Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)
2021-12-11 / 285. szám
KÖZÉLET 2 I 2021. december 11. | www.ujszo.com A gyerekek félnek az élethelyzetektől, inkább az interneten töltik az idejüket BUGÁRANNA Pozsony. A 9 és Hév közötti gyerekek 35%-ának van tapasztalata a zaklatás terén - derül ki egy friss kutatásból, mely azt vizsgálta, miként élik meg a koronavírus-járványt a gyerekek és a fiatalok, valamint, hogy milyen hatással van a viselkedésükre a pandémia és az óvintézkedések. Az elemzés szerint a fiatal generáció óletóben teret hódít az internet, míg a személyes szociális interakcióktól egyre jobban tartanak. Kiderült, a zaklatás nagy rósze egyelőre nem az online tórben zajlott. A kutatást a Rózsahegyi Katolikus Egyetem munkatársai a Gyermekek Elleni Erőszak Nemzeti Koordinációs Központ és a szociális minisztérium közreműködésével végezték. A szerzők az elemzés egyik fejezetét a zaklatás témájának szentelik, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen épp ezen a téren romlottak leginkább a mutatók. A 9 és 17 év közötti fiatalok negyede mondta azt, érte már zaklatás, ami kiváltképp aggasztó, hiszen a 2018- ban készült EUKO IV néven ismert felmérésben mindössze 6%-os volt ez az arány. A korosztályokat tekintve a 9 és 11 év közötti gyerekek esetében a legsúlyosabb a helyzet, itt pár éven belül 3 százalékról 35 százalékra nőtt a bántalmazottak aránya. Az egyre jelentősebb digitalizáció ellenére a zaklatás legelterjedtebb formája továbbra is a szemtől szembe történő módszer - az adatok alapján az elmúlt egy évben a gyerekek 11%-a napi szinten tapasztalt ilyen jellegű zaklatást, míg a megkérdezettek 8%-a mondta azt, telefonon vagy online érkeztek a zaklató üzenetek. Az esetek túlnyomó többségében a közösségi oldalakon zajlott a dolog (41%), de az online jáRÖVIDEN Kedden szavaznak a kórházreformról Pozsony. Pénteken már a délelőtti órákban lezárult a kórházreformmal kapcsolatos vita a parlamentben. A javaslat az utóbbi időben megosztja a koalíciót - főként a Sme rodina támogatása nem egyértelmű, ugyanis Boris Kollár többször is hangsúlyozta, hogy csak bizonyos feltételek mellett hajlandó támogatni Vladimír Lengvarsky ötletét. A koalícióban feszülő ellentét miatt arra lehetett számítani, hogy a reformmal kapcsolatos vita akár napokig is elhúzódhat (legutóbb ez történt Igor Matoviö oltási bonuszával is). Végül azonban nem ez történt. A vitába előzetesen több képviselő is bejelentkezett, de amikor rájuk került volna a sor, nem tartózkodtak a szavazóteremben, ezért a tárgyalás már délelőtt lezárult. Az utolsó felszólaló, Janka Bittó Cigániková (SaS) azt mondta, tisztában van vele, hogy a javaslat nem tökéletes, ennek ellenére úgy véli, muszáj elindítani a reformot, mert a szlovák egészségügy jelenleg tarthatatlan állapotban van. A parlament várhatóan kedden délután szavaz majd a reformról, (nar) tékok során is gyakran (25%) eldurvul a kommunikáció. Ez utóbbi főként a fiúk esetében jellemző, míg a közösségi oldalakon inkább a lányokat éri atrocitás. A kiberzaklatással kapcsolatban a válaszadók 56%-a mondta azt, undorító és kellemetlen üzeneteket kaptak, 27 százalékukat online meg is fenyegették, 19 százalékuk pedig arról számolt be, olyan dologra kényszerítették, amit nem akart megtenni. Ütemes romlás Az EUKO IV felméréséhez képest idén kevesebben tartották nyugtalanítónak az online zaklatást - 57 száPozsony. Szombaton indul az átoltottság növelését célzó mozgósítási hét, amelyet az egészségügyi minisztérium és az önkormányzatok szerveznek. Az akció fő céljai az oltakozási kedv fellendítése, valamint a védőoltás népszerűsítése. „Kérek mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, és oltássá be magát, saját maga és a családja védelmében, valamint az egészségügyi rendszer érdekében” - hangsúlyozta Vladimír Lengvarsky (OLÁNO) egészségügyi miniszter. Kamii Száz, a tárca államtitkára arra buzdított mindenkit, akinek aggodalmai vagy megválaszolatlan kérdései vannak, használja ki a lehetőséget, és konzultáljon az orvosokkal. A következő egy hétben, azaz december 11. és 17. között országszerte maximalizálják az oltási kapacitást. „65 kórházban, 27 rendelőintézetben, 19 nagy kapacitású oltóközpontban és 602 rendelőben fognak oltani, különböző községekbe 178 kiszállást terveznek” - közölte Száz. Hozzátette: több mint 100 000 vakcinát készítettek elő az érdeklődők számára. (nar, TASR) zalékról 35 százalékra csökkent ez az arány. Általánosan nézve a lányokat jobban megviseli az ügy (50%), mint a fiúkat (20%). A kutatásban kiemelik, fontos, hogy a gyerekek az interneten szerzett negatív tapasztalatokat tudják valakivel megvitatni, a fiatalok 29%-a mégis azt válaszolta, az online zaklatásról nem beszélt senkivel. Ha már valakinek elmesélték a történteket, az általában a kortársuk, barátjuk volt (44%), a szülőhöz az esetek egyharmadában fordultak tanácsért, a testvérüket pedig a megkérdezettek 14%-a avatta be a történtekbe. Az elemzésben megA pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) elfogadhatatlannak tartja azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet az oktatásügyi minisztérium terjesztett elő, és Ludovít Paulis államtitkár mutatott be. A javaslat továbbra is olyan elemeket tartalmaz, amelyek növelik a politika befolyását a felsőoktatásban. A TASR-t Juraj Rybansky, az STU szóvivője tájékoztatta. „Következetlen, leépíti az akadémiai önkormányzatiságot és aránytalanul széles jogköröket biztosít az igazgatótanács számára, a felsőoktatási intézmények vagyonkezelését is beleértve” - áll az STU vezetőségének állásfoglalásában. Mint közölték, az igazgatótanács kialakításának és tevékenységének javasolt módja jogos kétségeket vet fel az említett tanács kompetenciáival, kapacitásával és motivációjával kapcsolatban. Mégpedig, hogy képes-e felelősségteljes döntéseket hozni a állapították, a kisebb gyerekeknél a szülő volt a legfontosabb személy, a kor növekedésével azonban csökkent a szülőkkel való kommunikáció aránya - a legidősebb válaszadók mondták a leggyakrabban, hogy senkivel nem beszéltek az őket ért zaklatásról. A regionális szempontot tekintve Pozsony megyében a legjellemzőbb, hogy maguk cipelik a terhet a fiatalok. A kutatás készítői hangsúlyozták, míg 2018-ban az EU Kids Online Szlovákia felmérés során gyűjtött adatok alapján Szlovákia a zaklatás elterjedtségét illetően 6%-os aránynyal az európai országok között a lista végén helyezkedett el, a 2021-es mutatók (26%) szerint viszont közel két évvel a koronavírus-járvány kirobbanását követően, már a 2018-as európai átlagnál (23%) is rosszabb a helyzet. Negatív érzelmek A szakértők felmérték azt is, milyen hatással van a fiatalok lelki világára a világjárvány, az eredmények azonban negatív trendről árulkodnak - a 2018-as mutatókhoz viszonyítva szinte az összes vizsgált tényező romlott. Elszaporodtak az érzelmi problémák, a figyelemzavar és az úgynevezett szenzációhajhászás is nagyobb problémát jelent a fiatalok körében. A másik oldalon viszont zsugorodtak a pozitív faktorok, mint például az önértékelés, biztonságérzet az iskolában vagy otthon. „Ennek a romlásnak a logikus magyarázata a világjárvány és a lockdown negatív hatása a szlovákiai gyermekekre és fiatalokra pszichológiai, illetve szociális téren. A gyerekek és fiatalok egyharmada életkortól függetlenül a szociális fóbia jeleit mutatja, miközben ez több lányt érint, mint fiút. Öt százalékuk erős depressziós hangulat jeleit láttatja, amely az életkorral fokozódik. A lányok depreszsziósabbnak érzik magukat, mint a felsőoktatási intézmény fontos stratégiai és üzemeltetési kérdéseiben. „A tanács összetételét érintően a legfőbb szava a miniszternek lenne, ugyanakkor jelentősen gyengülne a felsőoktatási intézmények akadémiai szenátusainak szerepe, ezek saját jelöltek állításával kapcsolatos joga pedig teljesen eltűnne. Az akadémiai önkormányzatiságot a javaslat kari szinten gyakorlatilag felszámolja” - áll az állásfoglalásban. „A legfőbb kifogásunk azonban az, hogy a felsőoktatási törvény előterjesztett módosító javaslata nem foglalkozik a valódi problémákkal, ahogy a szlovák felsőoktatás aktuális kihívásaival sem. Ellenkezőleg: káoszt visz azokba a változtatásokba, amelyeket az egyetemek épp a minőségjavítása érdekében hajtanak végre” - tették hozzá az állásfoglalásban. Az STU vezetősége arra szólítja fel az oktatásügyi minisztériumot, hogy a javaslatát vitassa meg az akadémiai közeggel, és azt értékelje át. „Egyúttal arra kéri a kormányfőt, a kormány tagjait, és a parlament fiúk. Ugyanez igaz a boldogság és az élettel való elégedettség érzésével kapcsolatban is” - áll a jelentésben. A regionális különbségek e téren is felbukkantak - az ország keleti részén élő fiatalok több mutatót tekintve pozitívabb érzésekről számoltak be, a legnagyobb különbség a Pozsonyi régióval való összehasonlítás során figyelhető meg. Félelem a társaktól A válaszadók közel egyharmada jelezte, a szociális fóbiára jellemző félelmek „teljesen érvényesek” az ő esetükben is. A kérdőívben olyan tételek szerepeltek, mint például: „Nehéz számomra az emberek szemébe nézni, amikor beszélek velük”. „Nyugtalanít, ha ismerőssel találkozom kint”. „Ideges vagyok, ha egyedül kell beszélgetnem valakivel”. „Problémát okoz másokkal beszélni”. „Nehéz számomra valakinek tudtára adni, hogy nem értek egyet vele”. A szociális fóbia szociális helyzetből eredő megrendítő félelem, mely hosszú távon jelen van. A fiatal résztvevők kevesebb mint egyharmada érzi úgy, hogy boldog és elégedett az életével. Menedék az internet Míg az emberi kapcsolatoktól egyre jobban elidegenednek a fiatalok, addig az interneten eltöltött idő látványosan növekszik. Az adatok szerint a gyerekek és kamaszok 9%-a naponta többször használja a telefont internetezésre. A korral arányosan nő az online töltött órák száma. Míg a 9 és 10 évesek 70%-a intemetezik napi szinten, addig a 15-17 évesek körében ez az arány eléri a 98%-ot. A regionális felosztást nézve a legtöbbet az ország nyugati felében mobiloznak (92%), míg a legkevesebbet Közép-Szlovákiában (85%). Az összesített arányt tekintve 2018-hoz képest közel 20%os növekedésről van szó. képviselőit, hogy a javaslatot ebben a formájában ne támogassák” - így az STU. Az oktatásügyi államtitkár csütörtökön arról tájékoztatott, hogy több alapvető észrevétel figyelembevétele után a következő kormányülésen előterjesztik a felsőoktatási törvény módosított javaslatát. A tárca összesen 280 észrevételt fogadott el, egyben mindent megtettek annak érdekében, hogy véget vessenek a főiskolák politizálásával kapcsolatos találgatásoknak. „A célunk világos - színvonalasabb felsőoktatás. Az igyekezetünk során érezzük az akadémiai közeg támogatását, ami nagy örömmel tölt el” - írja Ludovít Paulis a közösségi oldalán, majd leszögezi, a javaslat végleges verziója is azt igazolja, hogy soha nem a főiskolák politizálása volt a reform célja. A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége üdvözölte az ismertetett módosításokat, a szervezet elnöke azonban kijelentette, hogy hétfőn foglalnak állást a kérdésben, miután tanulmányozták a javaslat szövegét. (TASR) Az STU is bírálja a készülő felsőoktatási törvényt Ma indul az országos oltási hót
