulik között. Ahogy arról tegnap az Új Szó is beszámolt, az SaS és az OEaNO so­káig nem tudott egyezségre jutni az oltási utalványokkal kapcsolatban. A javaslattal Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter rukkolt elő. Lénye­ge, hogy a 60 év felettiek, akik ka­rácsonyig beoltatják magukat, jogo­sultak lesznek egy 500 euró értékű utalványra, amelyet az éttermekben, kávézókban, wellnessközpontokban, hotelekben, panziókban és egyéb ven­déglátóhelyeken használhatnak fel. A pénzügyminiszter szerint így két legyet ütnek egy csapásra, hiszen mo­tiválják az időseket az oltás beadásá­ra, és a pénzt abban az ágazatban köl­tik el, amelyet a járvány a leginkább sújtott. Matovic elképzelése 500 mil­lió eurójába kerül az államnak. Sulik kontra Matoviő A pénzügyminiszter javaslatával az SaS nem értett egyet. Richard Su­lik (SaS) gazdasági miniszter az ülés után azt mondta, sem ő, sem Bra­nislav Gröhling oktatási miniszter nem szavazott a dokumentum mel­lett. Sulíkék úgy vélik, egy olyan korcsoportot szeretnének az oltás beadatására ösztönözni, amelynek a nagy része egyébként is felveszi a vakcinát, vagyis az 500 millió eu­­róból legalább 400-at feleslegesen költenek el. A gazdasági tárcaveze­tő megjegyezte, Szlovákiának már vannak tapasztalatai az efféle utal­ványokkal, elég csak Andrej Dan­ko (SNS) korábbi házelnök üdülési csekkjeire gondolni, amelyek miatt Szlovákia konfliktusba került az Eu­rópai Unióval. Sulik úgy gondolja, Matovic utalványai is hasonló sorsra jutnak, amennyiben a javaslatot jó­váhagyja a parlament. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy a szavazás során az OEaNO és a Sme rodina nem számíthat az SaS támo­gatására. A gazdasági miniszter azt mondta, pártja jelen lesz a szavazás­kor, és vagy tartózkodni fognak vagy pedig ellene fognak szavazni. Ez azt jelenti, hogy Matovicéknak szüksé­ge lesz az ellenzéki képviselők támo­gatására is. Robert Fico, a Smer el­nöke viszont már jelezte, pártja nem támogat efféle utalványokat, szerinte az lenne a jó megoldás, ha a pénzt egyenesen a nyugdíjasok számlájára küldenék. Kérdés, milyen állásponton van Peter Pellegrini, a Hlas vezetője. Korábban azt mondta, az alapötlettel nincs gondja, viszont másképpen is el tudná képzelni a pénzösszeg kifizeté­sét: 200 eurót egyenesen a számlára, 300 eurót pedig motivációként. Matovic a Facebook-oldalán bírálta az SaS döntését. „Sajnos a parlament­ben minden bizonnyal az ellenzék is szembemegy majd a nyugdíjasok és a leginkább sújtott vállalkozók meg­segítésével... a javaslat pedig nem megy át. Meglátjuk, kinek értékesebb a nyugdíjasok élete, mint a kínos po­litikai játékok” - üzente a pénzügy­­miniszter. Nem lesz távoktatás A másik vitatott pont a helyszí­ni oktatás megszüntetése volt. Bra­­nislav Gröhling a kormányülés után elmondta, Matovic tiltakozása elle­nére is nyitva maradnak az iskolák. A tárcavezető úgy véli, nem a helyszí­ni oktatás miatt van ilyen nehéz hely­zetben Szlovákia, hanem az alacsony átoltottság miatt, ezért továbbra sem engedélyezi az intézmények országos lezárását. Néhány járásban viszont a regionális közegészségügyi hivatalok szakértői úgy döntöttek, hogy bezár­ják a középiskolákat és az általános iskolák felső tagozatait. Gröhling el­mondta, jelenleg a diákok 80 száza­léka vesz részt helyszíni oktatásban, a többiek otthonról tanulnak. Hozzá­tette, a diákok 1,7 százaléka, vagyis mintegy 13 500 diák fertőződött meg a koronavírussal. A tanároknál 4300 pozitív esetet jegyeznek. Állami segítség Ahogy a koalíció vitájából is látszik, a jelenlegi lezárások leginkább a ven­déglátóiparban okoznak hatalmas gaz­dasági károkat. A lockdown negatív hatásainak enyhítésére a közlekedési minisztérium beterjesztett egy javas­latot, amely megteremti a jogi felté­teleket ahhoz, hogy a vendéglátósok bevételkiesését 2022 decemberéig megtéríthessék. Ugyanez a javaslat teszi lehetővé, hogy a mostani káro­kat visszamenőleg, jövő év tavaszán kifizessék. „Feltételezhető, hogy az idegenforgalomban tevékenykedő vál­lalkozókat 2022 első negyedévében sú­lyosan megviseli majd a világjárvány, és szükség lesz a veszteségeik megté­rítésére” - áll a javaslat indoklásában. A dokumentumot elfogadta a kabinet, a közlekedési minisztérium pedig az­zal számol, hogy a javaslat azonnal a parlament elé kerül, ahol gyorsított el­járásban szavaznak róla a képviselők. Szigorúan büntetnék a valótlan információk terjesztését Mária Kolíková igazságügyi miniszter azt ígéri, a büntető törvénykönyv mó­dosítása után a rendőrség hatékonyabban léphet fel a koronavírussal kap­csolatos álhírekkel szemben (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Mária Kolíková igazságügyi miniszter szerdán bemutat­ta a büntető törvénykönyv legújabb módosítási javasla­tát, amelynek köszönhetően a rendőrség hatékonyabban csaphatna le az álhírek ter­jesztőire. Pozsony. Az utóbbi hetekben egy­re több információ jelent meg a saj­tóban a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztőiről. Az egyik leg­felkapottabb hír a pöstyéni áruházba történt eseményekről szólt, amikor is a maszk- és oltásellenesek egy cso­portja konfliktusba keveredett a ren­dőrökkel, végül három személyt is őrizetbe vettek. A Sme napilap infor­mációi szerint az incidens után pár nappal az egyik oltásellenes aktivista életét vesztette, miután megfertőző­dött a koronavírussal. Politikai játékok A járvánnyal kapcsolatos álhí­rek a legmagasabb politikai körök­ben is népszerűek. Az oltásellenes­­ség egyik legismertebb képviselője Marian Kotleba, az ESNS elnöke, aki az utóbbi időben tüntetéseket is szervezett, amelyeken az embereket az óvintézkedések betartása ellen hergelte. Emellett a Smerben is akad­nak olyan parlamenti képviselők, akik hozzájárulnak a vakcinaellenes közhangulat gerjesztéséhez. Közéjük tartozik például Eubos Blaha is, aki­nek a Denník N információi szerint a közösségi oldaláról eltávolítottak egy videót, amelyben több valótlanságot is állított a vakcinákról. Hamran István országos ren­dőrfőkapitány keddi sajtótájékoz­tatóján azt mondta, a Nemzeti Bű­nüldöző Ügynökségen (NAKA) belül egy külön csapat foglalkozik a közösségi médiában terjedő gyű­löletkeltéssel és álhírekkel. A rend­őrségnek szintén van egy olyan Fa­­cebook-oldala, ahol kifejezetten az álhírek és téves információk meg­cáfolásával foglalkoznak (Hoaxy a podvody - Polícia SR). Mindemel­lett viszont komoly nehézségekbe ütköznek, amikor az álhírek terjesz­tői ellen kell fellépniük. Törvény az álhírek ellen A helyzet megoldására Mária Ko­líková igazságügyi miniszter ismer­tette a büntető törvénykönyv széles körű módosítását, amelyben egye­bek mellett az álhírek terjesztésé­vel is foglalkoznak. A javaslat ér­telmében a szlovák joggyakorlatban megjelenne egy új típusú bűncse­lekmény, mégpedig a „valótlan in­formációk terjesztése”. A tárcaveze­tő elmondása szerint így szeretnék visszaszorítani például a koronaví­russal kapcsolatos álhírek terjesz­tését is. „Fontos, hogy az emberek igaz információkkal találkozzanak, amikor olyan fontos ügyekben kell dönteniük, mint például az oltás fel­vétele” - jelentette ki az igazság­ügyi miniszter. Megjegyezte, olyan esetekben lehet szó ilyen bűncselekményről, amikor egyértelműen megállapít­ható egy állítás igazságtartalma. A büntetőeljárás során nagy hang­súlyt fektetnek majd a körülmé­nyekre is, tehát arra, hogy ki, mi­lyen módon és milyen céllal ter­jeszti az álhíreket. „Ha valaki azt terjeszti, hogy koronavírus elleni oltás egyenlő a csípek elhelyezé­sével, vagy ehhez hasonló butasá­gokat, akkor figyelembe kell venni, milyen módszereket használ, milyen hatást vált ki az emberekben, és en­nek alapján kell megítélni a büntető­jogi következményeket” - tette hoz­zá Kolíková. • A szakmák védelme Szintén az álhírek terjedésével kapcsolatos módosítás lenne, hogy egy újabb személyés indítékot ik­tatnának be a bűntények elköveté­sekor. Ennek értelmében magasabb büntetést lehetne kiszabni akkor, ha a bűntény egy szakmai hivatás gyakorlása ellen irányulna. „így reagálunk az orvosok, a tanárok, a rendvédelmi szervek és az újság­írók elleni támadásokra” - magya­rázta az igazságügyi miniszter. Az utóbbi hetekben ugyanis többször is megtámadták vagy feltartóztat­ták az oltóközpontok dolgozóit, de a rendőrség például eljárást folytat a Pavol Jarcuska járványügyi szakér­tő elleni támadás ügyében is. A felsoroltak mellett számos egyéb módosítást vezetnének be a büntető törvénykönyvbe. Kolíková javaslatai közé tartozik például a szexuális erőszak bűntettének átér­telmezése, a drogfogyasztással kap­csolatos bűncselekmények enyhíté­se, vagy hogy a károsultaknak már ne kelljen akár évekig is várniuk a kártérítésre.

Next

/
Thumbnails
Contents